Belföld

- Kozma atya először 1966-ben került Zugligetre, mint káplán ahol két évig szolgált, majd egy kisebb kitérő után 1977-ben került vissza ugyanoda. Hogyan látja, milyen volt akkor Buda hangulata, s milyen most? Hogyan változtak meg az itt lakók?
- Sokkal kevésbé volt belakott ez a városrész, mint napjainkban. Szinte falusi életkép fogadta az embert, és bizonyos falusi életforma volt a jellemző akkoriban Zugliget-, János-hegy környékén. Az emberek egymástól messzebb laktak, azonban, amikor kinyíltak a kertkapuk, mintha közelebb kerültek volna egymáshoz lélekben, mint manapság. Jobban beengedték az életükbe a másik embert. Úgy gondolom, az elmúlt néhány esztendő fanyar gyümölcse, hogy az emberek bezárkóztak, inkább maguknak élnek, és nem találják helyüket sem a közösségekben.

- Istent is könnyebben engedték közel önmagukhoz akkor, mint manapság?
- Tudjuk, hogy a XII. kerület beépítése a II. világháború után gyorsult fel. Zugligetben is sok szabad építési telek volt, s olyan emberek kerültek oda elsősorban, akik az új politikai rendszerrel szimpatizáltak. Ezek az emberek idegenkedtek a paptól, mint személytől, és a kereszténység eszméire sem voltak nyitottak. Ez nagy kihívást jelentett a lelkipásztor számára.
Mindig is kerestem az új utakat, amelyek elvezethetnek az emberekhez. Mondhatom, hogy egy ilyen próbálkozás keretében a valóságos megalakulásánál jóval korábban megszületett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Keresztény elköteleződésünk indíttatására a nyolcvanas évek elején egyfajta szociális hálót szőttünk a segítségre szorulók védelmére, támogatására. Az a természetes meggyőződés vezetett bennünket, hogy az emberekről gondolkodva messzire kell űzni az ideológiákat. Megtapasztalhattuk, hogy az emberek megnyíltak, megszabadultak előítéleteiktől, mi pedig keresztény küldetésünkben megerősödtünk. Megvalósult az, amire vágytunk: egymásra találtunk, s egyre többet fedeztünk fel abból a jóból, amely ott szunnyad minden ember lelke mélyén.

- Hogyan változott meg Kozma atya élete, amikor 1989-ben az NDK-s menekültek ellátása miatt országos hírnévre tett szert?
- Hiszem, hogy fontos történelmi tettet hajtottunk végre, de ilyenkor minden normális ember felismeri lehetőségének határait is. Eddig én is eljutottam.
Bizony, előzmények nélkül lehetetlen lett volna az a bizonyos 1989-es vállalás. Amint már említettem, Zugligetben Istennel való lelki szomszédságban tudatos, szívós munkával felépült egy olyan közösség, amely képes volt összeadni erőit. Ez a közösség lett az alapja a Magyar Málta Szeretetszolgálatnak, és került reflektorfénybe a keletnémetek befogadásával. Azért volt jelentős ez a megnyilatkozás, mert sikerült láttatni a szeretet művét, amely keresztény hitünk gyümölcse. Ha az ember nem lép el, amikor szembe jön a feladat, hanem kockázatok árán is elvállalja azt, akkor megadatik az erő is, ami a Szentlélek jelenlétére utal.

- A Máltai Szeretetszolgálat jelmondata: A hit védelme, a szegények szolgálata. Melyikre van ma nagyobb szükségünk, hitre vagy szolgálatra?
- A XXI. század emberének Istenre van a leginkább szüksége, Aki a hit révén közelíthető meg. A hit a gyakorlatban azt jelenti, hogy Istennek való megfelelés miatt tesz meg valamit az ember, mert a hit cselekedetek nélkül halott. Szép szavakat mondhatunk, de Isten annyit jelent a számunkra, amennyit a másik ember. A másik ember felvállalható pusztán humánus megfontolásból. Nagy szó, ha valaki humanistaként kész korlátozni önzését a másik javát szem előtt tartva, de a keresztény, ha igazán az, a korlátlan önzetlenség megvalósítója. Romano Prodi mondta, amikor elbúcsúzott az Európai Parlamentből: „Európa jövője attól függ, hogy az emberek kibékülnek-e Istennel”. Az európaiak nagyon messzire űzték világukból, életükből a Mindenhatót, így nincs kihez mérni magukat. Ez azért baj, mert ha önmagunkhoz mérjük a másikat, ami óriási kísértés, akkor ama vágyunk beteljesedését reméljük, hogy különbek, többek vagyunk nála.
A mai világban nekünk, máltaiaknak ezzel a 900 évvel korábban megfogalmazott jelmondattal szerencsénk is van. Amikor az emberek mindent megkérdőjeleznek, mert eluralkodott az egyéni érdekérvényesítés, és a szavak özönében fuldokolnak, akkor a máltai eszme elvezet minket oda, ahol a legkisebbek találhatók. Nekik pedig mindig a másik emberre van szükségük, s reméljük, hogy ránk is. Az ő világukban elfogynak a szavak, csak a tettek „beszélnek”.
Bizony, a boldogságunkhoz is a jó cselekedetek – amelyek értékeket mutatnak fel – vezetnek el. Be kell látnunk, hogy az ember akkor a legboldogabb, amikor jót tesz másokkal. Megszívlelendő Istenes Szent János (a Betegápoló Irgalmasrend alapítója - P.A.) mondata, amellyel gyakorta szólítgatta az embereket: „Emberek legyetek jók magatokhoz, tegyetek jót.”

