Koldusok és hajléktalanok városunkban

Dél-Dunántúl

2010. március 14. vasárnap, 20:35

Írta: http://www.pecsinapilap.hu

2 Hozzászólások

A pécsi Támasz Alapítvány még nem készült el a 2009-es év adatainak összesítésével, de a szervezet szakmai vezetője, Hajdu Krisztián elmondta, hogy a télen egyharmadával többen tértek be a melegedőkbe, az előző évhez képest. Elgondolkodtató, hogy vajon meddig mehet ez így tovább?

A nehéz sorsú emberek többen vannak, mint ahogyan azt gondolnánk. Míg az utcákon, látható helyen alvó emberek száma 100 főre tehető, addig körülbelül tízszer ennyien élnek fedél nélkül. Sokan nappal dolgoznak, vagy ismerősöknél húzzák meg magukat egy kis időre. Éjszaka azonban, amikor nincs hová menniük, betérnek a hajléktalanszállókba. Akik ténylegesen az utcán élik mindennapjaikat, azok mentálisan leépülnek és sokszor nagyon nehezen kezelhetőek. Általában belőlük lesznek az erőszakos, agresszív kéregetők. Ők azok akik megbotránkoztatják és megrémítik a járókelőket. Nekik speciális segítségre, orvosi kezelésre lenne szükségük.
Hajdu Krisztián szerint sokat segítene, ha volna városban egy olyan nappali melegedő, ami kifejezetten a pszichikai betegek részére lenne kialakítva. Véleménye szerint meg kellene értetni az emberekkel, hogy a koldusokon nem segítenek, ha pénzt adnak nekik, ezzel csak megerősítik őket abban, hogy folytassák a koldulást. Ha valaki segíteni szeretne nekik, vigyen inkább ruhát, meleg takarót, vagy ételt, ha pedig mégis pénzzel szeretné támogatni őket, akkor adja az összeget egy hajléktalanokat segítő szervezetnek. Az adakozónak pontosan el tudnak számolni minden forinttal, hogy mire költötték a pénzét.

Fontos lenne az is, hogy olyan szállások jöjjenek létre, ahol a párok együtt húzhatnák meg magukat. Alapvető igény, hogy az ember a társával aludhasson, erre azonban egyelőre nincs lehetőség, a férfi megy a férfi melegedőbe, a nő pedig a nőibe.

A polgárok többségét zavarják a hajléktalanok és a koldusok. Nem szép látvány, hogy egy ápolatlan ember alszik a padon, vagy koldul egy áruház előtt. Azért, hogy ne legyen évről évre több ember az utcán, lehet tenni eleget. Fontos lenne megállítani azt a réteget, ami már elindult a leejtőn, de még nem csúszott le teljesen. A havi 20-30 ezer forintos albérlet támogatás például nagyban hozzájárul ahhoz, hogy többeknek fedél maradjon a fejük felett. A támogatás mellé pedig szociális munkás is jár, aki rendszeresen látogatja a családot, és amiben tud, segít.

Mára már túlságosan intézményesült a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer. Az állam egyre csak csökkenti az otthontalan emberek ellátására fordított normatíva összegét, mégis egyre több intézmény nyílik. A téli krízisidőszakban mindenkit be kell engedni a szállásra, kivételt talán csak akkor tesznek, ha a hajléktalan erősen ittas és balhézni akar, ha veszélyezteti mások testi épségét. A szállásokat pályázaton nyert pénzből újítják fel.

A télen egy ember hunyt el az utcán, kihűlés következtében. A hajléktalan holttestére január elején a járókelők bukkantak rá a belvárosban. A szociális munkások és a Támasz Alapítvány természetesen mindent megtesznek azért, hogy emberek ne fagyjanak meg az utcán, de senkit sem kényszeríthetnek arra, hogy elfogadja a segítségüket, és senkit sem vihetnek erőszakkal a melegedőbe.

A hajléktalanokat segítő diszpécserszolgálat a nap 24 órájában hívható. Ezen a számon lehet bejelenteni a nehéz sorsú emberekkel kapcsolatos problémákat. Továbbá ezen a számon várják a különböző felajánlásokat is, legyen az egy meleg takaró, étel vagy bármi más ami segíthet egy szegény embertársunkon.