Belföld

A Menhely Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért véleménye az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, és a
területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvény tervezetéről


A Belügyminisztérium által közétett törvénytervezet (Tervezet) célja – többek között – , hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosításával eszközt adjon az önkormányzatok kezébe a hajléktalan embereket érintő problémák rendészeti eszközökkel való kezeléséhez. A Menhely Alapítvány (MA) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) súlyosan elhibázottnak és alkotmányos elvekkel ellentétesnek tartja a tervezett törvénymódosítást, ezért annak visszavonását kéri a Minisztériumtól.
A Tervezet 4. §-a definiálja a közterület fogalmát és rendeltetését, majd a (2) bekezdés
felhatalmazza az önkormányzatokat arra, hogy az ettől eltérő és engedély vagy megállapodás
nélküli használatot szabálysértéssé nyilvánítsák. A Tervezet indoklásából derül ki, hogy mi
a célja a módosításnak: „a törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzat lehetőséget
kap a rendeltetésellenes és engedély, megállapodás nélküli használat (pl. a közterületen
történő „lakás”, „alvás”) szankcionálására.” Az indoklás a nem rendeltetésszerű használat esetkörében példálózóan is kiemeli a hajléktalanok életvitelszerű ott-lakását.
A fenti szerveztek véleménye szerint a tervezett jogszabály-módosítás illeszkedik a korábban meghozott kormányzati intézkedések sorába1, amely társadalmi problémákra keres az alkotmányos elveket figyelmen kívül hagyó, tudományosan alá nem támasztott látszatmegoldásokat. Az indoklás nem ad magyarázatot arra, hogy miért van szükség az önkormányzatok ez irányú felhatalmazására, nincs utalás hatástanulmány elkészítésére sem, ahogyan arról sem esik szó, hogy kísérik-e esetleges más, elsősorban a szociális ellátást érintő intézkedések a módosítást.
Civil szervezetek már több ízben kifejezték aggályaikat a hajléktalanság kérdésének rendészeti kezelése, ezen belül is az ún. néma koldulást szankcionálni rendelő önkormányzati rendeletek kapcsán. A TASZ ezen önkormányzati rendeletek közül többet az Alkotmánybíróságnál is megtámadott.

Szabó Máté, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa az AJB 756/2010. számú jelentésében kifejtette egyet nem értését az olyan tiltásokkal és szankciókkal szemben, amelyek a szegény és súlyosan kiszolgáltatott emberek alkotmányos jogait korlátozzák a közterület biztonságára, városképre hivatkozva. Ugyanebben a jelentésben, az OBH 2641/2006. számú jelentés kapcsán úgy fogalmazott: „ […] megengedhetetlen, egyúttal az emberi méltósághoz való joggal összefüggő visszásság veszélyét hordozó minden olyan adminisztratív megoldás, vagy arra irányuló javaslat, amely a szükséges intézkedéseket a hajléktalanok közterületi jelenlétének »városképi kérdésre« adott válaszként próbálja megfogalmazni.”

1 Összefoglalóan Az első törvényalkotási hullám értékelése c. dokumentum Büntetőpolitika c. fejezete
http://tasz.hu/files/tasz/imce/elso%20hullam.pdf

