Észak-Alföld

Észak-Alföld

Debrecen – A fagyos időjárás miatt sokszor életveszélyes helyzetben vannak az utcán élők. A debreceni járőrök télen segítenek, ha bajba jutott emberrel találkoznak.

A rendőrség felkészült a hideg hónapokra, segítenek a közterületen az időjárási viszontagságok elől menedéket kereső hajléktalan embereknek. A rendőrség felvette a kapcsolatot a hajléktalanokat segítő, támogató karitatív szervezetekkel, krízis központokkal, együttműködik az önkormányzatokkal, a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, polgárőr egyesületekkel, valamint a közterület-felügyelet és más rendvédelmi szervek munkatársaival. 

Ennek jegyében intézkedtek december 4-én hajnali 1 óra körül, amikor arra figyeltek fel a járőrök, hogy egy nyilvános debreceni mosdóból fény szűrődik ki. A rendőrök az épület ellenőrzésekor két férfit találtak, akik a hideg miatt teljesen átfagytak. Az egyenruhások meleg teát és takarót adtak a férfiaknak, majd értesítették az egyik debreceni közhasznú társaság munkatársait, akik a hajléktalanszállóra vitték a két férfit.

A hideg nem csak a fedél nélkül élőket veszélyezteti, a falvakban lakó időseket is, akiknek többnyire nem megfelelő körülmények között kell élniük. A tragédiák megelőzése érdekében a rendőrség kéri a lakosságot, ha úgy ítélik meg, hogy valakit kihűlés veszélyeztet, akkor hívják a 107-es vagy a 112-es segélyhívók valamelyikét.

Észak-Alföld

Debrecen belvárosában és a Nagyerdőben nem lehet életvitelszerűen a közterületen tartózkodni. Ezt tartalmazza az az önkormányzati határozat, amelyet csütörtökön fogadott el a város közgyűlése.

Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere többször hangsúlyozta a vitában, hogy a rendelet nem a hajléktalanokra vonatkozik, hanem bárkire, aki a közterületet választaná életvitelszerű tartózkodásra. 

Debrecenben a közterületen élők száma eléri az öt-hatszázat. Egy részük a leghidegebb téli időszakban sem veszi igénybe az éjjeli menedékhelyeket. Ők az éjszakákat elsősorban lépcsőházakban, elhagyott ingatlanokon, erdős, bokros területen épített sátrakban, fából, kartondobozból létesített sufnikban vagy fedett buszmegállókban töltik, ahova napközben is gyakran visszatérnek – olvasható az előterjesztésben.

Ugyanakkor Debrecenben minden hajléktalannak tudnak éjjeli szállást és legalább napi egy alkalommal meleg ételt biztosítani – hangzott el a közgyűlési vitában.

Észak-Alföld

Bepillantottunk a hajléktalanok világába – nagyon is közelről. A kilencedik Szolidaritás Éjszakáján a társadalom peremére szorult emberek sorsára próbálják felhívni a figyelmet a vallási és civil szervezetek.

Hogy mi a hajléktalanok leféltettebb titka? Az a hely, ahol álomra hajtják fejüket – osztotta meg velem a titkot András vagy közismertebb nevén a szegedi Télapó. Olyan dolog ez, amit nem is érdemes firtatni, de azért annyit megtudtam, a leghidegebb hónapokban sincs oka panaszra. András örült, hogy akadt kivel beszélgetnie, még annak ellenére is, amikor távolról sem szívmelengető sorsáról faggattam. Kezdetben nehezen oldódott, tekintetén látszott, hogy sokat megélt emberrel van dolgom. Nem tévedtem: az idős férfit még évekkel ezelőtt saját fia tette utcára, amikor eladta feje fölül a lakást. Feleségét és lánygyermekét ekkor már elvesztette, hamarosan fia is követte őket. Talán ebből is adódik az, hogy András – mint mondta – magányos farkas módjára járja az utcákat, s nemigen barátkozik. Elmesélte, szerencsésnek tartja magát, amiért néhanapján rábízzák a dóm környékének tisztogatását, ugyanis nem szorul rá az utált hajléktalanszállók ingyen konyhájára. Mikor a felől érdeklődtem, hogy mi ennek az oka, csak legyintett egyet, s halkabbra fogva a hangját odasúgta: „mert sok a bosszantó hajléktalan”. És hogy miért kapta a Télapó becenevet? Andrást hajdanán nagy szakálla miatt felkérték párszor, hogy Mikulásnak öltözve szórakoztassa a gyerekeket. Vígan ecsetelte kedvenc történetét, amelynek főszereplője egy újszegedi kislány volt, akit sikerült saját ajtajukban meglepnie egy csokis finomságokkal megrakott csomaggal. Ez persze még évekkel ezelőtt történt – hervadt le a mosoly arcáról.

