Franciaország: A lakhatáshoz való jog a gyakorlatban

Kitekintés

2010. november 18. csütörtök, 17:59

Írta: Fehér Boróka

0 Hozzászólások

Nemzetközi kitekintés 2010. november

A lakhatáshoz való jog több európai ország alapdokumentumában szerepel, de Európában egyedülálló módon Franciaországban (és az Egyesült Királyságban) kikényszeríthető.
Nicolas Sarkozy megválasztása előtt 2006 decemberében azt nyilatkozta: „Ha megválasztanak a Köztársaság elnökének, el fogom érni, hogy két éven belül senki ne kényszerüljön a járdán aludni és halálra fagyni. Mert a szálláshoz való jog, én mondom Önöknek, emberi kötelességünk. Kedves barátaim, értsük meg: ha többé nem döbbenünk meg azon, hogy egyeseknek hideg időben a szabadban kell aludniuk, akkor hogyan várhatjuk azt, hogy gyerekeink egy békés, kiegyensúlyozott társadalomban éljenek?”
Igaz, ez az ígéret nem légüres térben hangzott el: Franciaországban már 2000 óta több politikai vita robbant ki a hajléktalanság és szűkös lakáshelyzet miatt. 2004-ben több nagyvárosban tartottak civil szervezetek demonstrációt, majd 2005 forró nyarán túlzsúfolt szükséglakásokban kitörő tragikus tűzesetek hívták fel a problémára a figyelmet. A magyar sajtót is bejárta 2006. decemberében a párizsi Szent Martin csatorna partján felállított több száz piros sátor képe. Az időzítés nem csak a közelgő választások (lásd Sárkozy beszéde), hanem a karácsony és a hideg miatt is tökéletes volt.
2006-ban a FEANTSA (Hajléktalan Ellátó Szervezetek Európai Egyesülete) érdekképviseleti szervezet ún. közösségi jog megsértése miatti panaszt kezdeményezett az Európai Bizottságnál Franciaország ellen. Franciaország ugyanis (Magyarországgal ellentétben) ratifikálta az Európai Szociális Karta 31. cikkelyét , amelyben elkötelezte magát a lakhatási kérdés megoldása mellett – és mivel a FEANTSA úgy látta, hogy a formális elköteleződés több év alatt sem hozott áttörő megoldást, élt panasztételi jogával. A Szociális Jogok Európai Bizottsága kivizsgálta az ügyet, és 2008-ban elmarasztalta Franciaországot.
A lakhatáshoz való jog végül két lépésben lép hatályba: 2008. január 1-től a legveszélyeztetettebb csoportra (hajléktalan emberek, gyermeküket egyedül nevelő nők, munkavállaló szegények, elégtelen vagy túlzsúfolt lakhatásban élők) terjed ki, 2012. január 1-től azonban mindenkire, aki szociális bérlakásra jogosult.

Mit jelent a lakhatáshoz való jog a gyakorlatban?
Ha egy francia állampolgár nem tud saját maga és családja számára megfelelő lakhatásról gondoskodni és azt fenntartani , és az önkormányzat szociális osztályán bejelenti szociális bérlakás igényét, valamint erről regisztrációs számot is kap, akkor az önkormányzat 3 hónapon belül köteles a kérelmet elbírálni (ha sürgősségi elhelyezésről van szó, a határidő mindössze hat hét). Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az illető jogosult a szociális bérlakásra, kötelesek arról rövid határidőn belül gondoskodni. Ha ez mégsem történik meg, az illető bíróság elé viheti az ügyét, és a bíróság kötelezheti az önkormányzatot a megfelelő lakhatás biztosítására.
A realitás persze Franciaországban is az, hogy több a lakásigénylő, mint a szociális bérlakás. A törvény hatályba lépése után másfél évvel 100 000 lakásigény közül csak 66 000-t bíráltak el, közülük 31 000 esetben hoztak kedvező döntést, de csak 13 000 háztartásnak tudtak szociális bérlakást felajánlani. Ugyanebben az évben (2009) 125 000 szociális bérlakás épült, 20%-kal több, mint 2008-ban.


Készítette: Fehér Boróka
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

[1] „Annak érdekében, hogy biztosítsák a lakhatáshoz való jog hatékony érvényesítését, a Felek vállalják olyan intézkedések meghozatalát, amelyek célja:

1.        elősegíteni a megfelelő színvonalú lakáshoz való hozzájutást;

2.        megelőzni és csökkenteni a hajléktalanságot úgy, hogy annak fokozatos felszámolását tartják szem előtt;

3. a lakások árát elérhetővé kell tenni azok számára, akik nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal.”

[1] egyes becslések szerint ez 600 000 háztartást és kb. 1,7 millió egyént jelent