EMLÉKEZTETŐ 2010. szeptember 1.

TÁMOP – 5.3.2 Emlékeztető

2010. október 01. péntek, 08:50

Írta: Füsti-Molnárné Dóczé Mária és Rónyai Zsófia

0 Hozzászólások

EMLÉKEZTETŐ

A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

Huszonkettedik lakhatási-foglalkoztatási regionális szakmai műhelyéről

Helyszín: Tégy az Emberért! Információs és Továbbképzési Központ (1088 Budapest, Szentkirályi u. 22-24.)
Időpont: 2010. szeptember 1.
Témák: A TÁMOP 5.3.3-as programok előrehaladása: toborzás, kiválasztások eredményeinek, tapasztalatainak megbeszélése
Moderátorok: Kemecsei Judit (regionális koordinátor, foglalkoztatási)
Varsányi Nóra (regionális koordinátor, lakhatási)
Résztvevők: jelenléti ív szerint

A műhely összefoglalóját néhány napon belül a www.foglakprojekt.hu, illetve a www.diszpercserportal.hu honlapon is meg lehet találni.

A témához kapcsolódó megbeszélés (előadások, vita, javaslatok, észrevételek) tartalmi összefoglalása:

A műhely témája A TÁMOP 5.3.3-as programok előrehaladása: toborzás, kiválasztások eredményeinek, tapasztalatainak megbeszélése volt. Szóba kerültek a szoftverrel és a TÁMOP-programmal kapcsolatos kérdések és problémák is.
Kemecsei Judit (továbbiakban: K.J.) felkérte a szervezeteket, mondják el, hogy a nyár folyamán meddig jutottak el a programmal kapcsolatos feladatokban, valamint ahol már telepítve van a FoglakNapló szoftver, foglalják össze tapasztalataikat. Tájékoztatta a referenseket, hogy kérve lett az ESZÁ-tól egy információs nap, amelyre össze kellene gyűjteni a felmerült kérdéseket és problémákat ahhoz, hogy érdemi válaszokat kaphassunk rájuk.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) foglalkoztatási referense, Ungvárszky Pál elmondta, hogy több mint egy hónapja elkezdték a munkát a számba vehető ügyfelekkel és máig 33 fővel történt meg az első interjú, ami általában 2 óra hosszú kliensenként. 3 x 15 főt terveznek bevonni, amihez véleményük szerint még legalább 30 jelöltet kell találni. A legnépszerűbb képzés jelenleg az elektronikai hulladékbontó, ezt követi a takarító majd a kőműves. Tapasztalatuk szerint, ha elég információval rendelkeznek az ügyfelek, van érdeklődés a képzésekkel kapcsolatban, azonban nem ítélik szerencsésnek, hogy a kliens hozza magával a szociális munkás véleményét, ezért a referens személyesen keresi fel a szociális munkásokat, hogy teljes képet kapjon a bevonandó kliens alkalmasságáról. A kiválasztás befejezésének időpontját októberre tervezik.
Mátrai Nóra, (MMSZ, lakhatási referens) szerint több összetevő játszik szerepet abban, hogy valaki mikor tud bevonódni a lakhatási modulba. Akik rendelkeznek előtakarékossággal, jövedelemmel, azok a kezdetektől bevonhatóak, viszont akiknek nincs jövedelmük, azok csak későbbi időpontban, amikor már kapják a képzési támogatást.
Többekben felmerült kérdésként, hogy a képzési támogatás jövedelemnek minősül-e? K.J. válaszként elmondta, hogy minden jövedelemnek számít, ami az SZJA törvényben benne van, de a képzési támogatásra vonatkozó konkrét választ az ESZÁ-tól kell kérni írásban.
Az ügyfelek lakhatását az MMSZ munkatársai alapvetően albérlettel és munkásszállóval szeretnék megoldani, saját katalógus-rendszerük van, amiben a kliens adottságainak megfelelő lakhatási lehetőséget keresnek. A katalógus egy olyan általuk összeállított lista, amelyben albérletek, munkásszállók olcsóbb lakhatási lehetőségek vannak összegyűjtve, amit az ügyfél kiindulásként használhat. Varsányi Nóra mindehhez hozzátette, hogy korábban a TÁMOP 5.3.2 munkatársai eljuttattak egy hasonló listát a szervezeteknek (amely kapcsán kérte is a szervezetek visszajelzését, ha elavult információkra bukkannak), és amit lehetne az újabb tapasztalatok alapján rendszeresen frissíteni, és akár közkinccsé tenni. Azonban ő visszajelzést nem kapott még a szervezetektől. Hasznos lenne, ha egy folyamatosan frissülő, új adatokkal és pozitív-negatív tapasztalatokkal bővített verzió elkészülhetne, és elérhetnék a szervezetek a www.foglakprojekt.hu oldalon.
Az MMSZ a TÁMOP-program megvalósítása során két körben összesen 60 fő bevonását vállalta. Az első körben csak az MMSZ ügyfeleiből válogatnak, míg a második mindenki számára nyitott lesz. A programban tanulástechnikai, motivációs tréning van betervezve, hogy segítse a klienseket. Mivel nincs lehetőségük pszichológus és egyéb szakemberek bevonására, a foglalkoztatási referens kidolgozott egy értékfeltáró, interaktív szakmai anyagot, amely több szempontból szűri az ügyfeleket, és amely reményeik szerint nagyban javítja az alkalmas emberek kiválasztásának esélyeit, valamint az érdeklődés fenntartását is szolgálja a képzések megkezdéséig.
Felmerült kérdésként, hogy bevonhatók-e azok az ügyfelek, akik csak a képzési programban szeretnének részt venni, és nem kérik a lakhatási támogatást? A regionális koordinátorok és a résztvevők együttes véleménye szerint rangsorolni kell, és ez a lehetőség csak abban az esetben jöhet szóba, ha marad szabad kapacitás a képzésben. Az indikátorok teljesítésére oda kell figyelni!