hajlektalanok_ejszakaja13_gs

Ki fél kitől?

„Már kilencedik éve rendezzük meg ezt az eseményt, motivációnk pedig mindig az, hogy kifejezzük együttérzésünket hajléktalan barátaink felé, s kicsit más formában adhassunk alkalmat a másik kincseinek megismerésére” – hangzott el szegedi Református Egyetemi Lelkészség megnyitóbeszédében. A Szolidaritás Éjszakája elérte célját, vagyis, hogy az Árpád téri kráter közelében néhány pillanatra bárki betekinthessen a hajléktalanok világába. Először nehéz volt eldönteni, hogy a járókelők félnek-e jobban az este főszereplőitől, vagy pedig a hajléktalanok tőlük, mindenesetre hamar megszokták egymás közelségét. Balázs Katalin, az est egyik szervezője portálunknak elárulta, a társadalom sajnos még az ilyen figyelemfelhívó akciók alkalmával is inkább kirekesztő, semmint befogadó. Bár vannak néhányan, akik komolyan érdeklődnek a nehéz sorsú emberek megsegítése iránt (ők gyertyával, takaróval, tartós élelmiszerrel és meleg ruhával felfegyverkezve érkeztek), többségük csak elrobog az adománygyűjtő standok mellett. Pedig süteményeket, kézműves termékeket, fülbevalót, kulcstartót és egyéb apró csecsebecséket lehetett venni a becsületkassza által meghatározott áron. A szervező azt mondta, legtöbben azért fordulnak el tőlük, mert koldusoknak bélyegzik őket, holott a legtöbbjük „tisztességes rászoruló, akiknek az önbecsülése nem engedi, hogy kiálljanak az utcára és nyújtsák a markukat. Mostanában elkezdtünk nekik álláshirdetéseket is keresni. Úgy hisszük, hogy akár egyszerű mezőgazdasági idénymunkával saját sorsuk kovácsai lehetnek. Az összegyűjtött hirdetések a mai napig mind elfogytak”.

hajlektalanok_ejszakaja24_gs

Nem csak Micimackó fázik…

„Egy szerencsétlen ember ott fekszik az úton, elmegy mellette egyik. Ránéz és meg tovább, mert neki dolga van. Kicsivel később jön egy másik, az előkelők közül való, annak is dolga van. Jön egy olyan ember, akit mindig lenéztek szamaritánus és az megáll. Dolga van, de látja, hogy a szerencsétlen ember bajban van, leápolja sebeit, felteszi a szamárra, beviszi a fogadóba. A fogadósnak pénzt ad, lelkére köti, hogy viselje gondját, ha pedig többe kerül az ellátása, mint amit adott, akkor visszafelé még azt is kifizeti. Pedig ez, aki ott feküdt összetörve, mert mindenét elvették, olyan volt, aki szóba sem állt volna vele. Így mutatta be Jézus, hogy hogyan kell szeretni az embereket, így nézett ki az első keresztények idejében a szeretet” – hangozott el Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspöktől, aki a Bibliából hozott tanulságos idézet. A kráterben ülő hajléktalanok mind csodálkozva hallgatták, miközben forró teát és kenyeret kaptak. De legalább ugyan ennyire élvezték a Brotherz és a Búzeszemek zenei előadását is. Ám nem csak nekik, hanem róluk szóló műsorral is készültek, irodalmi és zenés produkciókban csillogtathatták meg tehetségüket. Az egyik asszony annyira felbátorodott, hogy az MTVA kamerájának szólóban elénekelte Halász Judit Micimackóról szóló dalát. Sőt, az utca emberét is próbára tehették sakk és kártyajátékokban.

