Konferencia az európai szegénységről

a világból

2010. június 27. vasárnap, 09:32

Írta: http://www.mr1-kossuth.hu

0 Hozzászólások

Hallgassa meg!

Huszonnégy ország vesz részt a tanácskozáson, és nemcsak a politikusok és szakemberek, hanem a szegények és hajléktalanok képviselői is.

Szegénységben élők és politikusok találkozása - az elképzelés szerint ez a célja az idén kilencedszer megrendezett brüsszeli találkozónak. Az Európai Bizottság tanácstermében együtt ült dán hajléktalan, luxemburgi elvált édesanya és magyar fodrászlány. Összesen körülbelül 150-en, Európa 24 országából.

Egy asszony, aki a négytagú magyar delegáció tagjaként érkezett Brüsszelbe, ekként panaszkodott: „a kicsinek nagyon szeretném azt, hogy külön órákra tudjam járatni. Nagyon szeret sportolni. Nem tudom elérni, mert fizetni kell érte. Szeret táncolni. Nem tudom beíratni, mert fizetni kell érte. Meg hogy egy-két napon elvigyem a strandra, akár táborba küldjem nyáron, az jó lenne. Ez most nincs.” „Nem tudok elmenni a fogorvoshoz, mert nem tudom fizetni az egészségügyi ellátást, moziba, vagy színházba se jutok el. Ha mindent befizetek, éppen annyi pénzem marad, amennyi az élelemre kell” - panaszolja kérdésünkre egy dán hajléktalan férfi, aki egy szállón lakik, és havi 1200 euró, azaz több mint 300 ezer forint támogatást kap az államtól.

Bár a találkozó célja a párbeszéd elősegítése, az európai parlamenti képviselők és a nemzeti kormányok képviselői közül a vártnál kevesebben jöttek el és vettek részt a műhelybeszélgetéseken. Lehet-e így reális cél, hogy hidat építsünk a szegénységben élők és a döntéshozók között? Fintan Farrell, az Európai Szegénységellenes Hálózat vezetője kérdésemre úgy válaszolt: ha nagyon reálisak lennének, már feladták volna. De minden erőfeszítést meg kell tenniük azért, hogy megmutassák, milyen világot szeretnének. A résztvevők a beszélgetéseken összegyűjtötték, hogy szerintük melyek a legégetőbb problémák, majd a plenáris ülésen hatalmas kockákra festve mutatták be ezeket. Szóba került, hogy az uniós pályázatok túlságosan bürokratikusak, és az is, hogy vannak láthatatlan, papírok nélkül élő szegények az unióban, akiket a statisztika sem tart számon.

Az EU lakosságának egyébként 16 százaléka számít szegénynek, ami azt jelenti, hogy ennyien élnek az adott ország közép jövedelmének 60 százalékánál kevesebből. De ez a szegénységi küszöb rendkívül eltérő. Amíg nálunk körülbelül 60 ezer, addig Hollandiában, átszámítva, körülbelül 260 ezer forint. Az Európai Unió állam- és kormányfői egyébként éppen a múlt héten fogadták el azt a célkitűzést, hogy 2020-ig 80 millióról 60 millióra csökkentik a szegények számát a tagországokban.