Suttyomban eltüntetett szerencsétlenek

Közép-Magyarország

2012. január 12. csütörtök, 15:03

Írta: http://nol.hu

0 Hozzászólások

December elseje óta százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bíróság azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor büntetnek meg, mert az utcán élnek. A változtatást fővárosi fideszes politikusok, többek között Kocsis Máté józsefvárosi polgármester (a Fidesz hajléktalanügyi referense) és Papcsák Ferenc, Zugló vezetője kezdeményezte júniusban. Úgy vélték ugyanis, annak ellenére, hogy az önkormányzatok már tavaly év eleje óta szabálysértéssé nyilváníthatták és pénzbüntetéssel szankcionálhatták a közterületek „nem rendeltetésszerű használatát”, az utcán élők esetében ez a büntetés nehezen végrehajtható, ezáltal kevés a visszatartó ereje.

– Természetes, hogy ahol kétóránként felébresztik a hajléktalanokat, ahol folyamatosan zaklatják őket, onnan előbb-utóbb elmennek – mondja Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. Emlékeztet: a jelenség nem új, korábban az úgynevezett kerületőrök tessékelték át egy másik városrészbe a hajléktalanokat. Sokszor csak azt kérték tőlük, hogy menjenek át az utca túlsó oldalára, mert az már egy másik kerülethez tartozik. Csakhogy korábban nem fenyegette a hajléktalanokat pénzbüntetés vagy elzárás, így hamar visszatértek a korábbi helyükre.

Most azonban hosszabb időre vagy végleg eltűnnek addigi területükről, s ezzel a szociális munkások szeme elől is. – Ha nem tudjuk, hogy hova mentek, akkor sem takarót, sem meleg italt, sem fájdalomcsillapítót nem tudunk vinni nekik, és nem kapják meg azt a biztonságot sem, hogy valaki hetente rájuk néz, elbeszélget velük – sorolja Aknai Zoltán. Hozzáteszi: az idei tél eddig szerencsére enyhe, de a legnagyobb veszély továbbra is az, hogy azok az emberek, akik eltűnnek a szociális munkások látóköréből, kihűlhetnek és akár meg is halhatnak.

Szerinte nem szabad túlzott reményeket fűzni ahhoz: minden utcán élő elhelyezhető szállókon. Sokan ragaszkodnak ahhoz az életformához, melyet már megszoktak, ott érzik magukat biztonságban. És ismernek olyanokat is, akik képtelenek beilleszkedni egy nagyobb lakóközösségbe, eltöltenek ugyan valamennyi időt egy szállón, esetleg albérletben, de utána visszatérnek a szabad ég alá. Tapasztalataik szerint a fedél nélküli emberek nem mennek messzire, sokszor csak a szomszéd kerületbe, ha ott kevésbé veszik komolyan az új szabályok érvényesítését. A VIII. kerületi hajléktalanok egy része a X. kerületi Népligetben kötött ki, akiket pedig a belvárosi aluljárókból kergettek el, azok a külvárosi aluljárókba telepedtek át.

– Furcsának tűnhet, de ezek az emberek ugyanúgy ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz, mint a lakhatással rendelkezők, és ugyanolyan trauma számukra annak elhagyása – teszi hozzá.

Hasonló tapasztalatokról számol be Udvarhelyi Tessza, a Város Mindenkié hajléktalan-érdekvédő csoport tagja is. Ők akadályozták meg a Börtön Helyett Lakhatást állampolgári hálózattal a csepeli hajléktalanok kunyhóinak lebontását, de tiltakoztak a józsefvárosi és a zuglói hajléktalanüldözések ellen is. (A zuglói kunyhóbontásról egyébként Szabó Máté ombudsman megállapította, hogy az eljárás során sérültek az alapvető emberi jogok és a jogállamiság normái.)

– Vagy más városrészekbe költöznek, vagy egyszerűen jobban elbújnak a hajléktalanok. Pincékbe, erdőkbe mennek, ahol még inkább elszigetelődnek a társadalomtól –mondja. Udvarhelyi Tessza szerint csak az esetek töredéke kerül nyilvánosságra, a kerületek ugyanis sokat tanultak a józsefvárosi vagy zuglói botrányokból, és jobban figyelnek arra, hogy minél csendesebben tüntessék el az utcán élőket. Az érdekvédők is sokszor csak utólag értesülnek arról, hogy valahonnan elkergették a hajléktalanokat.

A Város Mindenkié csoport tagjai attól tartanak, hogy tavasszal még több kerületben döntenek úgy, hogy fokozzák a hajléktalanok elleni akciókat. Egyrészt azért, mert szerintük jó időben könnyebben „eladhatóak” az intézkedések, másrészt pedig, mert előreláthatólag akkor nyílik meg az aszódi utcai tömegszálló. Ezt az intézményt az érdekvédők csak börtönszállónak nevezik, mert ide akár kényszerrel is bevihetik majd az utcán élő hajléktalan embereket, és mert a tervek szerint rendőrök fognak vigyázni az itt élőkre.