Az MA és a TASZ álláspontja szerint, ha az önkormányzatok elkezdnek olyan rendeleteket alkotni, amelyeknek célja, hogy a hajléktalan embereket kiszorítsák a közterekről, azzal súlyosan sérülni fognak alkotmányos elvek és jogok. Egyfelől a közterületekről történő kitiltás sérti az emberi méltósághoz való jogot, valamint a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát. A hajéktalan vagy annak látszó személyek kitiltása a közterekről az emberi méltósághoz való jog sérelmét jelentené, ugyanis az e jogból eredő döntési és cselekvési szabadságot korlátozását valósítaná meg anélkül, hogy a következőkben kifejtendő alkotmányossági tesztnek megfelelne.
Másfelől, az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint2 az állam csak akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog vagy szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Ahhoz, hogy egy alapjog korlátozása alkotmányos legyen, meg kell felelnie az ún. szükségesség-arányosság teszt követelményeinek. A jogalkotó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Az alkotmánybírósági gyakorlat szerint alapvető alkotmányos jogok korlátozásának nem jelenti megfelelő indokát valamilyen elvont közérdekre vagy a közbiztonság hatékonyságának növelésére való hivatkozás.3 Az AJB 756/2010. számú jelentésében az ombudsman úgy fogalmaz az ún. guberálást szankcionáló önkormányzati rendelet kapcsán, hogy „[Á]álláspontom szerint bizonyosan nem sorolható a legitim korlátozási célok körébe a városkép védelme, a helyi lakosok közérzete, a zavarástól való védelmük: ilyen eleve parttalan, teljes mértékben szubjektív indokokra alapozott korlátozások mellett a közterületen zajló tevékenységek túlnyomó többsége szankcionálhatóvá válna.”
Pusztán azzal, hogy az önkormányzati rendeletek megalkotására a magasabb szintű jogszabály, a törvény felhatalmazást ad legfeljebb a formai alkotmányellenességet orvosolja a jogalkotó. Álláspontunk szerint az alapjogokat sértő, az alapjogi tesztnek nem megfelelő korlátozás tartalmilag ennek ellenére alkotmányellenes lesz.
A fentieken túl az Alkotmány 8. § (1) bekezdése azt is kimondja, hogy alapvető jogokat és kötelességeket csak törvényben lehet szabályozni, de még az sem korlátozhatja alapvető jog lényeges tartalmát. Az Alkotmánybíróság több ízben kimondta, hogy alapvető joggal kapcsolatban csak közvetett és távoli összefüggés esetén alkotmányos a rendeleti szintű szabályozás. Az aláíró szervezetek véleménye szerint a felhatalmazó rendelkezés alapján megalkotott önkormányzati rendeletek nagy valószínűséggel ennél közelebbi és közvetlen módon érintenék az alkotmányos alapvető jogokat, így azok nem állnák ki az alkotmányosság próbáját.
Mindezeken felül az Alkotmánybíróság határozatai és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXXIX. törvény is meghatározza a szabálysértéssel büntethető magatartásformákat. A szabálysértésekről szóló törvény preambuluma szerint a törvény célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. A jelenleg hatályos szabálysértésekről szóló jogszabályok lehetővé teszik az ilyen magatartás formákat szankcionálását, ilyen például a zaklató módon történő

2 Lásd 56/1994. (XI. 10.) AB határozat, ABH 1994, 312, 313 3 30/1992. (V. 26.) AB határozat, ABH 1992, 167, 171


koldulás vagy a szemetelés mint gyakran a hajléktalan emberek tevékenységeként azonosított viselkedésformák. Véleményünk szerint lehetséges a ténylegesen veszélyeztető magatartások elleni fellépés, nem szükséges újabb szabálysértési tényállások megalkotása.
A fentieken túl a Tervezet megfogalmazása igen tágan határozza meg a szankcionálható magatartásformák körét, amikor a közterek rendeltetésének felsorolását adja meg. Értelmezés kérdése például, hogy mit jelent a kikapcsolódás mint rendeltetésszerű használat, ide tartozik-e az alvás vagy az éjszakai rögtönzött rock koncert. A közterület rendeltetéseit taxatív módon sorolja fel a tervezett módosítás, például nem rendeltetésszerű használatnak minősülne az utcán történő munkavégzés, így egy padon tárgyalásra készülő ügyvéd is rendeltetésellenesen használná a közterületet.
A Menhely Alapítvány és a Társaság a Szabadságjogokért álláspontja szerint a Kormánynak a hajéktalan emberek problémáira reflektáló, azokra megoldást kínáló intézkedésekkel kellene szolgálnia, nem pedig olyan törvénymódosítást elfogadnia, ami nagy valószínűséggel alkotmányellenes rendeletek megalkotását teszi lehetővé, ezzel megpróbálva szőnyeg alá söpörni a létező problémát. Az MA és TASZ szeretné felhívni a Minisztérium figyelmét a szakmai szervezetek azon álláspontjára miszerint a tiltás még látszatra sem jelentene „megoldást” – hiszen annak végrehajtása kivitelezhetetlen volna. Azt javasoljuk a Minisztériumnak, hogy a Tervezet vonatkozó paragrafusát vonja vissza, s javasolja a Kormánynak, hogy tárcaközi és szakmai szervezetekkel, érdekképviseleti csoportokkal folytatott egyeztetéseken keressen valós és az alkotmányos jogokat tiszteletben tartó válaszokat.
                                                                                                                                                                               A véleményt készítette: Kapronczay Stefánia

Aknai Zoltán igazgató

Menhely Alapítvány

dr. Dénes Balázs

elnök Társaság a Szabadságjogokért

You have no rights to post comments

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2013)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2013 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com