Belföld

Százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bíróság december 1-jétől azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek - a szabálysértési törvény módosítását elfogadta a parlament.

Decembertől akár 150 ezer forint pénzbírsággal vagy elzárással is sújthatja a bíróság azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek. A parlament 293 igen szavazattal, 61 ellenében módosította a szabálysértési törvényt.

A változtatást fővárosi fideszes politikusok kezdeményezték még júniusban. Indoklásukban azt írták: bár az önkormányzatok az év eleje óta szabálysértéssé nyilváníthatják és pénzbüntetéssel szankcionálhatják a közterületek nem rendeltetésszerű használatát, az utcán élők esetében ez a büntetés nehezen végrehajtható. Jobbikos politikusok javaslatára ugyanakkor a törvénybe az is bekerült, hogy a szankció nem alkalmazható, ha a városi önkormányzat a hajléktalanellátás feltételeit nem biztosítja.

"2011. évi ... törvény

a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról

 1. § A szabálysértésekről szóló 1999 . évi LXIX . törvény a következő 146/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:

 „Közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának ismételt megszegése

146/A. § (1) Aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, a közterület életvitelszerű

lakhatás céljaira történő használatára, illetve az életvitelszerű lakhatáshoz használt ingóságok

közterületen történő tárolására vonatkozó szabályokat ismételten megszegi, elzárással vagy

százötvenezer forintig terjed ő pénzbírsággal sújtható .

(2)Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés ismétl ődése akkor állapítható meg, ha az

eljárás alá vont személyt az eljárás alapját képező cselekmény elkövetését megelőző hat

hónapon belül ugyanilyen szabálysértés elkövetéséért jogerősen felelősségre vonták.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe

tartozik.”

2. § Ez a törvény kihirdetését követ ő nyolcadik napon lép hatályba."

Folyamatban lévő eljárások szűnnek meg január 1-jén

Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos vizsgálatára irányuló Ab-eljárások nagy része megszűnik január 1-jén.

A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja az Ab hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Szintén hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát.

Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig.

Nem nyilatkozhatnak pénzért az elítéltek

Szigorította a szabadságvesztésüket töltőkre vonatkozó szabályok egy részét az Országgyűlés a kormány javaslatára: az elítéltek nem kérhetnek pénzt a médiának adott nyilatkozataikért és - a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatáron túliak, a terhességük 6. hónapját elérő nők, valamint a gyermeküket gondozók kivételével - dolgozniuk kell.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát 258 igen szavazattal, 96 nem ellenében hagyta jóvá a parlament.

Változik a büntetőeljárási törvény is, a jövőben csak a sértett tanúkénti kihallgatásán lehet jelen ügyvéd, más tanúkihallgatásokon nem.

A fideszes Kocsis Máté javaslatára bekerült a büntető törvénykönyvbe, hogy egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, aki kiszolgáltatott embert, például hajléktalant aláz meg. A Btk. további tényállásokkal is kiegészült, így bűncselekménnyé nyilvánították a befolyásvásárlást.

Megszavazták az ebadót is

Az Országgyűlés hétfőn 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását, amely ebrendészeti hozzájárulás kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, kötelezővé teszi legalább három évente egyszer az ebösszeírást, valamint pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával az önkormányzatok évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén a 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkezi és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák. Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást. Veszélyes ebnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy "fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak".

További újdonság, hogy "veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti" feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.

Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, de ez alól lesznek kivételek, amelyeket csak később szabályoznak végrehajtási rendeletben.

A módosítás eredetileg megtiltotta volna az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását is az állatok védelme érdekében, de a végül elfogadott szöveg szerint szintén végrehajtási rendeletben szabályozzák majd a kivételeket.

< Előző		Következő >