Készül az ellátórendszer megújítását célzó középtávú cselekvési terv első változata

Belföld

2010. november 18. csütörtök, 22:35

Írta: MTI

0 Hozzászólások

Készül az utcán élő hajléktalan emberek számának csökkentését, valamint a hajléktalan-ellátó rendszer megújítását szolgáló középtávú cselekvési terv első változata, amely számba kívánja venni a hajléktalanság összes problémakörét a megelőzéstől a sikeres rehabilitációig, reintegrációig - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az MTI megkeresésére csütörtökön.

A javaslatok megfogalmazásánál támaszkodni kívánnak a szakmai szervezetek, az egyes ellátók szakmai javaslataira, ajánlásaira, amelyek közül külön kiemelendő a 2009-ben elkészült stratégiai javaslat - olvasható a tárca szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatójában.

Mint írták, folytatni kívánják a korábban sikerrel működtetett programokat, mint például a 2005-ben indított lakhatási támogatást biztosító programot. Ennek eredményeként közel ezer ember jutott lakhatási támogatáshoz és szociális segítő által nyújtott segítséghez, így - legalábbis a támogatás idejére - az intézményi ellátást elhagyhatta - tették hozzá..

A tárca - mint közölték - "tekintettel arra, hogy jelenleg készül a javaslat, annak részleteiről egyelőre tájékoztatást adni nem" tud.

A tájékoztató szerint az szociális államtitkárság a gyakorlati tapasztalatok felhasználása érdekében a hajléktalanság, a fogyatékossági ügyek és a gyermekvédelem területén tapasztalati szakértőket is alkalmaz, - akik személyes életútjukból következően jól ismernek egy-egy területet - és bevonja őket a döntés-előkészítésbe.

Balog Gyula - aki korábban 16 évig volt hajléktalan - részt vesz a hajléktalanellátó rendszer megújítását szolgáló cselekvési terv kidolgozásában annak érdekében, hogy olyan döntések születhessenek, amelyek jobban szolgálják a hajléktalan emberek érdekeit és elősegítik, hogy minél kevesebb ember éljen az utcán - olvasható.

A tájékoztatóban az országos adatokra kitérve azt írták: a hajléktalan emberek számának felmérése rendkívül nehéz módszertani feladat, amely egyben függ attól is, hogy kit tekint a felmérést végző hajléktalan embernek. Ennek megfelelően a kapott értékek eltérhetnek egymástól.

Magyarországon 1999 óta minden évben, azonos időpontban (február 3-án) és azonos módszerekkel megismételt adatfelvételt készítenek a hajléktalan emberek - fedél nélküliek és hajléktalan szállásokon élők - körében Budapesten, illetve 2005 óta a többi nagyobb városban is.

A 2005-ös információk alapján egy téli napon mintegy 3.000 ember alszik fedél nélkül, fele-fele arányban Budapesten, illetve a nagyobb vidéki városokban. További mintegy 9.000 ember alszik - különböző típusú - hajléktalanellátó szállásokon.

A 2009. évi felmérés szerint a fedél nélküli és hajléktalan szállásokon lakók aránya a teljes népességhez viszonyítva átlagosan 2 ezrelék, amely a nagyobb városokban 1-3,9 ezrelék között mozog.

Mint írták, a hajléktalan emberek körébe több nyugat-európai országban beletartoznak a lakástalanok, bizonytalan lakhatással rendelkezők is. Ezen terminológia és a 2001-es népszámlálás adatait alapul véve a következők állapíthatók meg: "1,6 millió ember lakástalan, vagyis úgy él önálló háztartásban, családban, hogy nincs önálló lakása (a minimális önálló lakhatást nem képes biztosítani a maga, vagy családja részére); 3 millió ember otthontalan, lakástalan vagy a lakása fizikai színvonala, extrém laksűrűsége miatt nem alkalmas az elemi szükségletek kielégítésére".

A 2009. február 3-án lezajlott felmérés szerint hat nagyobb városban (Debrecen, Székesfehérvár, Pécs, Szolnok, Esztergom, Veszprém) többen alszanak közterületeken, mint ahányan szállókon találnak menedéket.

Az egyes települések népességéhez képest a hajléktalanok számaránya Budapesten átlagos. Az egyes települések népességéhez képest a hajléktalanok számaránya kiemelkedően magas Esztergomban, Miskolcon, Dunaújvárosban, Veszprémben - olvasható.

A települések többségében jelentősen nem változott a helyzet egy év alatt, több településen azonban - Miskolcon, Székesfehérváron, Szolnokon - jelentősen nőtt a közterületeken élő emberek száma - olvasható.