Sehol sem jó szegénynek lenni

2011. október 12. szerda, 15:35

Írta: http://www.nepszava.hu

Amikor ennyire mély a gazdasági válság, annak majdhogynem egyenes következménye az intolerancia megjelenése; hogy a szegényeket, a kisebbséghez tartozókat vagy a bevándorlókat bűnbaknak tekintik. De Andor László szerint ez ellen fel kell lépni, vállalni kell a nyilvános vitát, és azokat kell támogatni, akik konstruktív megoldásokkal állnak elő.

Az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős biztosa beszél arról is, hogy a hajléktalanság közel hárommillió embert érint az unióban és hogy Magyarországnak nincs hajléktalan-stratégiája. Október 17-én Krakkóban, Lengyelországban összeurópai konferenciát rendeznek Európa szegényeiről, ahol ezekről a kérdésekről is szó esik.

- Ön az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztosa. Korábban azt nyilatkozta, Magyarország számára kedvező, hogy ezt a posztot kapta. Ma is így gondolja? Miért jó az európai szegénységgel, nyomorral vagy hajléktalansággal foglalkozni?
-A terület sokrétű, a válság fölértékelte, az elvárások pedig nagyok. Az Európa 2020 hosszú távú stratégiai programba is bekerült, hogy az elkövetkezendő tíz évben legalább húszmillióval csökkenjen azoknak a száma, akik a szegénységi küszöb alatt élnek, vagy akiket a szegénység kockázata fenyeget.

- Elképzelhető, hogy 2020-ra a gazdagabb tagországok szegényeinek lesz könnyebb?
- Az Európa 2020 európai szintű stratégia, azt az Európai Tanácsban valamennyi tagállam elfogadta. Ezt követően dolgozták ki a maguk nemzeti stratégiáját a foglalkoztatás növelésére és a szegénység csökkentésére; természetesen ezek a stratégiák az adott ország realitásait figyelembe véve készültek. Minden országban mérséklődnie kell a szegénységnek ahhoz, hogy a szegénységben élők száma Európában legalább húszmillióval csökkenjen.

- Magyarországnak mi a szegénységi célszáma?
-A foglalkoztatás szintjét a megcélzott európai átlagra, vagyis 75 százalékra kívánja emelni. A szegénység mérséklésével kapcsolatban is hasonló célkitűzést tett, a jelenlegi szintről öt százalékponttal kívánja csökkenteni a szegények arányát. Köztudott, hogy Magyarországon rendkívül alacsony a foglalkoztatottsági átlag, a roma népesség körében még ennél is rosszabb a helyzet, a szegénység pedig az ő körükben jóval magasabb.

- Már csak pár nap, és október 17-én Krakkóban összeurópai szegénységi konferenciát tartanak. Mire jó ez? A konferencián mit akarnak bemutatni és elérni?
- A rendezvény célja, hogy a múlt év decemberében elfogadott európai szegénység és társadalmi kirekesztés elleni platformot a gyakorlatban is útjára indítsa. A konferencia a teendőket beszéli meg, és sorra veszi, melyek a lehetséges eszközök. Ilyen kérdés, hogy az új uniós költségvetés, s ezen belül az Európai Szociális Alap jövőbeni szabályozása miként segíthet a szegénység elleni küzdelemben, s hogy a foglalkoztatás bővítésével, valamint a szociális innovációval hogyan lehet megújítani, hatékonyabbá tenni a szociálpolitikát.

- Az unióban tíz tagállamnak van csupán hajléktalan-stratégiája.
- Egészen pontosan az Egyesült Királyságon belül Angliának és Skóciának, továbbá Franciaországnak, Hollandiának, Spanyolországnak, Írországnak, Finnországnak, Dániának, Svédországnak és Portugáliának.

- És hol van a magyar hajléktalan-stratégia?
- Magyarország azon új tagállamok közé tartozik, amelyek e kérdésben, mint sok más egyébben is, hogy úgy mondjam, még nem zárkóztak fel a jóléti ügyekben erősebb tagországok közé.

- Nem értem. Egy országnak ezek szerint jóléti ügyekben kell felzárkóznia ahhoz, hogy megalkossa a maga hajléktalan-stratégiáját?
- A hajléktalanság jóléti kérdés. A jóléti politika része. És hogy a jóléti politika milyen helyet foglal el, mekkora súllyal bír egy kormányzati politika egészében, az országonként különböző. Az újonnan felvett tagállamok közül például Lengyelország rendelkezik húsz évre szóló humánerőforrás fejlesztési tervvel.