Az MVK Pest megyei szervezeténél több (egymástól területileg is távolabb lévő) helyszínen folyik a program, az egyes települések referensei különböző szinten állnak a munkában.
Augusztusban két projekt-indító teamet tartottak az összes programban résztvevő település részvételével. Három hónapot terveztek a kiválasztásra, így novemberben kezdik az egyéni fejlesztési szakaszt. Pszichológus és más szakemberek létrehoztak egy szempontrendszert, amely alapján még szűrik a jelölteket. Területenként meghatározták, hogy hány embert kell bevonni a programba. (Cegléd: 5 fő, Dabas: 5 fő, Dunakeszi: 2 fő, Százhalombatta: 3 fő, Szentendre: 2 fő, Szigetszentmiklós: 2 fő, Vác: 2 fő, Aszód: 2 fő, Összesen: 20 fő)
Albérlet és munkásszálló lehetőségeket leginkább ismeretségek révén találnak, valamint van egy önkormányzati lakás, ahol a Pest megyei Vöröskeresztnek bérlőkijelölési joga van, így ide sikerülhet kiléptetni klienseket.
Kopasz István (MVK, foglalkoztatási referens) Szigetszentmiklós kapcsán elmondta, hogy tárgyaltak a Munkaügyi Központtal és sikerült több főt beregisztráltatniuk, akik azóta munkát keresnek. Jelenleg 2 főt akarnak bevonni, akiknek nincs szakmájuk, általában szívességi lakáshasználóként ismerősöknél húzzák meg magukat. Egyikük súlyos alkoholproblémával küzdött, jelenleg is kezelés alatt áll, de komoly motivációt jelent számára a projektben való részvétel. Virágkötő és szociális gondozói képzést terveznek, éppen képző intézeteket keresnek. Problémát jelent, hogy a képzések nagy része Budapesten vagy más településen van, így az útiköltség drága és az ügyfélnek kellene kifizetnie az utófinanszírozásig, amire általában nincs lehetősége. A képzés előtt a Munkaügyi Központ motivációs tréningjébe tervezik bevonni őket. Az ügyfelek lakhatása kapcsán alapvetően albérletben gondolkodnak, mert motiválóbbnak tartják, mint a munkásszállót. Már megtalálták a megfelelő albérleteket.
Dabason jó a kapcsolatuk a Munkaügyi Központtal. Két fővel elkezdték a munkát, akik jelenleg párkapcsolatban valamilyen külterületi építményben laknak, így nem biztos, hogy bevonhatóak a lakhatási támogatásba, azonban a képzésben szeretnének részt venni. A területi igény, valamint a jelöltek adottságai alapján a raktárkezelői képzést tervezik, valószínűleg Budapesten, így itt is problémát jelent az útiköltség utólagos finanszírozása.
A többi településen szintén felvették a kapcsolatot a Munkaügyi Központtal és lakhatási lehetőségeket keresnek. A szerteágazó területek miatt állandó telefonos és internetes kapcsolattartás van a szakemberek között és havi egy közös team-et is terveznek. Még nincs felosztva közöttük az indikátorteljesítési kötelezettség, ez a következő hónapokban fog megvalósulni.
A Kiút Egyesületnél (konzorciumi partnere: Nonprofit Alapítvány) Kölesné Bukovics Zsuzsanna elmondása szerint június – július hónapban elkezdődött a kiválasztás a munkaügyi központokban, valamint a hajléktalan szállókon. 43 fő jelentkezett, ebből 15-en kerültek be az első csoportba. A kiválasztás folyamatában első lépésként a szociális munkással való beszélgetés, majd egy pszichológus által kiértékelt teszt szerepel, végül pedig személyes beszélgetés a pszichológussal.
Augusztus 1-től a Nonprofit Alapítvány a résztvevőknek munkaorientációs tréninget tart. 12 fő részesül lakhatási támogatásban, mindannyian munkásszállóra költöztek a tréning megkezdésével egy időben. Szeptember 15-től 3 fő OKJ-s szakképzésben fog részt venni, ami párhuzamosan fut a tréninggel.
A pályázatban tervezve volt az intézmény akkreditációja, amely korábban megvalósult. Ennek az összegnek, valamint a lakhatási költségek egy részének átütemezésére engedélyt kaptak, amelyet az utazási költségekre szeretnének fordítani.
A lakhatásba bevont kliensek elképzelései időnként irreálisak, ilyenkor meg kell találni a kompromisszumot. Személyes megbeszélés alapján döntöttek úgy, hogy mindenkinek a munkásszálló a legmegfelelőbb megoldás. A első hónapban nem fizetnek önrészt, a másodiktól azonban 6500 Ft-ot kell befizetniük. A befizetés úgy történik, hogy az intézmény átutalja a kliens keretösszegét, és ő befizeti a fennmaradó összeget, így a számlán láthatóan, és igazolhatóan elkülönül az önrész befizetése.
Felmerült kérdésként a regionális koordinátorok részéről, hogy mi történik, ha a lakhatásban problémák merülnek fel, ki oldja ezeket meg, az esetkezelő szociális munkás? Hogyan készítik fel az ügyfeleket az önálló lakhatásra?
Válaszként elhangzott, hogy általában a szociális munkás van jelen, de az ügyfél napi kapcsolatban van minden szakemberrel, és bármikor kérhet segítséget. A heti háromszori csoportfoglalkozásokon dokumentálják a problémákat, folyamatosan nyomon követik a lakhatást. A klienseik között van olyan, aki egyedül lakik, vannak, akik párt alkotnak és együtt laknak, de a legnagyobb szoba háromágyas.
