Hajléktalanok az ütközőzónában

Közép-Magyarország

2011. december 18. vasárnap, 13:37

Írta: http://hetivalasz.hu

0 Hozzászólások

Tűrhetetlennek tartja, hogy önkormányzati-állami területen építkezési engedély nélkül kalyibákat húzzanak fel maguknak, emiatt indult meg a dózer még október végén a Francia úti hajléktalankolónia felszámolására. A polgármester pedig ettől kezdve - Kocsis Mátéval, Józsefváros első emberével együtt - a szociálisan érzéketlen, a megszerzett jogokat (mivel évek óta álltak ott a sufnik) lábbal taposó önkényúr képében tűnt fel egyes jogvédők kiáltványaiban.

Azt még a legvadabb kritikusok is elismerik, hogy új alapokra kell helyezni a hajléktalanellátást. Csak éppen azon folyik a vita, milyenek legyenek ezek az alapok, s az átalakítást a rend vagy a szolidaritás határozza-e meg alapvetően, miközben persze mindkettőnek érvényesülnie kellene.

A Józsefvárosban például külön szabálysértési irodát hoztak létre, ahol az utcán alkoholt fogyasztó, kukázáson kapott vagy közterületen alvó hajléktalanokat büntetik meg. Kocsis Máté polgármester nem hajlandó elfogadni az elmúlt húsz évben kialakult szokásrendet, miszerint a vidéken egzisztenciájukat vesztett emberek a fővárosba menekülnek, majd zömük a józsefvárosi hajléktalanszállókon köt ki, s jobb esetben csak napközben, rosszabban éjszaka is az utcákon, tereken, padokon él.

"Közteherviselést" - ezt már Bácskai János, Ferencváros polgármestere mondja lapunknak, új jelentést kölcsönözve a reformkori követelésnek: azt szeretné elérni, hogy a kerületek egyenlő súllyal vegyenek részt a hajléktalanok ellátásában. Szűnjön meg a jelenlegi egyenlőtlenség, ami akkor alakult ki, amikor a Fővárosi Önkormányzat zömmel a belső pesti kerületekbe telepítette ezt a feladatot, mert ez túlzott teher az ott élők számára. A cél mindenki számára vállalható, az emberek a harmadik évezredben ne éljenek közterületen (jogi nyelven ne használják életvitelszerűen azokat).

Ám ez csak úgy lehetséges, hogy fedelet kell adni azoknak a feje fölé, akiknek nincs otthonuk. A szállókon való alvás persze kötöttségekkel is jár, akik ezt nem akarják vállalni, azokra a parlament igyekezett nyomást gyakorolni. Az Országgyűlés november végén el is fogadta az erről szóló jogszabályt, ám az utolsó pillanatban a képviselők úgy döntöttek, hogy a bíróság a közterületet életvitelszerűen fél éven belül kétszer használó hajléktalanokat csak akkor ítélheti elzárásra, ha ellátásuk egyébként biztosított lenne az adott településen. Magyarán van szabad hely a hajléktalanszállókon, melegedőkben.

A gyakorlatban tehát egyelőre nem sok minden változik, a fővárosban legalábbis nem, mert nincs elég menedékhely, s amíg ez így marad, addig nem léphet hatályba az újfajta szigor. Új és nagy mennyiségű szálláshelyre lenne szükség, mivel jelenleg 1300 körül van a közterületeken élők száma, akik nem férnek be a jelenlegi szociális szállásokra. Október 27-én például - amikor 7 Celsius-fok volt a napi átlaghőmérséklet - több százan aludtak az utcán, ám így is 101 százalékos volt a kihasználtság. (Valamivel jobb volt a helyzet november 30-án, akkor a fővárosi férőhelyek nyolc százaléka üresen maradt, vagyis 115 ágyon nem feküdt senki.)

Erőltetett ütemben folyik a fejlesztés, a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek egy része is új szállókat nyit. A főváros mintegy 300 férőhelyet alakíttat ki 489 millió forint költséggel, Budán az I. kerületben, a Feszty Árpád utcában már átadtak 24 éjszakai és ugyanennyi nappali férőhelyet. Újpesten a Váci úton (93 éjszakai, 84 nappali melegedő) és végül a Ferencvárosban, az Aszódi utcában (192 éjjeli és 162 nappali férőhellyel) nyílik úgynevezett fűtött utca, tehát mindenkit (alkoholbeteget, kutyás hajléktalant is) befogadó szállás. Az első fagyokra nem készültek el, a munkálatokat Pintér Sándor (belügy)miniszteri vizittel is igyekezett gyorsítani múlt pénteken.

