Közép-Dunántúl

150 férőhelyes átmeneti hajléktalanszállót alakított ki Székesfehérváron egy budapesti alapítvány. Minden készen áll az indulásra januártól, ám nincs meg a működési engedély, mert a város önkormányzata fellebbezett ellene. Az önkormányzati képviselők és a szálló környékén élők tiltakoznak az új létesítmény ellen. Az alapítvány az akadályoztatás miatt az ombudsmanhoz fordult. Nem egyeztetett előre az önkormányzattal az alapítvány, és a közgyűlés éppen decemberben döntött a hajléktalanellátás fejlesztéséről. Egy 60 milliós nappali melegedő és szociális konyha épül meg ebben az évben - mondta Márton Zoltán, az önkormányzat szociális bizottságának elnöke. Minden hajléktalanról, aki akarja, gondoskodni tud a város. Csak máshonnan érkező hajléktalanokkal lehetne feltölteni az új szállót, ám ez csak a lakhatást oldaná meg, ezért az étkeztetés és a segélyek évi plusz 30-40 milliós kiadást jelentenének a városnak - tette hozzá.

A hétemeletes épület korábban munkásszálló, majd szociális bérház volt. Az önkormányzat azért adta el 2009 nyarán, mert a fenntartás költségeit nem tudta fizetni, ráadásul már fel is kellett volna újítani. Az épületet egy vállalkozó vette meg. Felújította, és a felső három emeletet adta tovább az alapítványnak az átmeneti szállás céljára.

A város a szálló működése ellen jogorvoslattal élt, és fellebbezett az elvi működési engedély ellen. A közgyűlés csütörtöki ülésén felmerült, hogy tiltsák meg a rendezési tervben a területen hajléktalanszálló működtetését, vagy vásárolja vissza a város az ingatlant. Ám ez utóbbira nincs a városnak pénze, és mindkét esetben kártérítés is járna a vállalkozónak.

Tóth Tibortól, az alapítvány képviselőjétől megtudtuk: az alapítvány hat éve jött létre, eddig is sokat segített a rászorulókon, adományokat gyűjtött. Hajléktalanszállást most üzemeltetne először, de úgy gondolják, nagy szükség van rá, mert emberek fagynak meg az utcán.

A szálló környékén élők attól tartanak, rossz fényt vetnének a hajléktalanok lakótelepükre, és ingatlanaik értéktelenebbé válnának. Erre Tóth Tibor megjegyezte: nagyon sok becsületes ember kerül ma utcára, és nem a saját hibájából. Az ott élők azonban hajthatatlanok abban, hogy nemcsak a város vezetőit, hanem őket is meg kellett volna kérdezni, mielőtt a beruházást megkezdik.

Az alapítvány az ombudsmanhoz fordult az akadályoztatás miatt.