Közép-Magyarország

Nem csupán 1100 hajléktalan ellátása kerülhet veszélybe, ha a Fővárosi Önkormányzat megvonja a 30% kiegészítő normatív támogatását a civil szervezetektől, de a hajléktalan ellátás rendszere is bedugulhat. Szociális munkások elbocsátása miatt kevesebben kerülhetnek vissza a normális életkörülmények közé, tovább foglalják az amúgy is kevés férőhelyet, ami jelentősen megemeli az utcán rekedtek számát. Legnagyobb veszélye a húsz éve eredményesen működő hajléktalanellátó szervezetek együttműködési rendszerének megszűnése lehet.

Budapesten az ismert 8500 fő hajléktalan közül 5500 ember alszik a szállásokon, és 3000 emberrel tartanak kapcsolatot az utcai szolgálatos szociális munkások. A szálláson alvók száma az elmúlt évben minimálisan nőtt, mert a férőhelyek száma nem változott, de az utcán élőké jelentősen emelkedett. 10 éve még 500-600, 5 éve 1500, és idén 3000 emberről tudunk. A város külső területein, az erdőkben lakók felmérésére nincs elég kapacitás.

Fotó: Toplak Zoltán


A főváros legnagyobb szociális ellátó szervezete 2000 férőhellyel, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI). Központi kormányzati finanszírozása az elmúlt évek során nem változott. Másfél évtizede, a Budapesten működő hajléktalan férőhelyek után, a Fővárosi Önkormányzat. 30 % kiegészítő normatívát adott 11 civil szervezetnek határozatlan idejű közszolgáltatási szerződések alapján, összesen 1100 férőhely működtetésére. Az állami normatív támogatás mellett, ez minimális lehetőséget biztosít az igények kielégítésére, de nem teljes körűt, hiszen 3000 ember még így is az utcán él. A Fővárosi Önkormányzat január 31-én dönt arról az előterjesztésről, melyben a szerződések felmondását indítványozták.
A BMSZKI szakmai vezetőjét, Győri Pétert kérdeztem a tervezett elvonások lehetséges következményéről.

Ha elfogadják ezt az előterjesztést, a BMSZKI mekkora elvonásra számíthat és mi várható, ha megszűnik a kiegészítő támogatás?


Az önkormányzat által fenntartott intézménytől 58 millió Ft-ot terveznek megvonni. Ha a főváros kivonul ebből a szerződésből, akkor a fölmondási idő után vagy fog üzemelni ez az 1100 férőhely, vagy nem. Nem lehet tudni, melyik civil szervezet fog bezárni és melyik nem, óriási bizonytalanság alakult ki. Ha valaki becsuk, azt senki nem fogja visszapótolni. Ez nem nyereséges vállalkozás! Nagyon fontos a lakosságtól, és a szponzoroktól érkező adomány, de azok fillérek az épületek üzemeltetésének költségéhez képest.

Intézményeket is becsukhatnak?

Nálunk is felmerülhet a férőhelyek csökkentése, de ez az utolsó eset. Az a legutolsó alternatíva, hogy bezárjunk. Úgy gondolom, hogy a szállások jó része üzemelni fog, de 30 százalékkal kevesebb szolgáltatással. Kevesebb fűtés, takarítás, kevesebb tusolási, mosási lehetőség lesz, és a takarítás sem lesz naponta, csak heti kétszer, ritkább lesz a karbantartás - egy ilyen helyen erre folyamatosan szükség van -, és kevesebb jut a szociális munkásokra, vagyis kisebb létszámmal fogunk működni. Fedelet továbbra is nyújthatunk a rászorulóknak, de ez a megvonás egy perspektívátlan helyzetet idézhet elő.

Ha kevesebb a szociális munkás, veszélybe kerül előrelépés, a rendszerbe kerültek kiléptetése. Nem lesz, aki segítsen a hajléktalanná váltaknak továbblépni, jövedelemhez, álláshoz, keresethez, nyugdíjhoz, rokkantnyugdíjhoz juttatni őket. Albérletbe, lakhatási programokba bekerülni, családhoz visszakerülni, jogi ügyeiket intézni – sokan közülük a lakásmaffia áldozatai –, hogy ne egy végállomás legyen ez a hajléktalansors. Ezeket nem tudjuk majd biztosítani, pedig erre van leginkább szükségük. Hiszen pont attól vannak ilyen helyzetben, hogy nem tudtak magukon segíteni. Attól, hogy fedelet adunk, még nincs megoldva semmi. A normális életbe való visszahelyezésük a legfontosabb. Ezután jöhetnek azok, akik az utcán vannak, csak akkor tudjuk beengedni őket, ha ürülnek a férőhelyek.

Ezek szerint szociális munkásokat fognak elbocsátani?

