Március óta folyik a hajléktalangyártás

Belföld

2010. május 22. szombat, 06:54

Írta: http://nol.hu

0 Hozzászólások

Sorra kapják a jegyzőktől a felszólító leveleket azok,akiknek nincs állandó bejelentett lakóhelyük, csak tartózkodási címük, hogy jelentkezzenek be oda, ahol élnek. Ilyenek például, akik lakást bérelnek, de a főbérlő nem jelenti be őket, mert nem akar adót fizetni. Hanem sikerül bejelentkezni, lakcím nélküli – jogfosztott– állapotba kerülnek.

N. Z. középkorú férfi, aki a szüleivel lakott. A viszonyuk megromlott, így a szülők kijelentették a lakásból. Ezután barátoknál, albérletekben húzta meg magát, de sehol nem volt bejelentve. Végül munkát szerzett, és egy munkásszállóra költözött. A munkásszálló kötelezve van, hogy bejelentse: N. Z. tartózkodási helye a szálló. Csakhogy a férfinak nincs állandó lakcíme, így a munkásszálló nem lehet a tartózkodási helye, csak az állandó lakcíme. Ezt a szálló nem vállalja, inkább elküldik a férfi t. Lakóhely híján pedig a munkája is veszélybe kerül.

Fiatal, jó anyagi helyzetben lévő házaspár eladta a lakását, hogy nagyobbat vegyenek. Az új tulajdonos kijelentette őket az eladott lakásból, de az újba nem tudnak bejelentkezni, mert az adott helyrajzi számon – feltehetőleg egy korábbi, téves bejegyzés miatt – az ő lakásuk nem szerepel. A család lakcím nélkülivé vált, pedig van lakásuk, benne élnek. Emiatt nem tudják beíratni gyereküket a legközelebbi óvodába.

H. O.-t egy ügyben tanúként akarta meghallgatni a rendőrség. Lakcím nélküliként az idézést nem tudták kézbesíteni neki, ezért körözést adtak ki ellene. Éppen a gyerekeivel autózott, amikor egy rutinellenőrzés során a rendőrök, mint körözött személyt, előállították. Fogalma sem volt arról, hogy meg akarják hallgatni.

Hozzájuk hasonlóan közel negyvenezer ember válhat papíron hajléktalanná, akik lakcímükkel együtt alapjogaikat is elveszíthetik – néhány héttel ezelőtt éppen lapunkban hívta fel a figyelmet Győri Péter szociálpolitikus először a problémára. Egy tavalyi, a társadalombiztosítást érintő jogszabály-módosítás szerint ugyanis nem tekinthető belföldi személynek az, akinek nincs állandó bejelentett lakóhelye. Egy sokéves – eddig nemigen alkalmazott – szabály szerint pedig az, akinek nincs állandó bejelentett lakóhelye, nem kaphat tartózkodási (ideiglenes) lakcímet sem. Eddig ezzel nemigen törődtek a hatóságok, de egy 2010. márciusi, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (ismertebb nevén a népesség-nyilvántartó) által kiadott, a jegyzőknek szóló utasítás értelmében a szabálynak érvényt kell szerezni. A jegyzők elkezdték értesíteni az érintetteket, hogy jelentkezzenek be „állandóra”, különben ötezertől ötszázezer forintig terjedő bírság szabható ki rájuk. A másik lehetőség, hogy lakcím nélkülivé válnak, ezzel elesve a társadalombiztosítástól, a segélytől vagy a választói jogtól.

Bejelentkezni valahova ugyanis – ahogy a fenti esetek is mutatják – nem egyszerű. –Leginkább az albérletben élőket érinti a probléma, hiszen a főbérlők jelentős része nem hajlandó bejelenteni őket állandó lakcímmel. Ha máshol nincs állandó lakcímük, most a tartózkodási címük is elveszik – magyarázza Pelle József, a Hajszolt Egyesület elnöke. Kovács Ivetta, a Tízek Budapesti Hajléktalan Embereket Segítők Társaságától hozzátette: tudnak olyan vidéki városról, ahol a jegyző úgy értelmezte a felszólítást, hogy az összes, immáron lakcím nélkülivé vált embert be kell jelentkeztetnie a helyi hajléktalanszállóra. Több civil szervezet – a Hajszolt Egyesület, a Menhely Alapítvány Jogvédő Irodája és a Tízek Budapesti Hajléktalan Embereket Segítők Társasága – az ombudsmanhoz fordul, hogy segítsen rendezni a helyzetet. Megkeresték az utasítást kiadó népesség-nyilvántartót is, de még nem kaptak választ.

Lapunkkal a hivatal közölte, hogy valóban a társadalombiztosítási törvény tavalyi módosítása miatt került elő az évek óta érvényes jogszabály. (E szerint belföldinek – egészségügyi járulék fi zetésére kötelezettnek, ellátásra jogosultnak – az tekinthető, aki bejelentett lakóhellyel rendelkezik.) A módosítás után felmerült problémák miatt küldtek tájékoztatót a jegyzőknek, hogy az érintettek bevonásával rendezzék a lakcímadatokat, azért, hogy a társadalombiztosítási ellátások terén ne érjék hátrányok ezeket az embereket. „E felülvizsgálat eredményeként azonban a polgárok nem kerülhetnek a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetbe”, írták. Kiemelték: a helytelen lakcímbejelentések megszüntetése nem történhet a lakcím törlésével, az érintett lakcím nélkülivé tételével vagy hajléktalanná minősítésével.

Gurály Zoltán, a Menhely Alapítvány jogvédő irodájának vezetője szerint az intézkedés értelmetlen, hiszen senkinek nem származik kára abból, ha valakinek csak tartózkodási címe van. Hozzátette: megoldás lehetne a külföldön élők esetében alkalmazott úgynevezett értesítési cím bevezetése is.