Borúlátó az ombudsman

Belföld

2009. december 09. szerda, 21:37

Írta: MTI

0 Hozzászólások

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman szerint még messze vagyunk az alapvető emberi jogok és szabadságok nyilatkozatában megfogalmazottak megvalósításától és főleg szellemétől. A kisebbségi biztos erre az emberi jogok napja alkalmából megfogalmazott közleményében arra hívta fel a figyelmet szerdán. Az ENSZ közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az úgynevezett klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét.

Az ombudsman szerint a nyilatkozat elfogadása óta "sem tapasztalható a szolidaritás és testvériség olyan intenzív jelenléte, hogy megakadályozta volna a romák elleni sorozatgyilkosságokat, az iskolai cigány osztályok fenntartását, az uzsorások szabad működését". Ezért - fűzte hozzá - itt és ma nem beszélhetünk sem félelemtől, sem nélkülözéstől mentes életről.

Felidézte: a nyilatkozat szerint minden embernek joga van ahhoz, hogy olyan társadalmi rendszer uralkodjék, amelyben a nyilatkozatban szereplő jogok és szabadságok érvényesülhetnek. "A mai rendszer nem éppen ilyen, és aggasztó, hogy javítására sincs konszenzus és bátorság" - szögezte le Kállai Ernő.

Az emberi jogi nyilatkozat azon szakaszára, amely szerint "a személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése", a biztos hangsúlyozta: ez a követelmény azonban "nem azt jelenti, amit sokan szeretnének, hogy csak akkor részesedhet valaki az emberi jogokból, ha arra érdemes, ha a kötelességét előbb teljesítette". Nyomatékosította, hogy az emberi jogok - így a nyilatkozat - lényege éppen a mindenkinek, pusztán emberi mivolta miatt kijáró méltó, szolgaságtól és súlyos nélkülözéstől mentes élet.

"A jogok gyakorlását persze alkotmányos korlátok között lehet gyakorolni, de az nem az érdemtelenséggel, hanem csakis azzal függhet össze, hogy másoknak is ugyanolyan fontosak az emberi jogai" - hangsúlyozta.

Hozzáfűzte: a törvény a "demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében" állíthat csak korlátokat, "nem pedig azért, mert valaki szegény, más bőrszínű vagy éppen hajléktalan".

Leszögezte: ha így gondolkodnánk, vagyis csak a jóknak, érdemeseknek lenne joguk az emberi méltóságra, akkor éppen az emberi jogi nyilatkozatot vennénk semmibe, amely szerint a nyilatkozat semmiképpen sem ad "valamely állam, valamely csoport vagy valamely egyén részére bármilyen jogot arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen".

"Pedig úgy tűnik, ma errefelé haladunk. Ezért aktuális ma is elővenni a nyilatkozatot, hogy gyakrabban érezzük, milyen messzire vagyunk még a megvalósításától, de főleg a szellemétől" - fogalmazott Kállai Ernő.