Érkezett egy felszólalás (Budapest Esély Nonprofit Kft.), miszerint a jogászuktól azt az információt kapták, hogy 2010-től nem adómentes a lakhatási támogatás. A lakhatási támogatás után 53 %-os járulékot kell fizetni, ami több, mint maga a támogatás. Ezzel kapcsolatban sok volt a tisztázatlan információ pl. jövedelemnek vagy természetbeni juttatásnak minősül-e a lakhatási támogatás? Ha a lakhatást, mint szolgáltatást nyújtja a szervezet, az adómentes-e és ebben az esetben módosítani kell-e a szerződést? K.J. szerint ez mindenképpen olyan fontos kérdés, amiben az ESZÁ-tól kell útmutatást kérni.
Kérdésként merült fel az is, hogy mi a megélhetési támogatás? Jövedelemnek számít vagy segélynek? Mivel a program adatlapjában az szerepel, hogy csak abban az esetben lehet az ügyfelet bevonni, ha a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jövedelemmel rendelkezik, amiben a megélhetési támogatás nem szerepel. Azonban ennek a jövedelemnek a meglétét csak az ügyfél nyilatkozatával kell igazolni. A megélhetési támogatás segélyszerű kifizetés, amely az adóhatóságnál nem jelenik meg, mint egyéb segélyszerű kifizetések és nincs TB járulék tartalma sem.
Kérdés továbbá az is, hogy egyéb támogatásokat mennyiben befolyásol a megélhetési támogatás folyósítása? A Munkaügyi Központ azt nyilatkozta, hogy az ő támogatásukat nem érinti, a MÁK döntése az ügyben még folyamatban van. K.J. elmondta válaszként, hogy volt kérdés az ESZÁ-hoz, hogy bevonhatóak-e a RÁT-os (önkormányzatok által folyósított rendelkezésre állási támogatás) ügyfelek, amelyre NEM volt a válasz.
A Budapest Esély Nonprofit Kft-nél májusban kezdték el a toborzást, 3 – 4 toborzó fórumot tartottak, ahol 99 fő jelentkezett. A jelentkezőktől kértek szociális munkás ajánlást, adatlapot és egy saját kézzel írt motivációs levelet, majd a személyes interjúk után a szakmai team döntött a bevonható kliensekről. 21 főt képzésre, 9 főt képzésre és lakhatásra és 15 főt csak lakhatási támogatásra fognak bevonni. OKJ-s takarítónő és OKJ-s vegyi áru eladó képzést terveznek, ahol a jelentkezők kb. fele-fele arányban vesznek részt. A pályázatukban a képzési és lakhatási támogatás közös felső határaként 45 000 Ft lett meghatározva, így nem tudják egyszerre adni a két támogatást. A lakhatási támogatásnál jövedelemmel rendelkező (pl. GYES) klienseket vonnak be. Kaptak használatra 2010 májusától 2 évre egy ingatlant, ahol ezeknek az ügyfeleknek a lakhatását meg tudják oldani. Albérlet-keresésnél az ügyfeleket önállóságra ösztönzik. Miután megtalálta a kliens a megfelelő lakhatási lehetőséget, felveszik a tulajdonossal a kapcsolatot és szerződnek vele.
Kérdésként merült fel náluk a minimum 1/3–os önrész fogalmának tisztázása, hogy a fogalomban a lakhatási feltételrendszer szerint csak a bérleti díj vagy a rezsi és egyéb költségek is lakhatási költségnek minősülnek-e? Melyik összeg 1/3-át kell az ügyfélnek önrészként befizetni? Valamint, hogy csak a bérleti díj támogatható, vagy a rezsi költségek is? Válaszként V. N. elmondta, hogy kizárólag a számlával igazolt bérleti díj támogatható, és az 1/3-os önrészt ezen kell végigvezetni.
Abban az esetben, ha az adható támogatás teljes mértékben fedezi a lakhatás költségeit, csökkentett támogatást kell fizetni és a fennmaradó összeg az önrész. Az önrésznek azonban nem havi bontásban kell a lakhatási költség 1/3-ának lenni, hanem a teljes lakhatási időszakban. A lépcsőzetes csökkenés előnye, hogy a kliens fokozatosan szokik hozzá az egyre növekvő összeg kifizetéséhez. Az önrész ütemezésének kérdése, az ügyfél adottságainak figyelembe vételével a támogató szakemberek hatásköre.
Maróthy Márta (HKA, szakmai vezető) utólagosan a kérdéskörhöz a következőket tette hozzá: a felhívás 17. melléklete, A lakhatási támogatás feltételrendszere egymásnak két teljesen ellentmondó előírást tartalmaz az ügyfél által fizetendő önrész elismerhető költségei kérdésében, ezért a problémát a FogLak-projekt mindenképpen továbbítja kérdésként az ESZA információs napjára.
Kérdés volt az is, hogy mit értünk a lakhatási költség egy személyre jutó összegének, pl. abban az esetben, ha hárman költöznek együtt, de közülük csak egy támogatott? Az eddigi gyakorlat alapján ilyen esetben a teljes költség a támogatás alapja, míg ha több támogatott költözik, akkor a költség megoszlik.
V. N. szerint ha a támogatott 1 személyére osztjuk le az 1/3-ot figyelembe vevő támogatási összeget, akkor is kijönnek a feltételrendszerben foglaltak, tehát, úgy érdemes ezt értelmezni, hogy a támogatottak számával osztjuk a lakhatási költségeket (számlával igazolt bérleti díj), és arra kalkuláljuk az 1/3-os önrészt.
Ígéret született a koordinátoroktól, hogy miután a kérdés tisztázásra került, fog készülni egy sablon, ami átláthatóvá teszi a számításokat.

