A koldusmaffiáról és a hiányos szabályokról

Belföld

2010. március 28. vasárnap, 20:14

Írta: obh.hu

0 Hozzászólások

Hajléktalanok, illetve a segélyszervezetek vetették fel az ombudsmannak a bérkoldulás, a koldusmaffia problémáját. Az illetékesek nem tudnak ilyesmiről. A bérkoldulás, illetve a koldusmaffia megfogalmazások azt jelentik, hogy egyes embereket koldulásra kényszerítenek, vagy a koldulásból származó bevételüket elveszik.

Hivatalba lépése óta Szabó Máté több vizsgálatban elemezte a társadalom perifériájára szorult emberek sajátos életviszonyait, és többek között arra is figyelmeztetett, hogy társadalmunk nem szemlélheti közönnyel, kirekesztő módon a jelenséget. Az ombudsmannak nincsenek eszközei a megoldásra, de lehetősége van felhívni a figyelmet a jogi környezet változtatásának szükségességére. Ezért először tájékoztatást kért az Igazságügyi és Rendészeti, valamint az Önkormányzati Minisztériumtól, az országos rendőr-főkapitánytól és a regionális közigazgatási hivatalvezetőktől. Az úgynevezett koldusmaffia létezéséről nincs tudomása sem az illetékes minisztériumoknak, sem a rendőrségnek.

A válaszokból azonban az is kiderült, hogy információhiányról van szó: a jelenlegi statisztikai rendszer nem tartalmazza a „bérkoldulás", illetve a „koldultatásra kényszerítés" fogalmakat. A szabálysértési törvénynek, a bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozatnak és kormányrendeletnek sincs olyan rendelkezése, amely elkövetési magatartássá nyilvánítaná a bérkoldultatást, illetve a koldulásra kényszerítést.

Szabó Máté ezzel együtt is szükségesnek látta, hogy utaljon rá: a koldulás szoros összefüggésben áll az állam szociálpolitikájával, foglalkozáspolitikájával, s ezek erkölcsi állapotával. Ugyanis a koldusok közt leginkább hajléktalanok, mélyszegények, idősek, romák, testi és szellemi fogyatékosok, illetve - ezen állapotok kombinációjaként - halmozottan hátrányos helyzetűek találhatók. Ugyanakkor számolni kell az állampolgárok közérzetének és közlekedési biztonságérzetének romlásával, és azzal is, hogy a probléma egyszerre jelent szociális és rendészeti kérdést.

2000 márciusa óta a koldulás önmagában nem jogellenes, de a szabálysértési jogszabályok tiltják a gyermekkel való koldulást - akiknek becslések szint a 90%-a roma -, illetve az úgynevezett zaklató módon való kéregetést. Szabálysértés, ha egy felnőtt gyermeket bujt fel koldulásra, illetve vele együtt koldul. A zaklatás részletes, egyértelmű törvényi szintű megfogalmazása azonban még hiányzik, a szankciók a jogalkalmazó belátása, mérlegelése szerint alakíthatók.

A bizonytalan jogfogalmak alkalmazása veszélyezteti a jogbiztonságot, ami demokratikus államban elfogadhatatlan - jelentette ki az ombudsman. Az pedig újabb adalék, hogy ebben a speciális esetben a szankcióknak amúgy sincs visszatartó hatása. A pénzbírság a nincsteleneken nem hajtható be, a rendőröket pedig az előállítások órákra elvonják a közterületi szolgálattól, mert ezek az ügyek csak a rendőrségi előállítás és jegyzőkönyvezés után kerülnek át az önkormányzati szabálysértési hatósághoz.

Mindezek alapján Szabó Máté felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert a törvényi szabályozás, az érintett kormányrendelet, a fogalmak és a statisztikai szempontok pontosítására. Az országos rendőr-főkapitánynak pedig azt javasolta, találjon megoldást arra, hogy a kolduláson tetten érteket az eljárás azonnali lefolytatása érdekében miként állíthatják a rendőrök közvetlenül az illetékes önkormányzati szabálysértési hatóság elé, valamint fontolja meg egy olyan ingyenesen hívható „zöld szám" bevezetését, amelyen az állampolgárok bejelenthetik a koldulással kapcsolatos észleléseiket, észrevételeiket.