Dél-Alföld

Szeged - Délután 5-kor kezdődött és jelenleg is tart a Szolidaritás Éjszakája a Dugonics téren. Akinek van kedve, még virraszthat a hajléktalanokért.

- Reggel 7-ig maradunk - mondja Széna Katalin. A szegedi Szolidaritás Éjszakájának egyik főszervezője délután 5 óta van a Dugonics téren. A Katolikus Egyetemi Lelkészség, a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete és a Drogambulancia közös szervezésében számos program várta és várja még a hajléktalanokat illetve az érdeklődőket.

Hajléktalanok éjszakája Szegeden. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Egy forró tea mellett hallgathatunk fedél nélküli zenészeket és értük muzsikálókat egy apró színpadon. Hajléktalan művészek képeit állították ki a szervezők, felhúztak egy „tabuk nélkül" feliratú sátrat, ahol bárki kötetlenül beszélgethet erről a témáról. Itt ismert emberek hajléktalanságról vallott nézeteibe is beavatják az arra járót. Charlie Chaplin például mindig is segítette őket, nem véletlenül játszotta előszeretettel a toprongyos csavargót.

A legnépszerűbb helyszín a színpad melletti tábortűz. Ide csoportosulnak a fagyoskodók: hajléktalan, újságíró és érdeklődő is. Nem messze teát oszt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat.

Hajléktalanok éjszakája Szegeden. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

- Kevesebben vannak, mint az előző években, de sok ismerős hajléktalant láttam már – meséli Katalin. Ő és csapata, a Homless Team minden kedden kenyeret oszt a fedél nélkülieknek, sokukat ismeri, követi sorsukat. Azt mondja: a Dugonics téren 50-50 százalékban vannak azok, akik szállóban és azok, akik máshol alszanak éjszakánként.

- Sok ruha, élelem, papírzsebkendő jött össze adományokból, sőt egy mini karácsonyfát is itt hagyott valaki. Remélem még járnak erre adakozó kedvű emberek éjszaka – mondja a szervező.

Hajléktalanok éjszakája Szegeden. Fotó: Segesvári Csaba (galéria)

Elmeséli, hogy a rendezvény célja felhívni a figyelmet arra: a hajléktalanok olyanok, mint bárki más, köztük is rengeteg a tehetséges, értelmes ember, de rosszul alakult az életük.

Egy fedél nélkül élő ember versének utolsó sora ide vág, amit a festmények mellé tűzött ki valaki: „Hajléktalanként is ember maradok."

< Előző		Következő >