Belföld

A budapesti aluljárók üzemeltetésének egy kézbe vételét kéri a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Hajléktalanokért Közalapítvány, a szervezetek vezetői szerint így néhány év alatt rendbe lehetne tenni a jelenleg elfogadhatatlan állapotban lévő közterületeket.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és Lőrincz Norbert, a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke csütörtökön, a Nyugati téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatón ismertette a terület rendezésére másfél éve indított mintaprogramjukat.

Lőrincz Norbert a tapasztalatokról beszámolva az MTI-nek elmondta: az utcán élő emberek 70-80 százalékát meg lehetne győzni a segítségnyújtás elfogadásáról, ehhez azonban mindenekelőtt egy olyan személyes szociális diagnózis felállítására lenne szükség, amely egyénre lebontva kínál megoldási javaslatokat a hajléktalanság leküzdésére.

Nem biztos ugyanis, hogy mindenkinek éjszakai menedékhelyre van szüksége, hiszen valakinek támogatott albérletre, vagy munkásszállásra lehet igénye, míg mások esetleg saját lakás birtokában élnek hajléktalanokhoz hasonlóan - húzta alá a szervezet vezetője.

Lőrincz Norbert illúziónak nevezte, hogy az aluljárókból teljesen eltűnjenek a hajléktalanok, ugyanakkor szerinte a mindennapi tisztálkodás, étkeztetés biztosításával elérhető, hogy megjelenésükben megkülönböztethetetlenné váljanak a mindennapi járókelőktől.

Kiemelte: elismerik, hogy a hajléktalanok egy része jelenleg koszos, büdös, viszont az aluljárókból való kitiltásukkal csak azt lehetne elérni, hogy ezek az emberek megfagyjanak a téli időszakban. A hatóságoknak, az önkormányzatnak és a szociális szférának együtt kellene dolgoznia azon, hogy az aluljárókban maradók kulturáltan élhessenek - fűzte hozzá.

Lőrincz Norbert szerint legfontosabb céljuk, hogy minél több hajléktalannal felvegyék a kapcsolatot, ezáltal is informálva őket, hogy milyen típusú segítségekre számíthatnak.

A hajléktalanok megtalálásához, tájékoztatásához, illetve menedékhelyre szállításához legalább egy-egy információs pont felállítására lenne szükség a város nagyobb csomópontjain, továbbá úgynevezett alacsony küszöbű intézményekre is szükség lenne, amelyekbe például az alkohol-, vagy pszichiátriai problémával küzdők is bekerülhetnének - fejtette ki Lőrincz Norbert megjegyezve, hogy egy ilyen helyet legalább az utcán élő hajléktalanok 50-60 százaléka felkeresne.

Vecsei Miklós a Nyugati téri aluljárót "örökbe fogadó" szervezetek munkájáról beszámolva emlékeztetett: a pályaudvar alatti tér a hajléktalansággal kapcsolatos problémák jelképévé vált azt megelőzően, hogy kisebb takarításokkal és a hajléktalanokkal való kapcsolatfelvétellel másfél éve meg nem kezdték munkájukat.

A tér rendezésében nagy segítséget jelentett a Hajléktalanokért Közalapítvány Nyugati tértől 200 méterre lévő szociális csomópontja, amely nappali ellátást, így mosodai, fürdési, valamint postai és csomagmegőrzési lehetőségeket is kínál a hajléktalanoknak, a nap minden órájában elérhető orvosi szolgálat mellett - fejtette ki.

A szeretetszolgálat vezetője elmondta továbbá, hogy ehhez az intézményhez egy az aluljáróban található információs pont kapcsolódik, ahol a hajléktalanok leülhetnek beszélgetni, egy kávé mellet mondhatják el problémáikat, majd szükség esetén innen kereshetik fel az alapítvány Szobi utcai központját.

A "Nyugati téren közel vagyunk ahhoz, hogy megoldjuk a hajléktalanok problémáit, emellett a környezetet is sikerült rendezettebbé tenni olyan filléres költségekkel, mint a virágok kihelyezése, vagy a rendkívül ronda felületek megtisztítása" - mutatott rá.

Vecsei Miklós az "Eddig itt éltem, most itt dolgozom" nevű program eredményeként említette, hogy hajléktalanok segítségével kijavították a tér sérült térburkolatát, miután három hónapig hiába kérték azt a hivatalos szervektől, emellett egy fogyatékosokat foglalkoztató műhellyel, mindössze néhány ezer forintból elkezdték a köztéri kukák felújítását is.

