Belföld

Papíron jól mutatnak az uniós forrás-felhasználási adatok, de a gyakorlatban az uniós alapok szociális helyzetre gyakorolt hatása csekély. A hatalmas összegű támogatás hatásos fegyver lehetne a szegénység elleni küzdelemben, de a pénzek kevés esetben jutnak el a célcsoportokhoz.

„Ha a német adófizetők tudnák azt, hogy egy eurójukból mennyi éri el a célcsoportot, nem aludnának jól.” – mondta az EurActivnak egy, az uniós forrás-elosztásáért felelős intézmény dolgozója.

Akik már nyertek valaha uniós támogatást, tudják, hogy a projekteknek hatalmas adminisztrációs, irányítási és bérköltségei vannak, és a pénzügyi támogatás kis részét költik végül valóban a célcsoportra vagy a céltevékenységre.

A Szociális Szakmai Szövetség (3sz) egy nem régiben rendezett konferenciáján, a szociális terület számos képviselője panaszkodott arról, hogy az Európai Szociális Alapból (ESZA) származó források hatása elhanyagolhatóan kicsi.

A szociális területen dolgozó szakértők a bürokráciát tartják a pályázatok szempontjából az egyik legproblémásabb kérdésnek. Nem csak az európai szabályoknak nehéz megfelelni, hanem a nemzeti hatóságok követelményeinek is.

„Néha úgy gondolom, hogy az ablakon is kidobhatnánk a pénzt és ugyanezt az eredményt kapnánk.” – nyilatkozta a forrás az EurActivnak.

A közreműködő szervezetek nem segítik a jelentkezőket

Pataki Éva, a 3sz elnöke elmondta, hogy a pályázó a “legvédtelenebb” a jelentkezési, értékelési és végrehajtási procedúra során, továbbá kevés segítséget kap a hatóságoktól.

Az EurActiv érdeklődött az ESZA felhasználásának hatékonyságára vonatkozó statisztikák iránt, de mivel a tenderek második részét még nem zárták le, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól azt az információt kaptuk, hogy még nincs hivatalos értékelés. Legalábbis 2006 óta.

2008-ban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kiadott egy tanulmányt a Humán erőforrások fejlesztése Operatív Programról (HEFOP 4.2), amely célul tűzte ki a szociális befogadás infrastruktúrájának fejlesztését.

A HEFOP 4.2 támogatásai a területi egyenlőtlenség kiegyenlítésére, óvodák fejlesztésére, hajléktalan szállók és fogyatékos emberek otthonának építésére nyújtottak támogatást. A programnak kiemelt prioritása volt a munkahelyteremtés a fogyatékos emberek és a nők számára.

A tanulmány arról számolt be, hogy az 5500 fő alatti létszámú településeken, ahol a projektek elsősorban a kiskorúak és a fogyatékkal élők ellátásának javítását célozták, jelentősen csökkent a női munkanélküliség. Tekintve, hogy ezzel egy időben nemzeti szinten a nők munkanélkülisége 1,6 százalékponttal nőtt, ez jó eredménynek tekinthető.

„A pályázat megvalósulása előtt a működési feltételek közül a legrosszabb értékeket az ingatlanok állapotára, felszereltségére vonatkozó kijelentéseket kapták. A hajléktalanok nappali intézményeinek az esetében az ingatlanokkal való ellátottság, a bölcsődék esetében pedig a berendezések leromlott állapota okozta a legnagyobb problémát. A válaszok alapján azonban kijelenthetjük, hogy a fejlesztések jelentős mértékben orvosolták ezeket az infrastruktúrával kapcsolatos gondokat.” – olvasható a tanulmányban.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Soteria Alapítvány felmérése azonban rosszabb eredményről számol be az Európai Strukturális Alapok egészének felhasználását vizsgáló tanulmányában. A tanulmány kutatói szerint rengeteg problémát okoz az átláthatóság és az információ hiánya, és ez bonyolult folyamattá teszi a végrehajtást.

„Habár a korábbi pályázati rendszerekhez képest az Európai Uniós támogatások forráselosztási rendszere egy elkülönült, hatalmas apparátus keretei között működik az valójában sem a szakmai irányelvek teljesülését sem pedig a forráselosztás átláthatóságát nem képes maradéktalanul biztosítani.” – hangsúlyozzák a tanulmányban az elemzők.

A tanulmány az információ áramlás folyamatát is kritizálta: „az interneten nem feltárható információk kiegészíthetőek lennének az NFÜ-vel, Irányító Hatóságokkal, vagy akár a Közreműködő Szervezetekkel folytatott közvetlen kommunikáció során, azonban tapasztalataink azt mutatják, hogy ez nem egy létező, eredményre vezető csatorna.”

Mennyire mély a magyar szegénység?

Magyarország a 2007-2013 közötti időszakban 3,7 milliárd eurót kaphat az ESZA-ból. Ez az összeg a magyar éves GDP 5 százaléka. Bár a szakemberek szerint a rendszer nem hatékony és átlátható, az ország a 12 százalékos szegénységi rátájával uniós viszonylatban a középmezőnybe tartozik.

Néhány társadalmi csoport esetében ez a szám még ennél is magasabb. Minden ötödik gyerek, minden harmadik háromnál több gyermekes család, majdnem minden második munkanélküli és minden második roma szegénységben él Magyarországon.