Sőt a MÁV-telep egykori munkásszállójából kialakított Aszódi utcai menedékhely esetében még az is kérdéses, hogy januárban megnyitja-e a kapuit. A ferencvárosi lakótelepen kétezren laknak, és az ott élőket letaglózta a hír a közel kétszáz fős szálló megnyitásáról, hiszen a IX. kerületben már eddig is négy hajléktalanszálló és egy melegedő működött. Bácskai János polgármester azt javasolta, hogy a Kén utcai Kisdzsumbuj szociális bérlakásait adják át erre a célra, ahol különálló lakásokban helyezhetnék el a fedél nélkülieket. A környékbeliek most olyan kérdésekkel bombázzák Bácskait, hogy a hajléktalanok napközben is a MÁV-telepen maradnak-e, vagy esténként a 181- es buszon 30-40 fedél nélküli emberrel utazhatnak együtt például a József Attila-lakótelepre hazatérők?

Kerületi szállók is nyílnak, Józsefváros mintegy negyven hajléktalant helyez el, és Zugló is saját forrást biztosít arra a célra, hogy a nappali melegedőből egy 30-40 férőhelyes krízisszállót alakítsanak ki. Miközben a XIV. kerületi Vágány utcában 110, az Ilka utcában 40 férőhelyes szálló működik, és a kerületben idén tavasszal az addig 60 férőhelyes nappali melegedőt 150 fősre fejlesztették. Az új kríziságyak még nem nyíltak meg, a fekhelyek beszerzése zajlik, de Papcsák Ferenc polgármester szerint mindez már elegendő lesz arra, hogy a jelenleg fedél nélkül élőknek legyen hol aludniuk.

Emellett az önkormányzat 30 millió forintból szeretné átalakítani a hajléktalanellátást. Az év végéig saját stratégiát dolgoznak ki, amelynek fő elemei már most is láthatóak. A munkaképes hajléktalanoknak közmunkát ajánlanak, mert úgy vélik, a hajléktalanság egyik fő oka, hogy az embereknek nincs rendszeres jövedelmük, amelyből lakhatásukat biztosítani tudnák. A dózerolást élesen támadó Város Mindenkiért civilszervezetet is bevonják programjuk kialakításába. Tanácsukra azt is vizsgálják, hogy a rossz állagú, lakatlan önkormányzati lakások felújításába hajléktalanokat is be lehetne-e vonni. Papcsák Ferenc lapunknak azt mondta, számos apró lépést is megtesznek. Nem fogadják el például, hogy a hajléktalanok azért nem mennek be a szállókra, mert ott meglopják őket. "Ez technikai kérdés, zárható szekrényekre van szükség" - mondja. Emellett lehetővé teszik, hogy a munkásszállókra, szociális szálláshelyekre is adjanak ki lakcímkártyát.

A hajléktalanok ugyanis gyakran azért nem kapnak munkalehetőséget, mert a munkáltatók visszariadnak egy olyan ember alkalmazásától, akinek nincs bejelentett lakcíme. Ha mindezt sikerül megvalósítaniuk, a polgármester kőkeményen érvényesíteni kívánja a november végén elfogadott törvény előírásait. Ha lesz szabad szálláshely és felajánlott közmunka, de ezzel nem kíván élni a hajléktalan, akkor a fél éven belüli második életvitelszerű közterület-használatért bíróság elé állítják. Papcsák Ferenc - szemben a józsefvárosi programmal - minden XIV. kerületben élő fedél nélkülire kiterjesztené a gondoskodást, nem pusztán a Zuglóban hajléktalanná válókra (vagyis nem csak azokra, akiknek itt volt az utolsó valós bejelentett lakcímük).

Ám az igazi felbolydulás akkor lesz, ha a parlament elfogadja az önkormányzati törvény Kósa Lajos debreceni és Kocsis Máté józsefvárosi polgármester által jegyzett módosítását. A két képviselő a jelenlegi fővárosi hatáskör helyett kerületi, települési hatáskörbe utalná a hajléktalanok ellátását. A kerületek nem a területükön élő, hanem "a területén hajléktalanná vált" személyekről gondoskodnának. Márpedig ha az ember betér egy hajléktalanszállóra, akkor ott a legritkábban talál budapesti születésű embereket, legtöbben az északi, keleti válságrégiók kistelepüléseiről érkeztek.

