Társadalmi egyeztetés 91/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet

Egyeztetés alatt álló jogszabályok

2011. június 09. csütörtök, 18:16

Írta: Pelle József, beküldte: Fehér Boróka

0 Hozzászólások

Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztálya

1054, Budapest, Akadémia u. 3.

dr. Andráczi-Tóth Veronika

Főosztályvezető Asszony részére

Tárgy: Társadalmi egyeztetés,  Állásfoglalás „A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról” szóló jogszabály tervezetével kapcsolatban

Tisztelt Főosztályvezető Asszony!

„A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról” szóló jogszabály tervezetét a „társadalmi egyeztetésre” rendelkezésünkre álló három nap alatt áttekintettük.

Mint az az Önök számára is bizonyára ismeretes, a Hajléktalan-ellátás Regionális Módszertani Munkacsoportja az NCSSZI és a NEFMI, valamint a közép-magyarországi régió hajléktalan-ellátó intézményeinek érdekképviseleti szervezete, a „Tizek” Budapest Hajléktalan Embereket Segítők társasága részvételével 2011.04.13-án egyeztetést tartott a fenti rendelet hajléktalan-ellátó intézményeket érintő része, vagyis az utcai szociális munka szabályozását érintő javaslatok ügyében.

Véleményünk az egyeztetés óta sem változott, és az alábbiakban foglalható össze:

1. Alapvetően úgy gondoljuk, hogy az utcai szociális munkával kapcsolatos helyzet, melyre a Szakmai Indoklás utal („ellátatlan területek”, „párhuzamosan ellátott területek”, „rosszul vagy nem megfelelő módon működő szolgálatok”), a jelenlegi szabályozási (és finanszírozási) keretek között is megfelelően orvosolható lenne, amennyiben a jogszabályoknak következetesen érvényt szereznének. Vagyis semmi sem indokolja azt, hogy a Minisztérium kapkodva hozzon meg átgondolatlan és kockázatos döntéseket.
2. Vitatjuk, hogy a jelenleg létező utcai szolgálatok „túl sokan” lennének, szerintünk a közterületen való életvitelszerű tartózkodás hatékony orvoslása érdekében ennél több szolgálatra, szociális munkásra lenne szükség!
3. Aggodalmunkat fejezzük ki amellett, hogy amennyiben az utcai szociális munka többé nem önkormányzati felelősség, ki fogja biztosítani azt, hogy egy adott ember ellátáshoz jut-e.

Ezentúl a feladatot ellátó szervezetek kevesebb támogatáshoz jutnak, mint korábban – az állami normatív támogatást, mely a törvény által előírt létszám bérköltségét sem fedezte, jellemzően a helyi önkormányzatok is kiegészítették.

A pályázati rendszer azon túl, hogy megtöbbszörözné a szervezetek terheit (pályázatírás, szociális térkép-készítés, stb.), még nyertes pályázat esetén is csökkenthetné a rendelkezésükre álló forrásokat.

1. Kimondottan kockázatosnak tartjuk, hogy az újfajta finanszírozási modellt 2012. január 1-ével kívánják bevezetni – a tél közepén, ami a hajléktalan emberek ellátásai, különösen pedig az utcai szociális munka számára kiemelt fontosságú időszak. A téli krízis időszakkal kapcsolatos együttműködési megállapodásokat a szervezetek a tél előtt, legkésőbb szeptemberben – októberben kötik meg, vagyis ekkora tudni kellene, hogy ki milyen kapacitást tud vállalni nem csak az október-december, hanem a január-február-március hónapokra. Amennyiben emellett az is előfordulna, hogy a szervezetek január 1-én sem tudják, lesz-e finanszírozásuk, előfordulhat, hogy az utcai munka rendszere összedől, ami BELÁTHATATLAN következményekkel járna (melyek közül csak egy a fagyhalálok számának látványos emelkedése).
2. Az időzítést továbbá azért is szerencsétlennek tartjuk, mert Budapesten amellett, hogy megszűnt az Összefogás Közalapítvány, pont 2011/2012 telén maradnak a hajléktalan-ellátó civil szervezetek fővárosi támogatás nélkül. Ha e források mellett még az utcai szociális munka finanszírozása is bizonytalanná válik, az BELÁTHATATLAN következményekkel járna (melyek közül csak egy a fagyhalálok számának látványos emelkedése).
3. A Főpolgármester hajléktalanügyi koncepciójában is kiemelt szerepet szán az utcai szolgálatoknak. Amennyiben 2011 telén nem lehet tudni, hogy mely utcai szolgálatok vesznek részt ebben a munkában, az egész koncepció meghiúsulhat.
4. Aggodalmunkat fejezzük ki avval kapcsolatban, hogy a pályázati rendszer hatására egész területek maradhatnak ellátás nélkül 2011/2012 telén! Bár elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy amennyiben egy területről nem érkezett be pályázat, vagy az nem volt megfelelő színvonalú, meghívásos pályázaton keressenek meg bizonyos szervezeteket, valószínűtlennek tartjuk, hogy sor kerülhetne az eredményhirdetésre 2012. január 1. előtt – ami BELÁTHATATLAN következményekkel járna (melyek közül csak egy a fagyhalálok számának látványos emelkedése). Míg egy közösségi pszichiátriai ellátás elmaradása esetén egy adott településen számos egyéb szolgáltatás érhető el, addig az utcai szociális munka elmaradása egyéb ellátás híján a közterületen életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan emberek életét veszélyezteti.
5. Végezetül pedig ellenezzük, hogy az NRSZH legyen az utcai szociális munka pályáztató és kapcsolattartó szerve, mert evvel a döntések a lehető legmesszebb kerülnének a szolgáltatás megvalósítóitól, illetve a szakmától. A kormány a hajléktalanügyi források továbbosztása céljából hozta létre a Hajléktalanokért Közalapítványt, melynek munkájáról a Miniszter úr is elismerően nyilatkozott.

Javaslataink:

1. • Amennyiben a NEFMI a pályáztatás mellett dönt, növelje az egy utcai gondozó szolgálatra jutó támogatást a kieső önkormányzati támogatás összegével (becslésünk szerint min. 20%).
   • Amennyiben a NEFMI a pályáztatás mellett dönt, javasoljuk, hogy a pályázatok a Hajléktalanokért Közalapítvány fennhatósága alá tartozzanak.
   • Amennyiben a NEFMI a pályáztatás mellett dönt, javasoljuk, hogy a pályázatok leadása és elbírálása NE a téli időszakra essen.

Budapest, 2011-06-09

Üdvözlettel:                                                                                                                                                  Pelle József