- Miből áll egy hajléktalan-stratégia?
- Ha valaki a kilencvenes évek elején az Egyesült Királyságban járt, akkor óriási mértékű hajléktalansággal találkozhatott. Egy évig magam is ott tanultam, és megdöbbentő volt látnom, hogy London és más brit nagyvárosok utcáin hány hajléktalan tengődött. Az elmúlt pár évben a korábbiakhoz képest feltűnően kevesebb az utcára szorult ember. De ehhez tudatos politika kellett mind az önkormányzatok, mind a központi kormányzat részéről. Az utcán alvók nagy többségét szociális lakásokban helyezték el, és a program részét képezte az is, hogy legyen munkahelyük, gyermekeik járhassanak iskolába. Vagyis a program a hajléktalant teljes értékű emberként szemlélte. Ez ügyben persze sarkára kellett állnia az önkormányzatoknak és a központi kormányzatnak, már csak azért is, hogy minden fontos partner egyetértését és együttműködését elnyerjék, s uniós forrásokat is igénybe vehessenek. Azt azért hozzá kell tennem, hogy a gazdasági-pénzügyi válság hatására az elért eredmények még az Egyesült Királyságban is erodálódtak.

- Itt, Magyarországon is sok önkormányzat állt, ahogy ön fogalmazott, a sarkára: kezdetét vette a hajléktalanok kriminalizálása, elűzése, megbélyegzése, előállítása, vegzálása. Az unió más tagországában is megfigyelhető ez?
- Sajnos igen. Az Európai Parlamentben nemrégiben vita volt a hajléktalanságról. Ott is elmondtam, a hajléktalanság állapot, szociális léthelyzet, és ennek megfelelően kell eljárni. Ezért szükséges, hogy a kormányoknak legyen ezzel kapcsolatban is valamiféle stratégiája, amelybe kapaszkodva a közösség képes segíteni és változtatni a helyzeten. Mert önmagában az, hogy a közterület egyes pontjairól a hajléktalanokat eltávolítják, nem tekinthető megoldásnak.

- Ha uniós biztosként azzal szembesül, hogy a saját országában kriminalizálják a hajléktalanokat, mit tud tenni?
- Nem tagadom, ha otthonról érkeznek rossz hírek, az mindig egy kicsit jobban fáj. De ez Magyarország irányában megkülönböztetett bánásmódot se pozitív, se negatív értelemben nem vonhat maga után sem a magam, sem munkatársaim, sem pedig az általam irányított főigazgatóság részéről.

- A gazdasági válság a többi tagállamban is elindította a folyamatot, melynek lényege a nincstelenek bűnbakká tétele?
- Amikor ennyire mély a gazdasági válság, annak majdhogynem egyenes következménye az intolerancia megjelenése, az a sajnálatos tény, hogy a szegényeket, a kisebbséghez tartozókat vagy a bevándorlókat bűnbaknak tekintik. De ez ellen fel kell lépni, vállalni kell a nyilvános vitát, és azokat kell támogatni, akik konstruktív megoldásokkal állnak elő.

- Ez nagyon diplomatikusan hangzott. Az összeurópai szegénységi konferencián a kérdéssel elméletileg foglalkoznak, vagy pénzbeli forrásokról is döntenek?
- Természetesen szó lesz az Európai Szociális Alapról és egyéb pénzügyi eszközökről. De az uniós források elosztása nem konferenciákon történik. Egy ilyen összeurópai rendezvény elsősorban abban segíthet, hogy a résztvevők, a szakértők tájékozódhassanak a lehetőségekről, és véleményükkel, érveikkel formálják a közös uniós elveket és gyakorlatot.

- Most éppen mely tagország a legszegényebb? Ezt ki lehet mondani? Meg lehet határozni?
- Ha az anyagi deprivációt nézzük, ha ezt vesszük a meghatározó szegénységi mutatónak, akkor Romániában a legmagasabb a szegények aránya: 44,5 százalékos. Az Európa 2020 stratégia azonban háromféle szegénységi mutatóval dolgozik. Az egyik pénzügyi-statisztikai: a lakosság hány százaléka él az adott országon belüli medián (átlag) jövedelem 60 százaléka alatti pénzből. A medián jövedelmet tekintve természetesen rendkívül nagy különbségek vannak a tagállamok között. A mutató tehát azt méri, hogy az adott országon belül, az átlaghoz képest szegény-e valaki. Ez a jelzőszám európai szinten 17-18 százalék körül van. Csakhogy mivel a jövedelmek tagországonként is eltérőek, ez a mutató önmagában nem biztos, hogy kifejezi a tényleges élethelyzetet. Ezért használunk egy másik szegénységi mutatót is: a munkanélküli háztartások arányát, tehát az olyan háztartásokét, amelyekben egyetlen kereső családtag sem található, senkinek sincs stabil munkajövedelme, s ezért teljes mértékben állami vagy egyéb szociális támogatásra szorulnak. Végül van egy harmadik mutató is, az anyagi depriváció, ami összesen kilenc materiális mutató, azaz például közkeletű háztartási tárgyak hiánya alapján határozza meg, hogy adott élethelyzetet tekintve kik nélkülöznek. A jövedelem önmagában nem határoz meg minden életfeltételt, hiszen vannak olyan országok, ahol a szociális szolgáltatások fejlettségének köszönhetően a család többféle juttatást kap, és például a gyerekek iskolába járása, élelmezése megoldott.

- Az Európai Unióban ma hol a legjobb szegénynek lenni?
- Valószínűleg sehol sem jó szegénynek lenni. A szegénység ugyanis valamilyen formában nélkülözést jelent, halmozódó és öröklődő hátrányokat, leszakadást az átlagtól, a többségtől. Azt persze el lehet mondani, hogy vannak tagországok, ahol a fejlett szociális ellátórendszer eredményeképp nem hagyják teljesen magukra a szegénységben élőket.

