Vélemény

A hely című riportműsor szokatlan, érdekes és fontos helyekre viszi el a hallgatókat. Helyszíneinkre egy hónapon keresztül négyszer is visszatérünk.

Mozgó stúdiónk kitelepült egyebek között a metróalagút Duna alatti fúrására, a színházi díszletek mögé, a tűzoltóság, a rendőrség, a légi mentők bevetéseire, megnéztük a Sziget fesztivált, az áruházakat, csarnokokat hátulnézetből, és a tudományos kutatóműhelyeket munka közben. Bemutatjuk a vadászpilóták, a vasutasok, a tűzszerészek, a vidéki tévések munkáját, a parlament és az Afganisztánban szolgáló magyar katonák életét is.

A műsorban sok előre fölvett riport, archív felvétel is előfordul, amelyre szereplőink a helyszínen reagálnak. Olyan helyeket keresünk föl, ahová az átlagember soha nem jut el, s ahol érdekes események történnek, izgalmas személyiségek élnek és dolgoznak, s ahol már a „hely szelleme” is megérinti az odalátogatót.

Ma már csak az idősek emlékeznek arra, mit jelent a slágerben az a sor, hogy:"Hétre ma várom a Nemzetinél", mert a színház helyén immár 37 éve üres placc áll. A napokban elhunyt Kállai Ferenc is beszél arról a fájdalomról, hogy mit jelentett a színészeknek, a nagy múltú színház felrobbantása. A műsorban van még Karinthy Ferenc jelenet, egy az aluljárós újságvásárlás kapcsán kialakult humoros helyzetről. Horváth Péter fotóriporter mesél arról, hogy régen mennyivel könnyebb volt a környéken lévő szerkesztőségekből kirajzó fotósok dolga, mint ma, mindenki örült, ha "fotótéma" lett belőle. Az itt élő hajléktalanokról is sok szók esik, leginkább arról, miként lehetne változtatni azon az áldatlan állapoton, hogy az aluljáró lakhelyként is üzemel.