A társadalom peremén

Belföld

2010. december 24. péntek, 19:59

Írta: http://bombahir.hu

0 Hozzászólások

2010. december 15-én lejárt a türelmi idő. Szerda óta nem találkozhatunk hajléktalanokkal Budapest kiemelt aluljáróiban.

November 3-án jelentette be Tarlós István, hogy „rendet tesz" Budapest frekventált aluljáróiban. A főpolgármester elmondta azt is, a mostani akciók valódi célja a kiemelt aluljáróknak és azok környezetének rendbetétele volt, azonban ezzel együtt a programot "célzottan és kifejezetten hajléktalanügyként kezelik". A novemberi bejelentés alapján a Blaha Lujza tér, az Astoria, a Ferenciek tere, a Nagyvárad tér, a Batthyány tér, a Nyugati, a Déli, a Keleti, a Kelenföldi pályaudvar, a Móricz Zsigmond körtér, az Örs vezér és a Flórián tér szerepeltek a kiemelt aluljárók között. Emellett ekkor indult meg a Társadalmi Megbékélési Program is, melynek tervei szerint külön helyeket alakítanak ki az alkohol- és drogfüggők, valamint a pszichiátriai betegek számára, de létrehoznak majd koedukált és "kutyás" férőhelyeket is. Emellett szerepelt a tervek között az utcai ellátás rendszerének erősítése és a 24 órás egészségügyi centrum befogadóképességének bővítése.

Kiköltöztek a hajléktalanok

Tarlós december 15-ig adott türelmi időt a tartósan aluljárókban élő hajléktalanoknak, tehát ez a szerdai nap volt a végső határidő, amíg onnan ki kellett „költözniük". A kormány a hajléktalan-program keretében biztosította az itt élő hajléktalanok elhelyezését. A szociális munkások az elmúlt hetek során 116 hajléktalant írtak össze a kiemelten kezelt aluljárókban, akik közül 9 magától keresett fel valamilyen hajléktalan ellátó szolgálatot, 51-et sikeresen elhelyeztek, 26 ember elhelyezése folyamatban van. További harminc ember, azaz a számon tartott hajléktalanok 26 százaléka, nem fogadott el semmilyen állami támogatást és ismeretlen helyre távozott.

Azok, akik elfogadják a kormány támogatását, munkásszállókra és átmeneti szálláshelyekre költözhetnek, melynek fejében munkát kell vállalniuk. Azok, akik ebbe nem egyeznek bele, az ideiglenesen kialakított, úgynevezett toleranciapontokon, más néven túlélési pontokon húzhatják meg magukat, ahol minimális fűtést és mosdót biztosítanak nekik, valamint időnként szociális munkások keresik fel őket, hogy újabb lehetőségeket kínáljanak.

Az aluljárókon túl

A hajléktalanok száma Budapesten valójában meghatározhatatlan, öt- és tizenötezer közé tehető, azonban ez a szám télen és nyáron változó. Fiatalok és idősek egyaránt előfordulnak közöttük. A felmérések alapján a megkérdezett hajléktalanok csaknem fele személyes okok miatt került utcára. Ezek az okok sokszor érthetetlenek, máskor kifürkészhetetlenek a kívülállók számára. Ami talán meglepőbb, hogy a fővárosban megkérdezett hajléktalanoknak több mint fele munkából származó jövedelemmel is rendelkezik.

Az iskolai végzettségre irányuló kérdésekre adott válaszokból az is kiderült, hogy a diplomások aránya Budapesten a legnagyobb, a megkérdezettek 3 százalékának van felsőfokú végzettsége. Arra a kérdésre pedig, hogy mióta hajléktalanok, a megkérdezettek valamivel több mint negyede válaszolta azt, hogy több mint tíz éve.

Utóbbira mutatott fel példát Vécsei Miklós. A Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta, a szociális munkások a Blaha Lujza téren találkoztak egy hajléktalannal, aki doktori címet visel, s korábban egy fővárosi cég jogi főosztályvezetője volt. A férfi elutasított mindenféle ellátást, pedig a nyugdíjig már csak két éve van hátra, amikortól havi 200 ezer forint feletti ellátást kapna, azonban jelen körülmények között ezt valószínűleg már nem éri meg.