A szervezésben idén is a Katolikus Egyetemi Lelkészség, a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az Indóház téri Hajléktalanszálló működött közre.

Észak-Alföld

Debrecen – Kell-e kitiltani a földönfutókat a megyeszékhely bizonyos részeiről? Betartható-e az új törvény? – ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott pénteken a Debrecen Televízió Esti közelkép című műsora.

A beszélgetés apropóját az adta, hogy a Parlament a napokban fogadta el a szabálysértési törvény módosítását, amelynek értelmében az önkormányzatok újra tilalmi zónákat jelölhetnek ki a hajléktalanok számára. Ez azt jelenti, hogy megtilthatják a hajléktalanoknak, hogy életvitelszerűen éljenek a közterületek egyes részein.

Fotó: illusztráció

Fotó: illusztráció

- Debrecenben a becslések szerint a téli időszakban ötszáz–hatszáz hajléktalan van, nyáron ennél kevesebb. Közülük mintegy kétszázan éjszakáznak a hajléktalanszállókban, a többiek pedig kamrákban, kunyhókban, sátrakban húzzák meg magukat – ismertette a döntés kapcsán Figeczky Tamás, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális és Fejlesztőközpontjának vezetője a tévéműsorban. A szakember szerint a cívisvárosban nem jellemző, hogy életvitelszerűen tartózkodnak közterületen az érintettek.

Figeczky Tamás

A szabálysértési törvény szerint az önkormányzatok „csak” dönthetnek a tilalmi zónák kijelöléséről, s ezt a gyakorlatban várhatóan Budapest frekventált területeire fogják elrendelni – vélekedett Figeczky Tamás, aki úgy látja: Debrecen más helyzetben van, mint a főváros, az azonban biztos, hogyha Debrecenben is ki kell jelölni tilalmi zónát, akkor az önkormányzat erről előzetesen egyeztetni fog az ellátószervezetekkel. Elmondta azt is, hogy a törvény olyan szankciókkal ruházza fel a hatóságokat az ellenszegülőkkel szemben, mint például a figyelmeztetés, az elzárás és a közmunka.

- A hajléktalanok utcai tartózkodása akkor korlátozható, ha az adott önkormányzat rendelkezik elegendő nappali és éjszakai férőhellyel is – hallhattuk a központvezetőtől. Ő azt tapasztalja, hogy Debrecen részéről létezik az a törekvés, hogy kellő nappali ellátói kapacitás legyen (most például négy szervezet működtet nappali melegedőt a városban), s létezik a szándék arra is, hogy több legyen az éjszakai férőhely. Amíg azonban nincsen kellő befogadóképesség, addig a törvényt sehol az országban nem lehet betartani.

Szükség van mindemellett speciális férőhelyekre is (amelyek akár házaspároknak sőt háziállatoknak nyújtanak szállást), s mindezeken túl az egészségügyi ellátásra is gondot kell fordítani. Az egyre zordabb időjárással kapcsolatban a szakember arról is tájékoztatott, hogy Debrecenben négy utcai ellátó szolgálat is segíti a hajléktalanokat, s például az ökumenikus segélyszervezet nappali melegedője hétvégeken is nyitva van, és mindennap minden érintett kaphat reggelit, meleg folyadékot.

- A jogvédő szervezeteknek az a dolguk, hogy tiltakozzanak – reagált a műsorban Figeczky Tamás egyes jogvédők észrevételeire, amelyeket a törvény nyomán fogalmaztak meg. – Az azonban nem tekinthető alapvető emberi jognak, hogy valaki, élve az állampolgári jogaival, mínusz húsz fokban feküdjön a járdán vagy kapualjban. Azt az embert, aki öngyilkossági szándékkal le akar ugrani a hídról, leszedi a tűzoltóság, mivel meg akarja menteni az életét. Aki mínusz húsz fokban az utcán fekszik, ugyancsak legalább annyira életveszélyben van, és ezt nem emberjogi kérdésként kellene felfogni – hangsúlyozta a központvezető.

A beszélgetés teljes terjedelmében megtekinthető itt:

http://www.dehir.hu/debrecen/hol-a-helyuk-a-hajlektalanoknak/2013/10/05/

Időjárás Budapest




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2018)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2018 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com