Szigorral "segít" a hatalom a hajléktalanproblémán

Közép-Magyarország

2011. július 24. vasárnap, 21:27

Írta: http://www.nepszava.hu

0 Hozzászólások

Uniós cél a közterületi hajléktalanság felszámolása 2015-ig, de nem mindegy, milyen eszközökkel - mondta a fővárosi hajléktalanügyi biztos. Somfai Ágnes bírálta a friss budapesti koncepciót, amely az ellátásról gondoskodik ugyan, de nem kínál megoldás a lakhatás, foglalkoztatás és az egészségügy területén. A fedél nélkül élőket eközben "városképi problémának" tekinti a hatalom, sőt, bírsággal és börtönnel fenyegetik őket az állami és önkormányzati szabályok.

Majdnem minden második otthontalan ember Budapesten él: a becsült 20 ezerből 8 ezren. Többségüknek - legalább éjszakára - van hova mennie: átmeneti szállásra, éjszakai menedékhelyre. Mintegy 1200 embernek azonban nem marad más választása, mint az utca. Éjjel-nappal. Hiába fogadta el a fővárosi közgyűlés nemrég a hajléktalan-ellátási koncepciót, az utcán élők problémáinak kezelésére továbbra sem készült valódi, átfogó intézkedéscsomag - értékelte a helyzetet lapunknak a fővárosi hajléktalanügyi biztos, aki "civilben" az LMP közgyűlési képviselője.

Somfai Ágnes szerint a hajléktalanságot személyre szabott szociális munkával kell megközelíteni és jelentős szerepet kell kapniuk a lakhatási, a gyermekvédelmi, a foglalkoztatási és az egészségügyi lépéseknek is. Ezek hiánya miatt nem tudta dicsérni a koncepciót. Annak alapelvével - "közterület helyett emberibb körülményeket" - egyetértett, de szerinte ez nem elég. Azt viszont üdvözölte, hogy a hajléktalan-ellátó szervezetekkel tavasszal "indokolatlanul" felbontott tucatnyi szerződés helyett végre megkötik az újakat, még a kritikus őszi-téli hónapok előtt.

Így jut idén szerződéshez és az azzal járó, hajléktalan-ellátásra fordítható százmilliókhoz a Menhely Alapítvány és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. Utóbbi alelnöke, a 2002-2007 között hajléktalanügyi miniszteri biztosként dolgozó Vecsei Miklós lapunknak elmondta: a fővárosi koncepció - amely végre érdemben épít a civilek szakértelmére - újítása, hogy differenciáltan nyújt forrást. Vagyis a hajléktalan-ellátásra fordítható, egy főre jutó összeg annál több, minél súlyosabb helyzetben van valaki. (Eddig úgy működött, hogy egy hajléktalan ellátására egységesen mintegy 40 ezer forintot adott az állam, és 10 ezer forintot a főváros - a szerk.) Vecsei szerint ugyanis nem ugyanakkora forrást igényel az az otthontalan, akinek "csak" fedél nincs a feje felett, de rendszeresen dolgozik, mint az, aki alkoholproblémák vagy más betegség miatt erre is képtelen.

Somfai Ágnes ugyanakkor súlyosnak nevezte a fővárosnál rendelkezésre álló források bizonytalanságát. Kitért arra, hogy a koncepció az idei évre biztosított 340 millió helyett 2012-re csak 301 milliót irányoz elő - ez pedig szembenáll Tarlós István főpolgármester ígéretével, miszerint nem juthat kevesebb a területre az előző évinél. A biztos sajnálja, hogy a közgyűlés "lesöpörte" javaslatát, amellyel a főváros elkötelezte volna magát a közösségi lakásszektor növelése mellett. Pedig nagy szükség lenne megfizethető bérlakásokra, melyek kitörési lehetőséget jelentenek a hajléktalanságból - magyarázta. A fővárosi MSZP azért kritizálja a koncepciót, mert nem lehet átgondolt, hosszú távú tervnek nevezni azt, ami csak ebben az évben jelent részmegoldást. Móricz Eszter, a közgyűlés MSZP-s tagja a koncepció hibájának rótta fel még, hogy sem elegendő forrást nem rendeltek hozzá, sem eszköz és feltételrendszert.