A BMSZKI dolgozóinak többsége szakképzett szociális munkás, épp azért, hogy színvonalas ellátást tudjunk biztosítani. Nem lesz más lehetőségünk, mint értékes munkaerők elküldése. A megmaradtakat át kell szerveznünk, ami azt is jelenti, hogy csak bizonyos embereknek tudunk segítséget nyújtani. A 90-es években volt már ilyen helyzet, amikor bedugult a rendszer, azt a működést már ismerjük. A szállásra bejöttek a hajléktalanok, és senki nem segített nekik. Ahhoz nagyon sok varázslás kell, hogy valaki ebből a helyzetből továbbléphessen. Ha nincs továbblépés, ha mindig minden tele van, a többiek nem tudtak bejutni, vagyis bedugul a rendszer.

Hány százalékát tudják a normál életbe visszasegíteni?

BMSZK 2000 férőhelyén 5000 ember fordul meg egy év alatt. A 2000-ből közel felét tudjuk továbbsegíteni egy éven belül, azaz 1000 embert. 30% körüli azoknak a száma, akik nem nagyon lépnek tovább, de ide tartoznak azok a súlyos betegek, akik intézményi ellátásra szorulnak, pszichiátriai, fogyatékos vagy idős otthonok várólistáján vannak és azokat az éveket töltik itt, amíg sorra kerülnek. Kettő közt 15-20% akik igénybe vesznek minket, de nem igényelnek segítséget, vagy megoldják maguk, vagy továbbmennek.

Várhatóan többen lesznek, ha feloldják a kilakoltatási moratóriumot?

Valójában most is folynak kilakoltatások, nálunk is folyamatosan megjelennek azok, akik emiatt váltak hajléktalanná. Az elmúlt időszakban 30000 családnál volt végrehajtás. A banki adósokat védi még a moratórium, de a többieket nem. Egyelőre nem tudjuk, mi lesz, ha a moratórium-rolót felhúzzák.

A két közalapítvány megszüntetése hogy hat az ellátás rendszerére?

Az Összefogás Közalapítványt a kormány és a főváros hozta létre, hogy egyesítse a kormányzati, és a fővárosi pályázati pénzeket. Ez a kormány részéről 230 millió Ft, a főváros részéről 40 millió Ft volt a téli krízis ellátás biztosítására. Ezt pályázzák meg az önkormányzati és a civil szervezetek, ebből biztosítják a plusz férőhelyeket, a hétvégi nyitva-tartást, az ennivalót, a nappali melegedőket, vitamint, gyógyszereket, utcai szolgálatok számára a benzint. Nagyon régóta úgy működött az egész hajléktalanellátó rendszer, hogy legkésőbb augusztusig az összes ellátó szervezet civil és nem civil egyeztetett az előző tél tapasztalatai alapján, hogy ki, mit vállal a következő télen, ki lesz nyitva, mikor lesz nyitva, ki szerzi a gyógyszert stb.

Ha ez megszűnik, mi lesz télen?

Elképzelhetetlen, hogy ezt megszüntesse a főváros, de ha mégis megszűnik, legkésőbb októberben vissza kell pótolnia. Az ilyen típusú téli ellátás hiánya nagyon nagy bajt okozna a városban. Akkor hétvégén nem lesznek bizonyos intézmények nyitva, mert nem lesz elég szociális munkás a működtetéshez, és senki nem szedi fel az embereket az utcákról. Biztos vagyok benne, hogy ezt kikényszeríti majd az élet, vagy a tél, még akkor is, ha a döntéshozók most még nem látják. Ez eleve így alakult ki. A város belekényszerült, hogy évente kipótolja ezt a hiányt, és ebből aztán egy működő rendszert hozott létre. Ez kerülhet veszélybe, ha felmondják a szerződéseket a 11 civil szervezettel az évi 177 millió Ft kiegészítő normatív támogatásra. Idén a 8 hónap felmondási idő értelmében, még akkor is 133 millió Ft-ot ki kell fizetni részükre. A főváros ezzel 40 millió Ft-ot spórolhat meg, az Összefogás Közalapítvány megszüntetésével további 40 milliót.

Jelezték ezeket a várható problémákat a főváros felé?