A szegénységi küszöb alapjában véve alacsonyabb itthon, mint az Unióban, ezért a szegények Magyarországon szegényebbek, mint a régi tagállamokban.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium az előző nemzeti stratégia eredményeit hangsúlyozta az EurActivnak. A Nemzeti Stratégiai Jelentés a Szociális Védelemről és a Társadalmi Összetartozásról című dokumentum alapján, Magyarország elérte a 2006-2008 közötti stratégia céljait. A foglalkoztatási ráta túlnőtt a 2007-es 57 százalékon, és az idős embereket és a nőket érintő foglalkoztatási adatok is kielégítők. Igaz, ez a jelentés a gazdasági válság előtt készült, vagyis a stratégia céljait egy szociális tekintetben kevésbé bonyolult helyzetben tűzték ki.

A minisztériumnál érdeklődtünk, hogy ezek a célok módosultak-e a válság hatására. A minisztérium Társadalmi Befogadási Irodája elmondta, hogy egy következő jelentés elkészítése 2011 őszére esedékes, ezért ennek átdolgozása még nem kezdődött meg. A mai napon továbbá ígéretet kaptunk rá, hogy a válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatosan is tájékoztatást kapunk a napokban.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éve csak RP fogás?

„Igen, az Európai Év pontosan a figyelemfelkeltést szolgálja. Minden Európai Évnek ez a célja.” – válaszolta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársa az EurActiv azon kérdésére, hogy milyen konkrét intézkedéseket terveznek a szegénység leküzdése érdekében, vagy az európai év csak figyelemfelkeltő intézkedés és ne várjunk konkrét eredményeket.

A minisztérium két alapvető tevékenységet jelölt meg a következő évekre nézve:

* kommunikációs kampány az év második felében
* pályázat civil szervezetek számára, amelynek keretében közpénzeket használhatnak arra, hogy felhívják a figyelmet a szociális problémákra.

A minisztérium reményei szerint ezek az intézkedések konkrét politikai kötelezettségeket támasztanak, mind európai, mind nemzeti szinten, hogy hosszú távú megoldást találjanak a problémára.

A szociális védelem bizonytalan elem

Ezek szerint egyelőre nem várható, hogy az említett szegénységi ráta gyors javulásnak indul. Bár ezek a számok rosszabbak is lehetnének abban az esetben, ha nem használnánk a szociális védelem eszközeit. A szociális védelmi hatása az országban igen jelentős, ezért ez nagyon kényes politikai téma.

A szociális védelem a gazdasági válság miatt több ponton módosult. Bajnai Gordon „válságkezelő” kormánya – többek között – eltörölte a tizenharmadik havi nyugdíjat, két évre befagyasztotta a családi pótlékot és 20 százalékról 25 százalékra emelte az áfá-t (eredetileg 3 százalékos emelkedést terveztek).

A változások csökkentették az állami kiadásokat és megnyugtatták a piacokat, annak ellenére, hogy a szociális területen tevékenykedő NGO-k figyelmeztettek a „Bajnai csomag” katasztrofális társadalmi hatásaira.

„Az elmúlt másfél év erőteljes politikája bizalmat ébresztett [az ország iránt] és elindította Magyarországot a stabilitás és a növekedés útján. A kormányzati kiadásokat tartósan csökkentették, bár az elérendő deficit szintje a GDP 3,9 százalékára emelkedett 2009-ben, hogy elkerüljék a nagyobb mértékű gazdasági zsugorodást.” – mondta James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziójának vezetője egy februári sajtóközleményben.

Ferge Zsuzsa, szegénységkutató szerint a csomag nem hosszú távon gondolkozik. „Nem hiszem, hogy a válságból ki lehet úgy jönni, hogy közben nem gondolunk arra, mi lesz azután” – mondta Ferge az Fn.hu-nak. A kutató elmondta, hogy a szigorítások első körben a legszegényebbeket érintik, de a középréteg is veszélyeztetett abban, hogy visszacsúszik a szegénységbe.

A szociális biztonság kérdését – beleértve az egészségügyet – a hétvégén (április 25.) megválasztott új kormánynak kell kezelnie. A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége lehetőséget adhat a második Orbán kormánynak, hogy a saját elképzelése szerint vezesse be a tervezett reformokat.

A reformok pedig szükségesek egy olyan országban, ahol az emberek 34 százaléka azt mondja, hogy nehezen jön ki a fizetéséből, ahol az átlagos nettó havi jövedelem 112 ezer forint és egy átlagos nyugdíjasnak havi 88 ezer forintból kell fenntartania magát

A Fidesz-KDNP programja az időseket, a családokat, a fogyatékosokat, a gyermekvédelmet, a romákat, a mélyszegénység elleni küzdelmet és a sportot célozza meg.

„Az elmúlt évek rombolása odáig vezetett, hogy 2009-ben 34000 lélekkel csökkent az ország lakossága. (…) A közös értékeken és a nemzeti ügyek képviseletén alapuló új kormány számára a társadalompolitika alapjait a család jelenti.” – olvasható a programban.

Mindemellett a program nem beszél semmilyen konkrét intézkedésről, amit a Fidesz vezetői legtöbbször azzal indokolnak, hogy még nem tudják, mit fognak találni az ország kasszájában.

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com