Somfai szerint Budapestnek is csatlakoznia kellene az összeurópai célkitűzéshez, mellyel az EU elkötelezte magát a közterületi hajléktalanság 2015-ig történő felszámolása mellett. Ezt a célt azonban nem szabad kizárólag rendészeti módszerekkel elérni - figyelmeztetett. Ezzel arra a tavaszi fővárosi rendeletre utalt, amely szabálysértéssé minősítette a közterületen való életvitelszerű tartózkodást, ez pedig "lavinát indíthat el" a budapesti kerületekben és más vidéki városokban. Ráadásul a szabálysértőket 50 ezer forintra büntethetik, ami abszurd a gyakran nemcsak hajlék-, hanem munkanélküli emberek esetében.

A fővárosi rendelet előzményeként az Országgyűlés tavaly ősszel fogadta el az építési törvény módosítását, amely megszabta, hogy közterületen mit szabad csinálni. Lehetővé tette azt is, hogy "a rendeltetésellenes és engedély, megállapodás nélküli használat (közterületen történő lakás, alvás)" szankcionálásával az önkormányzatok büntessék a hajléktalanokat. Sőt, már elkészült a szabálysértési törvény fideszes módosítója, amely a "visszaesőket" már 150 ezres bírsággal, fizetés híján pedig elzárással tartaná távol a közterületektől. A rendészeti intézkedések ellen tiltakoztak a civilek, hajléktalan-ellátó szervezetek, fellépett már az ombudsman, az európai biztos és vizsgálja őket az Alkotmánybíróság is. Vecsei Miklós szerint is elsősorban szociális, nem pedig rendészeti kérdés a hajléktalanság.

Van, ahol népszavazást is tartanak

Az inkább rendpárti, mint humánus elvet követve egymás után hoznak a kerületek a fedél nélkül élőket kriminalizáló rendeleteket. A fideszes vezetésű Józsefváros szabálysértésnek nyilvánította a guberálást - pénzbírság terhe mellett. Hiába hívta fel a polgármester figyelmét az állampolgári jogok biztosa arra, hogy ezzel aránytalanul korlátozzák a kiszolgáltatott emberek jogait. A városrészben szeptemberre helyi népszavazást is kitűztek arról, hogy megtiltsák-e a kerületi közterületen való életvitelszerű lakhatást. Terézvárosban már életbe is lépett a helyi rendelet, amely szintén 50 ezres szabálysértési bírsággal próbál "segíteni" az utcán élőkön. Nem Budapest volt viszont az első város, ahol hatósági szigorral léptek fel. Kaposváron már 1992-ben szankcionálni kezdték a guberálást, melyet ma már bírsággal is büntetnek. Az állampolgári jogok biztosa 2010-ben a rendelet visszavonására szólított fel - sikertelenül.

Segít a hajléktalanokon, ha kriminalizálják őket?

Móricz Eszter, fővárosi MSZP-s képviselő: Valódi megoldást az jelentene, ha több munkahely lenne és olyan program, ami nem a vegetálásra épül, hanem az emberhez méltó élethez segít. A budapesti hajléktalan-ellátási koncepció nem átgondolt, hosszú távú terv, mert csak erre az évre jelent részmegoldást.

Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke: Remélem, hogy a szigorú törvényi keret nem a büntetés, hanem a megoldás irányába hat. A hajléktalanság elsősorban szociális kérdés, nem pedig rendészeti. Eredményt a vonzás és a kényszer arányának helyes megválasztásával lehet elérni.

Lengyel Tibor / Népszava

Fotó: Kutasi Kovács Zoltán