Hozzátette: a Nyugati téren naponta átlagosan 300 ezer járókelő halad át, a mintaprogram eredményeként pedig mindössze 4-5 hajléktalannal lehet találkozni a korábbi 40-50 helyett.

Vecsei Miklós szerint a további rendezés legfontosabb lépése az lenne, hogy a jelenlegi résztulajdonosok - vagyis a kerület, a főváros, a vasúttársaság, illetve a csatornázási művek - helyett egy kézbe kerülne az üzemeltetés, amelyet teljes mértékben fedezni lehetne a kulturáltabb környezet miatt kivetett magasabb bérleti díjakból.

A hajléktalanok helyzete azt követően került az önkormányzati választási kampány egyik központi kérdésévé, hogy a Belügyminisztérium szeptember elején megjelentett törvénymódosítási tervezete szabálysértésnek minősítené és bírságot szabna ki a közterületen lakókra, illetve alvókra.

Tarlós István, a Fidesz és a KDNP főpolgármester-jelöltje ezt követően úgy foglalt állást, hogy emberségesen kell megoldani a fővárosi hajléktalanproblémát, ugyanakkor felvetette, hogy az államnak vagy az önkormányzatnak nem kötelessége-e fellépni, ha valaki a segítségnyújtás ellenére "a törvényen kívül" helyezi magát.

Horváth Csaba a szocialisták budapesti jelöltje a hajléktalanokat segítő rehabilitációs és képzési központtal kívánja segíteni a lakáshoz és a munkához jutást, valamint a családegyesítést. Staudt Gábor, a Jobbik főpolgármester-jelöltje közmunkát végeztetne hajléktalanokkal, míg az LMP egy olyan számlát nyitna a hajléktalanoknak, amelyre fővárosi képviselők fizethetnének be egy általuk gondolt összeget.

You have no rights to post comments

Hozzászólások   

 
+3 #5 hoffmannkriszta 2010-09-24 10:08
Engem nem lep meg, hogy sok mindenben rímel a spec. zsilip szobás tapasztalatom arra, amit leírsz.

Nálunk 3 és 4 ágyasak a szobák, összesen 4 szoba van.
A 4 ágyasba fér még matrac a földre. Így ott egy max. 5 fős társaság tud együtt aludni.
A szobabeosztásná l kikérjük az ügyfelek és az utcások véleményét.
Mivel emeletes ágyak vannak (sajnos) így az külön megállapodás tárgya, hgy ki alszik lent és ki alszik fent.

Vannak szobák, ahol párok alhatnak együtt, vannak szobák, ahol idősebb, súlyos beteg embereket (pl. rák a terminális stádiumban)tudu nk elhelyezni, így csökkentve a konfliktusokat.

Beengedéskor szonda nincs, a piát le lehet adni, reggel visszaadjuk.
Bent minimális próbálkozás volt a piálásra, keret feszegetés jelleggel.

Semmi sem kötelező, minden felajánlunk, vagy javasolunk.
Pl. fürödni sem kell, de szívesen masszírozzuk az ügyfél agyát, akár hosszú időn keresztül is, hogy miért lesz jó neki, ha a téli egész napos kényszerű mászkálás után vesz egy forró zuhanyt, aztán tiszta ruhát, és be az ágyba ...

Az erőszakot nem toleráljuk.
Sem szóban, sem tettekben.
Az alapszabály, hogy napi 14 órára nyugalmat és pihenést szeretnénk nyújtani, és ehhez kérjük az együttműködésüket.

Éjszakai pánikrohammal találkoztunk, mivel a konténerek szabad területen állnak, az ügyfél, ha akar, ki tud menni akár az éjszaka közepén is a szabad ég alá, rágyújt, az ügyeletessel beszélget. Fokozatosan elmúlnak a bekerülés után ezek az esetek.

Nincs takarító személyzet, az ügyfelek maguk után takarítanak, egész kis szoba verseny tud kialakulni a végére.
Full utcás ügyfelek 4 hónap bentlét után, mikor áprilisban kiolvadt a föld, és jöttek a hangyák, habzó szájjal panaszkodtak nekem, hogy hangyát találtak a szobájukban. Fel voltak háborodva. Jó érzés volt.

Éjszakára egy ügyeletes van. Teajárat után, éjszaka az utcások benéznek, dumálnak az arcokkal. Tartják a kapcsolatot.
Ha valaki nem jön be, keressük.

beengedéskor nem kérünk eü. papírokat, de bátorítjuk az ügyfeleket, hogy menjenek el kivizsgálásra, ha szükséges.
Rühesünk volt - nehéz menet volt a többi lakóval, de átment, 10 napig kenegettük, az utolsó előtti nap megszakította a kezelést és elment. Úgy tudtuk az utcásoktól, hogy újrafertőződött . Szomorúak voltunk.
A többi lakó közül senki nem kapta el.

