Magyar Máltai Szeretetszolgálat: folytatódjon a fővárosi hajléktalanoknak indított program

Közép-Magyarország

2011. március 17. csütörtök, 18:27

Írta: MTI

3 Hozzászólások

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és Zacher Gábor, a Péterfy Sándor utcai kórház főorvosa nem ért egyet azzal a tervvel, amely szerint kitiltanák a hajléktalanokat a közterekről, és a hatóságok egy erre kijelölt helyre szállítanák azokat, akik elutasítják a szociális ellátást.

Közös csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták: e helyett inkább a Társadalmi megbékélés programját kellene folytatni.

A szeretetszolgálat alelnöke emlékeztetett arra: a múlt év végén indult program keretében 116 - korábban tizennégy aluljáróban élő - hajléktalan helyzetét oldották meg. Mint mondta, arra lenne szükség, hogy a kormányzat tegye világossá a célokat, azokhoz társítsa hozzá az eszközöket, és ha ez megtörténik, akkor a szociális ellátórendszer az egészségügy segítségével évek alatt látható javulást tud elérni. Számításaik szerint a kitiltás biztos, hogy drágább, mint a már elkezdett program folytatása.

A lehetséges kormányzati célokra példaként említette, hogy turisztikai szempontból érthető, ha azt szeretnék, hogy a budai Várban ne legyenek hajléktalanok.

Vecsei Miklós az MTI-nek elmondta: olvastak egy olyan rendelettervezetet, amely lehetőséget adna a hatóságoknak arra, hogy egy erre kijelölt helyre bevigyék a szociális ellátást elutasító, köztereken élő hajléktalanokat.

Kiemelte: a hajléktalanokat nem lehet egyben kezelni, mert mindegyiküknek más és más problémája vagy betegsége van, ezért az egyéni szociális diagnózis a megoldás, amit a Társadalmi megbékélés programjában eddig is alkalmaztak. Példaként említette, hogy vannak a hajléktalanok között teljesen tönkrement, súlyosan fertőző tbc-sek, alkoholbetegek és pszichés problémákkal küzdők is, akik az intézményes ellátást sokszor elutasítják, ezért mindegyiküknél egyedileg kell megtalálni a megfelelő ellátási típust.

Beszámolt arról, hogy szerdán a hajléktalanellátásról egyeztettek az érintett tárcák, a tisztiorvosi szolgálat, az ombudsmani hivatal, az egészségügyi intézmények illetékesei és szociális munkások. Mint mondta, nem akarnak veszekedni a politikával, mert sok mindenben velük is egyetértenek. Zacher Gábor ezzel összefüggésben megjegyezte: pozitív hozzáállást tapasztaltak az egyeztetésen, de most már cselekvésre van szükség.

Vecsei Miklós úgy fogalmazott: egy okosan gondolkodó társadalomnak nem szabad megengednie, hogy a hajléktalanok közterekről való kitiltása legyen a megoldás. Álláspontja szerint a tiltással csak azt lehet elérni, hogy a hajléktalanok tömegesen az agglomerációba szorulnak ki.

Kitért arra: az intenzív szociális ellátásra szoruló hajléktalanoknak a jelenlegi rendszerben is lehetne helyet találni, ha támogatható lenne a hajléktalanszállókon élők egy részének albérletbe költöztetése. Intenzív szociális ellátásra becslése szerint néhány száz hajléktalannak lenne szüksége Budapesten, egy részük most elutasítja a segítséget.

Felidézte: a Társadalmi megbékélés program eddig nagyjából nyolcvan százalékban volt eredményes. Mindenki felszabadulna, ha a következő években tízből nyolc hajléktalan eltűnne az utcákról - közölte.

Zacher Gábor a saját tapasztalatai alapján úgy vélte: az egészségügyi és szociális rendszernek össze kellene kapcsolódnia a hajléktalanok ellátásánál, ami inkább hozzáállás kérdése lenne, de ez most valamiért nem működik a fővárosban.

A toxikológus a sajtótájékoztatón levetített egy fotósorozatot, amellyel azt illusztrálta, hogy az intenzív szociális ellátásra szoruló hajléktalanoknak milyen súlyos és hányféle egészségügyi problémájával találkozott már a kórházban.

A Belügyminisztérium (BM) tavaly szeptember elején hozta nyilvánosságra az építési törvény tervezett módosítását, amely szerint szabálysértést követ el és megbírságolható lesz az, aki a közterületet nem arra a célra használja, amelyet a jogszabály meghatároz, hanem például ott lakik vagy ott alszik.

A tervezetet ért bírálatok után a tárca azt közölte: eltökélt szándéka, hogy rendet teremt a közterületeken, mert álláspontja szerint a szociálisan nehéz helyzetbe került embereken nem azzal lehet segíteni, hogy megengedik nekik ezeknek a helyeknek az elfoglalását. Hozzátették: javaslatuk szerint jogszabályi háttér is segíti majd az önkormányzatokat a közösségi terek rendben tartásában. Az önkormányzatok kötelessége, hogy gondoskodjanak a szociálisan hátrányos helyzetű emberekről, ehhez pedig az illetékes állami intézmények segítséget nyújtanak - írták. Tarlós István főpolgármester egy hónappal később, november elején jelentette be, hogy a "Társadalmi megbékélés programja" keretében az utcai szociális munkások felmérik, hányan élnek a főváros kiemelt aluljáróiban, és december 15-ig speciális elhelyezési formákat ajánlanak fel a számukra. A program keretében 116, a kiemelt budapesti aluljárókban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalant juttattak megfelelő ellátáshoz.