- Mennyire engedik a körülmények, hogy a máltaiak jót tehessenek?
- Természetesen minket is érint a gazdasági válság és az ebből származó körülmények, de az a feladatunk, hogy az adott helyzetben, az adott körülmények között tudjunk megfelelni elhivatottságunknak. A kérdés csak az, hogy kisebb, vagy nagyobb arányban tudunk segíteni a rászorulóknak? Ha kevesebbet kapunk, akkor természetesen nekünk is kisebb a mozgásterünk, s több találékonyságra van szükségünk. Tudjuk, hogy az emberek problémáját nem tudjuk megoldani, de azt még inkább, hogy a szegényeket soha sem hagyhatjuk magukra.
A máltai szervezeteket világszerte segélyszolgálatnak nevezik. Csupán mi magyarok mondunk szeretetszolgálatot. Húsz évvel ezelőtt is tudtuk, hogy soha sem tudunk annyit tenni, mint amennyit szeretnénk, de szeretni mindig tudunk.
Lehet, hogy a kiszolgáltatottaknak nem is annyira az adományainkra van a legnagyobb szükségük, hanem ránk, emberekre. Azt látom, hogy manapság az erkölcsi tőke sokkal fontosabb, mint a pénz halmozása, amely az által gyarapszik, hogy számíthatunk egymásra, segítünk egymásnak. Lehet, hogy a teljesebb élethez a javakból a kevesebb is elég. A Biblia szerint nem az anyagi javakban való bővelkedéstől függ az ember élete, bár az is igaz, hogy az egzisztenciális biztonság mindenkinek kijár! Ezt az államnak kell biztosítani, amit egy karitatív szervezet soha sem vállalhat át, de rámutathat az elfedett bajokra, esetleg részfeladatok megoldásában példát mutathat, vagy olyan modelleket kínálhat fel, amelyek „műhelyeiben” kipróbáltattak.

- A máltaiaknak milyen modelljeik vannak?
- A hajléktalan-ellátásban, a jelzőrendszeres házi idősgondozásban, a fiatalkori bűnözés visszaszorításában kipróbált, államilag elismert kezdeményezéseink vannak. A cigánykérdés megoldásában a „Befogadó falu” programunk és néhány cigány telep részleges, vagy teljes felszámolása bizonyos irányt mutat. Az viszont már nem rajtunk múlik, hogy az illetékes hatóságok a munkánk elismerésén túl többre is hajlandók-e.
Felkínált programjaink, modelljeink olyan keresztény üzeneteket hordoznak, mint „Befogadás”, „Elfogadás”, „Megtartás”. Reméljük, hogy e fogalmak tudatosítása a társadalomban erősíti a szolidaritást, átformálja az emberek gondolkodását, mélyíti a rászorulók irányába megnyilvánuló felelősségérzetet.

- Másfajta kormányzati hozzáállás kellene?
- Minden a valós kormányzati szándékon múlik, amit anyagiak hiányára hivatkozva sem lehet elodázni. Akkor reménykedhetünk, amikor a közösség java kerül az első helyre.

- Melyik nehezebb feladat, egy plébániát vezetni, vagy pedig egy szeretetszolgálatot?
- Sokszor „álmodom” vissza a múltat. Hiányoznak a családok és a gyerekek. Ők azért fontosak nekem, mert a nemzet jövője a családokban dől el, ahol a megszületett gyermekekben a nemzet születik újjá.
A szeretetszolgálatban a jövőről álmodik az ember, amely ismeretlen.
A plébánia olyan, mint egy nagy család ismert arcokkal, a szeretetszolgálat idegenebb világ a mindig új és új, eddig nem ismert arcokkal.
Könnyű és nehéz, olyan kérdések, amelyek elsősorban az ember érzelmi világát vallatják. A szolgálat az élet értelmét minősíti.

You have no rights to post comments




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Műhelyek

No current events.

ÁLLÍTSUK MEG A BÁNTALMAZÁST!

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2017)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2017 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com