A szünet után a szoftverrel kapcsolatos problémák és észrevételek megtárgyalása volt betervezve, azonban kiderült, hogy a KMR régióban még nem történtek meg a telepítések, így nem lehetett tapasztalatokat cserélni a programmal kapcsolatban.
A regionális koordinátorok elmondták, hogy szerződés szerint a telepítés határideje szeptember vége, és az első adatszolgáltatás bekérésének várható időpontja október 10-e. A lekérdezendő adatokról, valamint a szűrés módjáról a telepítés befejezése után email-ben fognak tájékoztatást kapni a referensek.
Felmerült kérdésként, hogy a minimálbérrel kapcsolatos számításoknál a tárgyévi minimálbért kell-e alapul venni? Válaszként elhangzott, hogy a minimálbér meghatározás a mindenkori, tehát jelen esetben a 2010. évi minimálbért takarja, azonban a feltételrendszer nem határozza meg, hogy nettó vagy bruttó összegről van szó. Az APEH honlapján a minimálbér bruttó 71.250 Ft, amelynek 150 %-át veszik figyelembe a támogatásoknál.
Problémaként merült fel, hogy a műhelyeken a résztvevők a felmerülő kérdéseikre nem kapnak a helyszínen azonnali választ. Erre megoldást jelenthetne, ha jelen lenne az ESZA kompetens képviselője, azonban valószínűleg a törvényi szabályozások jelenlegi változásai miatt ez sem jelentene azonnali megoldást, mivel ezek sok esetben már mások, mint a pályázati kiírásban meghatározott feltételek. Ötletként felvetődött, hogy előre email-ben összegyűjtjük a kérdéseket, és így már a műhelyen érdemi választ kaphatnak rájuk a résztvevők.


Készítette: Füsti-Molnárné Dóczé Mária és Rónyai Zsófia