A spec. zsilip szoba 14 engedélyezett férőhellyel működik.
Szakmailag én fontos küldetésnek tartom, és 4 hónapnyi működés után eredményesnek is.
A jelenlegi finanszírozási rendszerben viszont nem vagyunk rentábilisak.
A területet, ahol a szálló van, béreljük, a rezsi horribilis.
Nem az Uszse hibájából alakult így, de mi nyögjük a következményeket.
Egyszer nekidurálom magam és megírom az egész sztorit. :-)
 
 
+1 #4 Buzás Endre 2010-09-24 07:38
Abban is hiszek, hogy ha a befogadó intézmények mondjuk nem "tömegszállások " lennének akkor jobban bejönnének az emberek. Amiket gyakran érvként felhoznak, hogy sokan vannak egy szobában azt gondolom egy érthető dolog. Valóban, nálunk a nagyszobában 14 hölgy alszik, télen a legkevesebb ággyal működő szoba is 7 ágyas. Amibe bele futunk még, hogy volt már olyan ügyfelünk aki pl nem tudta a használni a wc-t bement ugyan a helységbe de a csésze elé elévégezte a dolgát és ezt már más intézményben dolgozó kollega is mondta. Amit mi pl nem tudunk megoldani, hogy az utcás embereknek az intézményben alvás nagyon nehezen megy, ki kellene nyitni az ablakokat, hogy tudjanak aludni mert különben pánik roham szerű rosszúllétet produkálnak. Nehézség még egy egy olyan embernél aki hosszabb ideig volt utcán a szabályok betartása. Ezek a szabályok lehetnek lazák is de a betartása mégsem megy így a személyzet részéről nagyon nagy odafigyelést igényel, hogy a többi lakó ne "nyomja" ki. Nekem talán szerencsém van mert egy olyan csapattal dolgozom együtt akik, kifogásólják ha nem jön be olyan ember akit meg kell fürdetni, tetvetleníteni kell, rüh ellen kezelni, átöltöztetni egy szóval dolgozni kell rajta/vele. Tudom van sok olyan intézmény ahol ez szintén így van, de van olyan is ahol viszont az elvárás az, hogy józan, tiszta, legyenek meg a megfelelő íratok stb stb vel rendelkező ember kerüljön be utcáról.
Nálunk az ittas állapot nem szokott gondot okozni, aki agresszív az józanon is az esetleg később veszti el a fejét de megtőrténik. A benti piálás fel sem merült mint lehetőség, de nem is nagyon kérték még. Nyílván kerül szesz az intézménybe, amíg a nagy borok jöttek be azt lehetett szűrni viszont az ampullákat már nem lehet. Ami godot okozhat az a gyógyszerek, a gyógyszerek kereskedelmét mi szankcionáljuk mert nem gyógyászati célú felhasználása veszélyes lehet. Volt már olyan eset mikor majdnem meghalt egy néni mert kapott a másik ember gyógyeszeréből és az nála olyan allergiás reakciót váltott ki amibe majdnem belahalt, ha nem jön gyorsba az omsz akkor vége.
 
 
0 #3 hoffmannkriszta 2010-09-23 23:16
He-he, vicces, hogy ezt írod, első körben, amikor ápr. 30.-val bezárt a spec. szállónk, nekünk is több emberünk próbálkozott a fizetős átmenetivel, mint a sima fapaddal, ahova a szonda miatt be sem jutottak volna :-(

Az is igaz, hogy a nyár vége óta páran a spec. szállós ügyfelek közül a fapadon laknak, és jól megvannak ott, aminek szívből örülünk, és reméljük, hogy ebben nekünk is részünk volt a fokozatos szocializációva l :-)

Az utcáról bevitt emberek fogadásával kapcsolatos leírásod nagyban lefedi, amit az utcás munkatársaim mesélnek telente.

Ez nekünk, vidéki létünkre mindig különösen nehéz volt, amíg "csak" utcáztunk, és nem volt saját háttérintézmény ünk.
A legtöbb vidéki nagyvárosban az utcásoknak a "saját" szállójukra kell vinni az utcás ügyfelet, így némileg talán könnyebb az együttműködés, bár erre sem vennék mérget.

