Kilakoltatások miatt ombudsmanhoz fordult a TASZ és az ERRC

Belföld

2010. május 17. hétfő, 18:38

Írta: TASZ

0 Hozzászólások

A Társaság a Szabadságjogokért és az Európai Roma Jogok Központja (European Roma Rights Center, ERRC) közös beadvánnyal fordult Szabó Mátéhoz, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosához abból a célból, hogy folytasson le vizsgálatot és adjon ki állásfoglalást mélyszegénységben élő emberek elkerülhetetlen hajléktalanságát eredményező, önkormányzati bérlakásokból történő kilakoltatása kapcsán.

A TASZ Romaprogramjában dolgozó, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében terepmunkát végző szakemberek számos megkeresést kaptak olyan roma családoktól, akiket a lakóhelyük szerinti helyi önkormányzat kilakoltatott, vagy a közeljövőben készül kilakoltatni. A már lezajlott kilakoltatások kapcsán a panaszosok több esetben állították, hogy az önkormányzat ingatlankezelője rongálással lakhatatlanná teszi a lakásokat feltehetően abból a célból, hogy az elhagyott ingatlanokba senki ne tudjon beköltözni, amiből arra lehet következtetni, hogy a kilakoltatások célja nem az önkormányzati vagyon védelme vagy a bevételek növelése. A nagy számú, mélyszegénységben élő embert érintő kilakoltatások komoly társadalompolitikai következményekkel is járnak, hiszen a rászorult, utcára kerülő családok, emberek nagy része számára ez visszavonhatatlan hajléktalanná válást eredményez.

Az egyes esetekben az önkormányzat mint tulajdonos többnyire jogszerűen mondja fel a lakásbérleti szerződéseket és lakoltatja ki a bérlőket, hiszen a szociálisan ellehetetlenült bérlők valóban felhalmoznak lakbérhátralékot, illetve a Lakástörvény szerint a határozott idejű bérleti szerződéseket a bérbeadó önkormányzat azok lejártakor nem köteles meghosszabbítani, és ezt a döntését indokolni sem köteles.

Az állam, illetve az önkormányzatok felelőssége ebben a folyamatban mégis fokozottan fennáll: az ombudsmanhoz forduló két szervezet álláspontja szerint ugyanis szociális intézkedésekkel megelőzhető volna, hogy az érintett – többnyire roma származású – önkormányzati lakásbérlők olyan mértékben eladósodjanak, hogy a fővárosi szemmel nézve igen alacsony (néhány ezer forintos) bérleti díjakat se legyenek képesek kifizetni.

A TASZ és az ERRC szerint a hazai szociális jogi és az önkormányzati lakásbérletre vonatkozó rendelkezések és azok gyakorlati alkalmazása nem biztosítják megfelelően az alapjogok érvényesülését, és nem valósítanak meg kellő prevenciót a hajléktalanná válás elkerülése érdekében. 

A két szervezet közös beadványában három különböző területen kérte Szabó Máté vizsgálódását és jogalkotási javaslat tételét:

I. Az önkormányzati lakásbérlők eladósodása kapcsán a TASZ és az ERRC felhívta az Ombudsman figyelmét arra, hogy a Szociális törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatás és családsegítés nem működik elég hatékonyan. Általános probléma, hogy az érintetteknek nincs tudomásuk, vagy téves elképzelésük van a családsegítés feladatairól, szolgáltatásairól, az önkormányzatok pedig gyakran – a törvényi rendelkezések ellenére - nem fektetnek kellő hangsúlyt a krízishelyzetek megelőzésére, a rászorult, bajba jutott emberek személyes felkeresésére, a szolgáltatásról történő informálásra. A rendszer további hiányossága, hogy a családgondozók és a szociális segítők illetve tanácsadók létszáma kizárólag a lakosságszámtól függ, miközben indokolt és szükséges volna a hátrányos helyzetű területeken arányosan több családsegítő foglalkoztatása.

Az adósságkezelési szolgáltatás általában azért nem működik hatékonyan, mert az önkormányzat mint bérbeadó által ismert, a lakbérhátralékok mértékére vonatkozó információk nem jutnak el az adósságkezeléssel foglalkozó, szintén az önkormányzatnál foglalkoztatott személyekhez, és így a krízisellátásra többnyire nem kerül időben sor. Ezért a két szervezet beadványában kérte az Országgyűlési Biztost, hogy tegyen olyan ajánlást a jogalkotó felé, amely azt célozza, hogy a települési önkormányzatok számára addig ne legyen lehetőség a lakásbérleti szerződés felmondására vagy a kilakoltatás végrehajtására, ameddig az érintett nem kapott érdemi tájékoztatást és segítséget a hátralék kezeléséhez és rendezéséhez. Ehhez olyan jogszabályi rendelkezésekre lenne szükség, amelyek azt biztosítják, hogy az önkormányzatok legyenek kötelesek a hátrelékokat időben feltérképezni, a hátralékosokat az igénybe vehető krízisellátásokról kellő időben tájékoztatni, és az önkormányzati szervezeten belüli különböző részlegek közötti együttműködést, koordinációt és kommunikációt megszervezni, működtetni.

Alapjogi visszásságot vet fel továbbá a két szervezet álláspontja szerint az adósságkezelési szolgáltatás Szociális törvénybeli szabályozása egyrészt amiatt, hogy az az önkormányzat mérlegelési jogkörében hozott döntésétől teszi függővé a szolgáltatás nyújtását, így az e jogszabályhely alapján hozott önkormányzati döntések nagy eséllyel vezethetnek etnikai hovatartozáson, társadalmi származáson illetve vagyoni helyzeten alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetéshez. Másrészt mindenképpen indokolt volna módosítani a jogszabályt olyan módon, hogy a negyvenezernél kisebb lakosságszámú települések önkormányzatai számára is kötelező legyen az adósságkezelés, enélkül ugyanis az adósságkezelési szolgáltatáshoz való hozzáférés tekintetében a kistelepüléseken élők közvetlen diszkriminációnak vannak kitéve.

II. A TASZ munkatársaihoz fordult roma panaszosok előadásából arra lehet következtetni, hogy egyes önkormányzatok a határozott idejű lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló diszkrecionális jogkörüket gyakorolva a meghosszabbítás feltételeit teljesítő roma származású bérlők esetében – szemben a nem roma bérlőkkel - diszkriminatív módon nem hosszabbítják meg a bérleti szerződéseket. Ezért a TASZ és az ERRC beadványában kérte az Ombudsmant, hogy vizsgálja meg, a lejárt időtartamú lakásbérleti szerződések meghosszabbítása tárgyában hozott önkormányzati határozatok nem sértik-e az egyenlő bánásmód követelményét, továbbá kérték az Országgyűlési Biztostól, hogy tegyen javaslatot a jogalkotónak arra vonatkozóan, hogy a szociális rászorultság fennállása esetén az önkormányzat köteles legyen a bérleti szerződést meghosszabbítani vagy ennek megtagadását indokolni.

III. Végül amiatt, hogy a kilakoltatott családokban nagyon gyakran vannak kiskorúak, és a magyar törvények értelmében a helyi önkormányzat kötelessége a gyermekek védelmét biztosítani kilakoltatás és várható hajléktalanná válás esetében, a két szervezet arra kérte Szabó Mátét, hogy gyermekjogi projektjének keretein belül külön hangsúlyt fektessen a kiskorúakat is magában foglaló családok esetében az önkormányzat felé történő eladósodásnak, a lakbérhátralék felhalmozásának megelőzésére, a megfelelő preventív szociális eszközök bevezetésének az átgondolására.