A kormánnyal szemben a büdös életben nem leszünk erősebbek

Belföld

2011. szeptember 15. csütörtök, 21:05

Írta: hvg.hu

0 Hozzászólások

A tizenkét meghívott képviselőből egy sem ment el a Gödörbe arra a közmeghallgatásra, amit a Város Mindenkié Csoport szervezett a kormány hajléktalanokkal kapcsolatos előterjesztéséről. A fedél nélküliek szívesen látják őket a kispesti erdőben is, ahol laknak.

Nem érdekli a koalíciós képviselőket, mit gondolnak előterjesztésükről azok, akiket érint. Egy tizenkét kormánypárti képviselő által jegyzett előterjesztés szerint ugyanis elzárással vagy 150 ezer forinttal büntetnék azokat, akik fél éven belül kétszer megszegik a szabálysértési törvény bizonyos rendelkezéseit, vagyis a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használják, illetve az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságaikat közterületen tárolják.

A közmeghallgatással a szervezők azt szerették volna elérni, hogy az ügyben közvetlenül érintett hajléktalanok is kifejthessék véleményüket a tervezett rendelkezéssel kapcsolatban, és első kézből, vagyis maguktól az előterjesztő képviselőktől kaphassanak róla tájékoztatást. Ez a szembesítés azonban elmaradt, a tizenkét meghívott képviselőből ugyanis (akik közül többen polgármesterek is) egy sem jelent meg Gödörben, pedig ez már a Fidesz-frakció múlt heti kihelyezett hajdúszoboszlói ülése miatt elhalasztott időpont volt.

Egyedül Bácskai János, a IX. kerület polgármestere küldött maga helyett valakit, de mint kiderült, Gáspár László, a ferencvárosi családsegítő központ irodavezetője nem volt illetékes az ügyben, hiszen Bácskai nem polgármesterként, hanem országgyűlési képviselőként írta alá a szóban forgó előterjesztést. Gáspár ezért még a beszélgetés előtt távozott.

Bűnbakképzés?

A tervezett közmeghallgatáson így csak az ombudsmani hivatal és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársai, illetve a Város Mindenkié zömmel hajléktalan tagjai vettek részt. A beszélgetést moderáló Takács Attila, aki szintén fedél nélkül él, azt mondta: tavaly óta érezhető az a tendencia, hogy a „társadalomra káros egyénné degradálják” a hajléktalanokat. „Így bűnbakká tenni egy embercsoportot veszélyes irányzat, a történelem során volt már rá példa, és azt is tudjuk, mi lett belőle” – magyarázta Takács.

Az egyik jelenlévő hajléktalan asszony meglehetősen pesszimistán tekint a helyzetre, azt mondta, hiába küzd huszonkét éve az utcán, „a kormánnyal szemben a büdös életben nem leszünk erősebbek, és ugyanolyan szarban maradunk, mint eddig”. Csorba János, akinek most kellett elköltöznie az egyik erdőből a másikba, azt nem érti, ha annyi üres lakás van Budapesten, akkor miért kell az utcán élniük. „Ássak egy alagutat, és kössek ki Afrikában? Vagy bújjak el egy pincében?” Mindezt persze a távolmaradó képviselőktől szerette volna megkérdezni, így választ nem kapott. „Ne bújócskázzanak, megtaláljuk önöket” – mondta, majd azt is hozzátette, hogy „szívesen várja az úriembereket Sherwood 2-ben".

Az ombudsman sem igen billenti ki a kormányt

A TASZ jóvoltából a törvénytervezet gyakorlati értelmezésének is nekifutottak a beszélgetés során. Kapronczai Stefánia szerint nehéz előre megmondani, ha megszavazzák a módosítást, valóban eljár-e majd valaki az ilyen esetekben, de elméletben erre a rendőröknek és a közterület-felügyelőknek lesz majd joguk. A szakember szerint azért is nehéz értelmezni a törvényjavaslatot, mert a jog nem ismer definíciót arra, ha valaki „életvitelszerűen lakik közterületen”.

Kapronczai azt mondta, a törvényjavaslat nyomán három dolgot róhatnak ki egy hajléktalanra, ha igazoltatják, és kiderül, hogy életvitelszerűen él közterületen: vagy figyelmeztetést kap, vagy 1-60 napig tartó elzárást, vagy 3-150 ezer forintos bírságot. A szakember szerint valószínűsíthető, hogy ezekben az esetekben gyorsított eljárás keretében döntenek majd a helyi bíróságok. A meghallgatás szervezői azt mondták a hvg.hu-nak, hogy megdöbbentette őket a képviselők közönye, mert többször is meghívták őket.

A civil szervezetek ellenkampánya mellett az ombudsmani hivatal is tett már lépéseket a törvényjavaslat visszavonása érdekében, hiszen Szabó Máté szerint is aggályos a hajléktalanok kriminalizálása, egyelőre azonban ők sem jártak sikerrel. Vagy nemleges választ kaptak, vagy semmilyet, de ha ez így marad, még mindig az országgyűlés elé vihetik álláspontjukat, emellett pedig az Alkotmánybírósághoz is fordulhatnak. A kérdésben a tervek szerint még a szeptemberi ülésszakban döntenek.

Előzmények

Az épített környezetről szóló törvény januári módosítása adott lehetőséget az önkormányzatoknak arra, hogy rendeletben szabálysértéssé nyilvánítsák a „közterület engedély nélküli használatát”. A Fővárosi Közgyűlés április végén fogadta el, hogy ötvenezer forint pénzbírsággal büntethetik Budapesten az utcán élőket. A rendelet az azokkal szembeni fellépés jogi lehetőségét teremtette meg, akik a felajánlott segítség ellenére is a közterületeken maradnak. Az elfogadott előterjesztés indoklása szerint a büntetés így csak azokat a hajléktalanokat érinti, akik nem veszik igénybe a szállásokat.

A javaslatot korábban drasztikusnak és elfogadhatatlannak tartották civil szervezetek. Mivel a fedél nélkül élők nem tudják megfizetni a bírságot, a rendőrök az utcán élőket tíz napra be is vihetik a fogdára. A szervezetek szerint ezzel nem lehet megoldani a hajléktalanok helyzetét.