Jogokat és teret a szakmai párbeszédre!

Belföld

2011. március 08. kedd, 09:35

Írta: http://eselyegyenloseg.eu

0 Hozzászólások

Március 8. a Nemzetközi Nőnap, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének ünnepe. Ma ünnepeljük hivatalosan százegyedszer.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség a Nőnap alkalmából emlékeztet arra, hogy ma Magyarországon a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség megvalósulását számos területen, így a politikában és a közéletben, a munka világában, a magánéleti és munkaügyi kötelezettségek összehangolásában és a nők erőszakkal szembeni védelmében jogi, közpolitikai és gyakorlati akadályok lehetetlenítik el.

Adatokkal bizonyítható, hogy az európai átlag alatt teljesítünk e téren, sok esetben még a többi poszt-szocialista ország mögött is elmaradunk.
A nők és férfiak társadalmi egyenlősége elvének érvényre juttatását következetesen képviseli és elvárja tagállamaitól az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió is, ami Magyarországra nézve is jogi és politikai kötelezettségeket jelent. Ezzel szemben a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség nem tapasztalja e kötelezettségek következetes megvalósítását és a nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőség kormányzati képviseletét. A Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanácsot a kormány hatalomra kerülése óta nem hívta össze, és nem tájékoztatott arról sem, hogy a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia – Irányok és Célok, 2010-2020 című dokumentum alapján milyen konkrét kormányzati intézkedések várhatók. A jogalkotási és közpolitikai intézkedések tervezésénél elmarad a civil szervezetekkel való érdemi együttműködés, de még a puszta kommunikáció is. A 2010 júniusában a Miniszterelnök Úrnak a kormányzati nőpolitika tárgyában írt levelünkre például a mai napig nem kaptunk választ.
A jelenleg aktuális jogalkotási lépések közül kiemeljük, hogy a Büntető Törvénykönyv tervezett módosításai kapcsán ernyőszervezetünknek a témával foglalkozó tagszervezeteit nem keresték meg. Ezúton vagyunk kénytelenek tehát emlékeztetni arra, hogy az ENSZ nők elleni diszkriminációval foglalkozó Bizottsága, a CEDAW 2007-ben többek között az alábbi ajánlásokat tette a magyar állam számára.
„A Bizottság sürgeti a Részes Államot, hogy hatékonyan, meghatározott határidőn belül hajtsa végre a családon belüli erőszak megelőzéséről és hatékony kezeléséről szóló nemzeti stratégiát és kövesse nyomon annak hatását. A Bizottság felhívja a Részes Államot, hogy biztosítson a családon belüli erőszak minden női áldozatának, így a vidéken élő nőknek is azonnali védelmet és jogorvoslatot, ideértve a távoltartást, valamint elegendő biztonságos menedékotthoni férőhelyhez és jogi segítséghez való hozzáférést. (…) A Bizottság sürgeti a Részes Államot, hogy alakítsa át törvényeit úgy, hogy azok a szexuális bűncselekményeket a nők testi épséghez fűződő joga sérelmeként, az erőszakos nemi közösülést pedig beleegyezés nélküli nemi aktusként határozzák meg. A Bizottság ismételten felhívja a Részes Államot, hogy a szexuális bűncselekmények körében emelje fel a beleegyezési korhatárt és (…) a házasságkötés lányokra és fiúkra vonatkozó alsó korhatárát emelje fel 18 évre.”

Itt hívjuk fel a figyelmet a közelmúltban indult, gyermekprostitúcióval szembeni hatékony állami és társadalmi fellépést követelő, széles társadalmi bázison nyugvó civil szerveződésre és aláírásgyűjtésre is, melyet a kérdéssel kapcsolatos, az emberi jogokkal és a gyermekek jogaival szembemenő tartalmú kormányzati nyilatkozat indított útjára.

Magyarország 2011 első felében az EU soros elnöke – ma Európában a nők és férfiak társadalmi egyenlőségéért folytatott munkában is lehetne miénk a vezető szerep, de erre a kormányzat nem látszik késznek, hiszen nem világos, milyen irányokat követve és milyen tartalmat képviselve „vezetnénk“ Európát.

Az Európai Női Lobbi levélben emlékezteti a magyar miniszterelnököt arra, hogy spanyol-belga-magyar elnökség közös prioritásainak meghatározásakor elkötelezte magát a nők elleni erőszak mint a nemek egyenlősége előtt álló akadály leküzdése mellett, és kifejezi reményét, hogy a magyar elnökség alatt határozott lépések történnek egy közös európai stratégia kidolgozására e célból. A másfél éve ünnepélyesen vállalt konkrét kötelezettséget Magyarország nem kerülheti meg. A kormányzati választ Szövetségünk is nagy érdeklődéssel várja.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség a Nemzetközi Nőnap alkalmából reményét fejezi ki, hogy a kormányzat a nemzetközi elvárásoknak megfelelően a továbbiakban kiemelten és felelősségteljesen kezeli a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének ügyét – mind az EU soros elnökeként, mind pedig hazai kormányzati szinten – immár partnernek tekintve a témával foglalkozó hazai és nemzetközi civil szervezeteket, és az eddigiektől eltérően építve is azok szakértelmére.
 
Március 8-a alkalmából, de nemcsak erre a napra szólóan mi a jogaink érvényesítését és a párbeszédre lehetőséget teremtő azonnali intézkedések meghozatalát várjuk.