A számok tükrében

Budapest különböző pontjain jelenleg több nappali melegedő, valamint ötezer éjszakai szálláshely várja a fedél nélkülieket. Utóbbiak már november elején 100 százalékos telítettséggel üzemeltek, így a téli hónapokra 500 férőhellyel kibővítették őket. Ezzel szemben a Urban Legends számításai szerint a budapesti hajléktalanok száma 8 000-re becsülhető.

Ebből a megközelítőleg 8 000 hajléktalanból tehát 86 olyan van, akinek az állam biztos támogatást nyújt, hogy Budapest frekventált aluljárói tiszták és rendezettek legyenek. További 5500-an tudnak éjszakai szálláshelyeken elhelyezkedni. Ezen számok tükrében a fennmaradó 2-3000 ember továbbra is kénytelen fedél és fűtés nélkül eltölteni az éjszakákat.

A szabad ég alatt

Egy októberben beadott, az építésügyi törvény módosítására írt javaslat alapján azonban akár ki is tilthatják a közterületekről a hajléktalanokat. Ezen törvénymódosítás kapcsán nem került szóba hajléktalanprogram, csupán 2011. január 1-től szabálysértéssé nyilvánítja a közterület rendeltetéstől eltérő használatát, azaz lehetetlenné teszi az életvitelszerűen az utcán élő emberek helyzetét.

Lakhatáshoz való jog?

Vécsei Miklós a törvénymódosítás kapcsán felvetette, amennyiben az emberi méltóságot és a szociális biztonságot komolyan veszi a kormány, abba a lakhatás is beletartozik. Skóciában és Franciaországban törvény garantálja azt, hogy minden azt igénylőnek tető legyen a feje felett. Franciaországban 2007 februárjában vezették be azt a törvényt, melynek értelmében mindazok, akik törvényesen tartózkodnak az országban, az államtól lakást igényelhetnek. Amennyiben az állam hat hónapon belül nem biztosítja számukra az önálló és megfelelő szállást, úgy peres eljárást indíthatnak a francia állam ellen.

Ezzel szemben Magyarországon a felvetés alapján a lakhatáshoz való jog az alaptörvény koncepciójába kerülne bele, az alapjogok közé, mely valójában nem old meg semmit.

Fedél nélkül, törvényen kívül

A türelmi idő lejártával pedig már csak a radikális eszközök maradnak.

- Aki még mindezen feltételek biztosítása ellenére is netán agresszív módon megpróbál ragaszkodni ahhoz, hogy az aluljárókban éljen életvitelszerűen, az törvényen kívül helyezi magát tudatosan; azzal úgy fogunk eljárni, ahogy el szoktak járni az önmagukat tudatosan törvényen kívül helyező emberekkel szemben - fogalmazott a főpolgármester.

Budapesten kívül az ország

Az elmúlt hónapokban a budapesti hajléktalanokat érintő változások és programok sajtóvisszhangja könnyen keltheti azt a benyomást, mintha az ország más városaiban nem is élnének hajléktalanok. A valóság azonban kegyetlenebb ennél. Egy 2010. február 3-án tartott hajléktalanszámlálás adatai alapján az elmúlt két évben több mint kétszeresére nőtt a hajléktalanok száma a vidéki nagyvárosokban. Győri Péter, a Menhely Alapítvány kurátora elmondta, a hajléktalanok 59 százaléka él vidéken, és közülük csupán 47 százalék jut el a menhelyekre, hajléktalanszállókra. Csak idén, szeptember 22. és október 7. között 41 ember vesztette életét természetes eredetű hideg által okozott ártalom következtében.

Középtávú Intézkedési Terv a hajléktalanokért

December 10-én a Nemzeti Erőforrás Minisztérium benyújtott egy középtávú intézkedési tervet, melynek célja „az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentése, a lakhatás biztonságának megerősítése, a hajléktalanság megelőzése és a hajléktalan emberek ellátórendszerének fejlesztése".

A tervezet tíz pontban jelöli meg azon tevékenységi köröket, melyek fejlesztése, átalakítása vagy létrehozása az elégséges hajléktalanellátáshoz, illetve a jövőben a hajléktalanság felszámolásához szükséges. Ilyen többek között a lakásvásárlást ösztönző támogatórendszer, a szociális lakáspolitika, az intézményi ellátás bővítése, az idősotthoni férőhely biztosítása, a forgalmas csomópontokon elemi szükségleteknek megfelelő ellátás kialakítása, a kilakoltatások megelőzése, az utcai hajléktalanság kezelése, de a tervezet kitér a szabálytalan közterület-használatra vonatkozó szankciók pontos meghatározására is.