- Ön egy magyar újságnak azt nyilatkozta, fontos, hogy legyen a hajléktalanságnak egységes definíciója. Mire jó egy definíció?
- Arra, hogy tudjuk, miről beszélünk. A hajléktalanság gyakran használt kifejezés, sokféle élethelyzetet takar. A hajléktalanságnak vannak szinonimái: otthontalanság, fedél nélküliség, ami nemcsak országonként, de egyes országokon belül is mást jelent. Ahhoz, hogy tudjuk, mekkora problémával állunk szemben, szükségesek a viszonylag egységes definíciók.

- Amíg nincs definíció, addig nem tudják megmondani, Európában hány hajléktalan él?
- Számításaink szerint közel hárommillió embert érint a probléma az unióban. A becslés változhat attól függően, hogy a hajléktalanság szűkebb vagy tágabb definícióját vesszük. Magában foglalja például az utcán és a hajléktalanszállókban lakókat, akik egy év alatt minimum egy napot ott töltöttek, ugyanakkor nincsenek benne például a hitelek miatt házukat vesztett és rokonoknál lakó emberek, vagy a papírokkal nem rendelkező, nem regisztrált állampolgárok és bevándorlók.

- Hárommillió európai hajléktalan? Honnan lesz pénz a megsegítésükre?
- Anyagi források nélkül nincs megoldás. A hajléktalan-ügyben is akkor lehet eredményt elérni, ha a jelenleginél több pénzt mozgósítunk. De számos esetben az elszántság, az odafigyelés, vagy éppen a politikai felelősség vállalása hiányzik. Sok tagállamban jelentős az üresen álló lakások száma. Magyarországon az elmúlt húsz évben jelentősen csökkent a lakosság lélekszáma, miközben a hajléktalanok száma megnőtt, tehát lényegében egy megoldatlan elosztási problémával állunk szemben.

- Az összeurópai szegénységi konferencián ajánlásokat fogalmaznak meg? Olyanokat, amelyek végrehajtása aztán kívánatos lesz a tagországok számára?
- Inkább az iránymutatás kifejezést használnám, ami segítség a pénzügyi eszközök felhasználásához vagy a szociális innovációban. Bizonyára lesznek viták, és azokból leszűrt következtetések is. A soros uniós lengyel elnökség az év végén összegzést terjeszt elő a Tanácsban. Ezt követően azonban már a gyakorlati megvalósításra kell koncentrálni az uniónak és a tagállamoknak is, nem pedig újabb papírok gyártására.

- Uniós biztosként hogyan tud rávenni egy tagországot arra, hogy elkészítse a maga hajléktalan-stratégiáját?
- Magam is szorgalmazhatom ezt, de az ilyen konferenciák, rendezvények is azt a célt szolgálják, hogy a kormányok képviselői tanuljanak más országok jó példáiból. Más tagállamok sikeres példáinak bemutatása egyfajta nyomásgyakorlásként is értelmezhető.

Scipiades Erzsébet / Népszava

Szóljon hozzá!

Kérlek csak a cikk témájához kapcsolódó hozzászólást küldj.

JComments

< Előző		Következő >

Sehol sem jó szegénynek lenni

Szóljon hozzá!

Int.ker.TESZT

Rólunk

UTCAI GONDOZÓ SZOLGÁLATOK ORSZ…

Népszavazás a Józsefvárosban

Az Új Szemlélet Csoport állásfoglalása Tarlós bűnb…

Elfogadta a Főváros Közgyűlése a hajléktalan ellát…

Tizek

Tizek következő rendes ülése

Tizek ülés

Nyílt Levél utcai szociális munkával kapcsolatban

Tizek sajtóközlemény nappali melegedők finanszíroz…

Tisztelt Dr. Réthelyi Miklós Miniszter Úr!

Meghívó a „10”-ek TANÁCSA 2011. október 17-i ülésé…

Nemzetközi

The Guardian: többet kell tenn…

Majdnem egymillió hajléktalan és nincstelen él Sze…

Nemzetközi kitekintés 2012. március Szolidáris pál…

Hajléktalanokból csináltak hot spotokat

Nemzetközi kitekintés 2012 február. ENSZ vizsgála…

Közülünk az utcára – Az erdélyi „dzsigoló” aki sok…

Belföld

A hajléktalan műhely első talá…

Fedél Nélkül – alkotói műhely

Rendhagyó városnézés: Budapest egy hajléktalan sze…

Felzárkóztatná a hajléktalanokat az államtitkár

TÁMOP

Meghívó Regionális Szakmai Mű…

EMLÉKEZTETŐ A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Huszonny…

EMLÉKEZTETŐ A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Huszonhe…

Meghívó Regionális Szakmai Műhelyre FogLak Projekt…

Huszonhatodik lakhatási-foglalkoztatási regionális…

Meghívó Regionális Szakmai Műhelyre FogLak Projekt…