A BSZKI szakmai vezetőjeként módosító kármentő javaslatokat juttattam el Bagdy Gábor főpolgármester-helyettesnek, és Tarlós István főpolgármesternek, akivel különböző hajléktalan projektekben együttműködünk. Reméljük, hogy figyelembe veszik a jelzéseinket. Ezzel a döntéssel teljesen szétesik a fővárosi hajléktalanellátó szervezetek együttműködési rendszere is. A főváros eddig a szerződések által együtt tudott működni ezekkel a szervezetekkel. Erre jó példa a téli aluljáró akció. Ha nincs szerződés, akkor nem lesznek partnerei a fővárosnak. De a szervezetek is eltávolodnak egymástól, ha nem lesz mit egyezteti. Ezek a problémák nem jelennek meg a költségvetési táblázatban.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója úgy látja, hogy 2011-ben még nem feltétlenül, és nem mindenkinél okoz katasztrófát a tervezett elvonás, hiszen a közszolgáltatási szerződés rendes felmondással történő megszüntetése ebben az évben a fővárosi támogatás 25%-os csökkentését eredményezi, mely nagyjából az összes támogatás 7,5%-a. Ezt még valahogy ki lehet gazdálkodni. A fővárosi szervezetek számára igazán komoly problémát 2012-től jelent a fővárostól kapott 30%-os támogatás megvonása, hiszen a fenntartási, üzemeltetési költségek, a közüzemi díjak emelkedése mellett ekkora kiesést már nem lehet pótolni. A Tízek Tanácsa ezért is kezdeményezte a támogatások fenntartása érdekében a tárgyalásokat.

A Hajléktalanokért Közalapítvány és az Összefogás Közalapítvány megszűnése esetén milyen megszorításokra kényszerülnek?

A civil szervezetekkel történő szerződésbontások legnagyobb veszélye az Összefogás Közalapítvány megszüntetésében rejlik, hiszen a téli krízisellátás, a Fővárosi Operatív Intézkedési Terv, valamint az elsősorban az Összefogás Közalapítvány pályázati támogatásából finanszírozott Diszpécser Szolgálat, Krízisautó, Speciális Utcai Gondozó Szolgálatok, lábadozó férőhelyek, egészségügyi szolgáltatások működése marad forrás nélkül. Ezzel az egész fővárosi ellátás kerül veszélybe. A Menhely Alapítvány működteti a Közép-magyarországi Regionális Diszpécser Szolgálatot, mely többek közt az ellátó szervezetek információs bázisaként működik, országos szinten is koordinálja az utcai gondozó szolgálatok munkáját, a Krízisautók működését. Ebből a szempontból az országban működő összes szolgálat jövője bizonytalan, hiszen a Hajléktalanokért Közalapítvány megszüntetésével ennek a területnek a finanszírozása nem ismert.

Szállásférőhelyeket az alapítványunk nem fog csökkenteni, csak működési költségeket. Munkaerő leépítésre nincs komoly mozgásterünk, hiszen az intézmények jogszabályoknak megfelelő működéséhez a meghatározott létszámot biztosítani kell. Elkészítjük a szükséges lépéseket tartalmazó intézkedéseinket, hogy a szolgáltatásaink színvonala minél kisebb mértékben csökkenjen. Nincs mire várni.

Honnan tervezik pótolni a keletkező hiányt?

Jelenleg mi is a sajtóból tájékozódunk, a lehetséges konkrét megoldásokról, elképzelésekről nincs információnk, nem ismertek a kieső források pótlására tett elképzelések. Nem tudjuk, hogy a két megszűnő közalapítvány által biztosított eddigi támogatások, (melyek alapvető, valamint speciális programokat is finanszíroztak) hogyan és mikor lesznek hozzáférhetőek, már ha egyáltalán hozzáférhetőek lesznek. Tudunk arról, hogy készült egy rövid- és középtávú intézkedési terv, mely a kormány elé kerül valamikor, de ez még nem jelent semmi biztosat számunkra.

You have no rights to post comments

Hozzászólások   

 
0 #1 beszteri lászló 2011-05-21 11:23
SAJNOS A HAJLÉKTALANSÁGH OZ, NAGY SZEREPE VAN A POLITIKUSOKNAK, SZOCIÁLIS ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓ SZAKKEMBEREKNEK ,ÉS ATÁRSADALÓMNAK. HA EGY EMBERNEK VAN SZÁLLÁSA, AKKOR MUNKAHEYE NINCS. HA MUNKAHEYE VAN AKKOR RITTIG SZÁLLÁSA NINCS. A LEGJÓBB AMIKOR A KETTÖ EGYÜTT PÁROSUL, HISZEN IGY KÖNNYEBB AZ ELŐRE JUTÁS TERMÉSZETESEN A SZOCIÁLIS MUNKÁS, VAGY MÁS KOMPETENS SZAKEMBEREK EGGYÜT MÜKŐDÉSÉVEL. MOST JELENLEG MIVAGYUNK IGY ÉN MINT BESZTERI LÁSZLÓ ÉS UNOKA ÖCSÉM ROSTÁS MIKLÓS. HA NINCS MEGOLDÁS EGY DOLÓG VAN HÁTRA, AZ ŐNGYILKOSÁG, MAGAS FOKÓN.
 




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Műhelyek

No current events.

ÁLLÍTSUK MEG A BÁNTALMAZÁST!

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2017)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2017 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com