Alkotmányozás - Harrach: ami ki fogja verni a biztosítékot

Belföld

2011. március 15. kedd, 08:49

Írta: http://galamus.hu

0 Hozzászólások

A Magyarország Alaptörvénye című új alkotmánytervezetben minden benne van, ami a kereszténydemokratáknak fontos, és semmi nincs benne, amit mi nem tudnánk elfogadni - mondta Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakciójának vezetője hétfőn Kecskeméten.

A benyújtott tervezet Nemzeti hitvallás elnevezésű bevezető része sok olyan értéket és szempontot jelenít meg, amely a kereszténydemokraták számára is fontos - mondta a frakcióvető, a Kereszténydemokrata Szövetség elnöke, aki a Máltai Szeretetszolgálat nemzeti ünnep előtti jótékonysági hangversenyére érkezett a városba.

A politikus hangsúlyozta: az élet védelme, a házasság és a család védelme volt az a terület, ahol a KDNP megfogalmazása érvényesült. Harrach Péter szerint egy alaptörvényben értékeket, államcélokat szoktak megjelölni, amelyekből nem feltétlenül következnek alanyi jogok, de mindenképpen az elérendő állapotot kívánja rögzíteni.

"A lakhatási jog nem jelenti azt, hogy minden hajléktalannak lakást kell adni, de törekedni kell egy olyan állapotra, hogy a hajléktalan emberek ne az utcán töltsék az éjszakát" - tette hozzá. Elérendő célként jelölte meg azt is, hogy a mindenki által rossznak tartott abortuszok száma csökkenjen és minden megfogant emberi életnek esélye legyen az életre.

Az új alkotmány tervezete nem az utóbbi néhány hét eredménye, hanem hosszú évek előkészítő munkája után született meg - mondta, hozzátéve: ez a folyamat tulajdonképpen a rendszerváltás óta tart. Szavai szerint a mai ellenzék is nekifutott ennek a feladatnak, de megtorpant, nem tudta azt befejezni.

A politikus szerint a polgári, nemzeti, keresztény oldal természetesnek tartotta, hogy egy új alkotmánnyal indítja azt a folyamatot, amelynek eredményeképpen új, élhető és minden ember számára esélyt jelentő ország lesz Magyarország.

Az Alkotmányban leírt "a házasság egy férfi és egy nő életközössége" kijelentés a magyar emberek többsége számára természetes, de egyes emberekben "ki fogja verni a biztosítékot" - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, aki szerint biztosan lesznek viták ezzel kapcsolatban.

"A történeti alkotmány iránti tiszteletből - amelynek a 48-as törvények is részét alkotják - úgy gondoltuk, hogy meghagyjuk az alkotmány kifejezést neki, és mi az alaptörvényt használjuk" - indokolta azt, hogy miért nem alkotmánynak hívják a tervezetet.

Harrach Péter idézte a tervezett Alaptörvény egy mondatát, amely szerint "Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, mely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát".

Ehhez valószínűleg egy kiegészítés társul majd: "És megjeleníti a nemzet egységét", hiszen a Szent Koronáról szóló törvényben is ez a kifejezés van - fűzte hozzá.

A Fidesz-KDNP-frakciószövetség hétfőn terjesztette be az Országgyűlés elé alkotmányjavaslatát. A Magyarország Alaptörvénye című indítványt a két frakcióvezető, Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) a parlament főtitkárának adta át. Soltész István közlése szerint az alkotmány általános vitája március 22-én, kedden kezdődhet, a zárószavazás pedig április 18-án, hétfőn lehet az Országgyűlésben. A két frakcióvezető a parlamenti benyújtás után a Sándor-palotában Schmitt Pál köztársasági elnöknek is átadta az előterjesztést.