Szívesen levezetnék egy szupervíziós ülést, ahol a két oldal találkozik :-D

Amúgy számomra rendkívül izgalmas annak a határnak a megtapasztalása , amikor még az utcás ügyfél szocializációja zajlik, hogy igénybe tudja venni az intézményes ellátást és nem már a hospitalizációr ól, vagy intézményfüggés ről beszélünk.
Persze az objektív körülmények hatása értelmetlenné tudja tenni a különbségtételt ...
 
 
0 #2 Buzás Endre 2010-09-23 22:59
nálunk a fapadon is több olyan lakó van aki ha lenne megfizethető bérlakás, képes lenne az önálló lakhatásra. Nem tudom mi kellene ahhoz, hogy őket tovább tudjuk léptetni, amit én látok, hogy az átmenetiket többnyire kihagyva mennek ki pl a bónosba illetve nagyon fontos a társ léte illetve nem léte és ha van akkor kapcsolat minősége. Nálunk jelenleg szinte lehetettlen bekerülni a fapadra, azok az utcán élő hölgyek akik bejönnének sajnos nem nagyon férnek be, miközben azt gondolom egy fapad igazán nekik van. Ha mégis bejut akkor viszont általában sikerül megtartani de csak addíg míg egyszer helyhiány miatt be nem fér vagy míg konfliktusba nem keveredik. Hozzánk be lehet jönni piássa, betépve, ha nem tud járni akkor becipeljük viszont bent már nem lehet fogyasztani, a gond nem is ezzel van. Utcázás közben gyakran tapasztalom, hogy egy intézményben olyan megjegyzéseket teszenek az általunk vitt ügyfélnek ami után mondjuk én biztos a kerületet is elkerülném. Igen, nagyon igaz, hogy a stáb mennyire felkészült, toleráns stb.....
 
 
0 #1 hoffmannkriszta 2010-09-23 20:55
Viszonylag kevés rálátásom van arra, hogy Pesten hogy van ez, de Tatabányán szerintem biztosan nincs jelenleg elegendő lehetőség arra, hogy egyénre lebontva kínáljunk megoldási javaslatokat.

Azzal egyetértek, hogy nem mindenkinek az intézményes ellátás a megoldás.

De szerintem jelenleg az intézményes megoldások kapacitása sem elegendő, nemhogy a támogatott lakhatás, vagy munkásszállói férőhely.

Tatabányán is toporog pl. átmeneti szállón olyan ügyfél, aki megfizethető bérlakás esetén képes lenne önálló életre váltani, és a helyére kerülhetne szociális munkás támogatását igénylő ügyfél.

Amíg ez a spirál nem indul meg - "felfelé" -, addig az utcáról nincs esély az intézményes ellátás felé elmozdulni.
A következő idézetek a Merre tovább-ból vannak.

"A mérhető adatok is azt mutatják (sokszor az eseti, szubjektív benyomások ellenére), hogy igen kevesen kerülnek be az utcáról az ellátó rendszerbe, különösen kevesen veszik igénybe a közterületen élők közül a szállást nyújtó hajléktalanellá tó szolgáltatásoka t, az ezekhez kapcsolódó segítségnyújtás i formákat. A mára kialakult hajléktalan-ell átás nagyon nagy része az otthontalanok, lakástalanok, különböző lakhatási krízishelyzetbe kerülők segítésére irányul, kevésbé a fedél nélküliek támogatására." ...

"Mind az intézményi szabályok (az azokat részben meghatározó jogszabályok és finanszírozási módok), mind a segítők mára kialakult rutinjai, mind a közterületen lakást soha nem választó, problémahordozó ügyfelek ellenállása folyamatosan kiszorítja és eltávolítja a fedél nélküli embereket a hajléktalanellá tó intézmények nagy részéből."

Tapasztalatom szerint - Speciális Zsilip Szoba, Uszse - ha az intézményes ellátás nyitását szeretnénk elérni az utcán élők számára, akkor újra kell gondolni az intézmények méretét, struktúráját, a nyújtott szolgáltatásoka t, a bekerülési feltételeket, a stáb méretét és összetételét, stb-stb.

És az utcára nyitó intézménynek rendkívül szoros együttműködésbe n kell léteznie az utcán dolgozó kollégákkal is.

És a fentiek megléte esetén egyet tudnék érteni Lőrincz Norbert cikkbeli állításával, hogy "egy ilyen helyet legalább az utcán élő hajléktalanok 50-60 százaléka felkeresne."

És az szerintem a stábon (is) múlik, hogy hányan maradnának bent ...

Bocsánat, hogy hosszú lett, de elgondolkodtato tt a cikk.
 




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Műhelyek

No current events.

ÁLLÍTSUK MEG A BÁNTALMAZÁST!

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2013)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2013 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com