A főváros tehát ezután nem kér majd az elszegényedő vidékiek áradatából. "Meggyőződésünk, hogy valamennyi településnek - teherbíró képességéhez igazodva - ki kell vennie a részét a hajléktalanokról való gondoskodásból. Az elmúlt két évtized hagyományos megközelítésével szakítva az indítvány a hajléktalanság kezelésének és megelőzésének feladatát visszairányítja oda, ahol a hajléktalanság kialakul" - tartalmazza a javaslat. Alighanem jó néhány kistelepülés lakói sokkot kapnának egy ilyen "visszairányítástól", ha meglátnák, milyen állapotban vannak elszármazott polgáraik öt-tíz utcán töltött esztendő után. A részleteket később dolgozzák ki, az egyik forgatókönyv szerint kiszámláznák az ellátási költségeket - vagy annak egy részét - a "kibocsátó" önkormányzat felé, hogy érdekeltté tegyék a helyi segítségnyújtásban.

A kerületek kettős szorításban vannak, a polgáraik egyszerre szeretnének rendet és azt is, hogy a hajléktalanok problémáira emberséges megoldást találjanak. Terézváros százmillió forintot fordított a 24 órás közterület-felügyeleti szolgálat megteremtésére - mondta el lapunknak Hassay Zsófia, a kerület polgármestere. Mindez nem a hajléktanok ellen irányul, a terézvárosiak együtt éreznek nehéz helyzetükkel. Ám ugyanaz vonatkozik a fedél nélkül élőkre is, mint a többi polgárra: a jogszabályokat be kell tartaniuk.

A Terézvárosban két hajléktalanellátó hely működik, az egyik a Szobi utcai volt Mentőkórház területén, ahol egészségügyi szolgáltatást nyújtanak a számukra, a másik a Podmaniczky utcai női szálló. Az állandóan elérhető közterület-felügyelet segítséget nyújt például a társasházaknak, ha hajnalban arra ébrednek, hogy a hajléktalanok borogatják a kukáikat. Hassay Zsófia szerint azonban csak a rend felügyelete nem elég, biztosítani kell a megfelelő színvonalú ellátást is a hajléktalanszállókon, mert az érintettek gyakran hivatkoznak arra, hogy azért alszanak inkább a padokon, mert a szállókon félnek.

Forrnak tehát az indulatok. Szabó Máté ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult a hajléktalanok elzárhatóságáról szóló törvény miatt, társasági beszédtémává vált a hajléktalankérdés, emberi méltóságról, kriminalizálásról, közrendről szól a vita. Eközben a fővárosi ellátásban csendes forradalom is zajlik: ahogy az egészségügyben nem ugyanazt a támogatást fizetik ki egy agyműtétre és egy térdhorzsolás fertőtlenítésére, a jövőben a hajléktalanellátásnál is ez lesz a rend, az inkontinenciával küzdő alkoholbeteg után több pénz jár majd, mint a dolgozó, jó egészségi állapotúak után. A változástól azt remélik, hogy azok a legsúlyosabb állapotú hajléktalanok is bekerülhetnek a szállásokra, akiknél a szociális szakemberek csak szenvedésenyhítést végezhetnek, mert ők eddig gyakran a kapualjakba, parkokba, aluljárókba szorultak.

Hajléktalanokat is érintő változások

JÓZSEFVÁROS - Sorozatban indítanak szabálysértési eljárást a jogszabályokat megsértő hajléktalanok ellen, emellett Lélek néven programot indítottak, amellyel személyre szóló segítséget nyújtanak azoknak, akik a VIII. kerületben váltak hajléktalanná.

RÁKOSPALOTA - Az újpalotai kiserdőben élő 45 hajléktalanból 30 elhelyezését tudta megoldani az önkormányzat családsegítő központja, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Máltai Szeretetszolgálat 6 millió forint felhasználásával.

TERÉZVÁROS - A közterület-felügyelők 24 órás szolgálatot látnak el, ehhez a kerület százmillió forintos támogatást nyújt.

BUDAVÁR - Személyi gondoskodási programot indítottak - a máltaiak, a polgárőrség, a rendőrség és az önkormányzat szakemberei havi rendszerességgel bejárják a kerületet, és igyekeznek segíteni a rászorulóknak.

ZUGLÓ - A nappali melegedőt szálláshellyé alakítják át, 30 millió forintos kerettel programot dolgoznak ki a hajléktalanság felszámolására.