Tizenöt éves az Oltalom Kórház

Közép-Magyarország

2010. február 26. péntek, 13:10

Írta: MTI

0 Hozzászólások

Az Oltalom Karitatív Egyesület Kórháza 1995 februárjában nyitotta meg kapuját a hajléktalan betegek előtt, 20 ággyal, szoros együttműködésben a háziorvosi rendelővel.

Mára 51 ágyon tudnak beteget fogadni (44 ágy OEP ápolási, illetve krónikus finanszírozást kap), regionális centrumként részt vesznek a fővárosi hajléktalan-ellátásban; munkájukat neurológus, pszichiáter, bőrgyógyász, gyógytornász segíti. Évente 7-800 embernek tudnak esélyt adni a rehabilitációra, vagy legalább a túlélésre.
Kiadó: Oltalom Karitatív Egyesület

Az eredetileg 20 ágyasra tervezett, végül 30 ágyasra kialakított kórházunk létrehozásában komoly segítséget nyújtott az Inter-Europa Bank, illetve az Egészségügyi Minisztérium pályázati támogatása.

A berendezéshez támogatást kaptunk a Fővárostól is, s az avatást 1994 karácsonya előtt maga a főpolgármester végezte.

1995. februárjában tudtuk az első betegeket fogadni. 2003-ban kórházunkat sikerült újabb 21 férőhellyel bővíteni, ahol rehabilitációs jelleggel pszichiátriai betegségben is szenvedő hajléktalanokkal foglalkozunk.

Finanszírozás:

Az első évben pályázati keretből működtettük az intézményt, de már beindítása előtt elkezdtük az Egészségbiztosító Pénztárnál a befogadási eljárás.

1996. szilveszterére a Pénztár 30 ágy finanszírozását befogadta, és kisebb zökkenőktől eltekintve mára 40 ágyat finanszíroz. A fennmaradó 11 ágyat adományokból tartjuk fenn, s reméljük, ha szerény szinten is, de ezeket is megfinanszírozza egyszer az Egészségbiztosító.

Munkatársak:

Az ellátást végző 13 fő- és mellékállású orvos-csapat gyakorlott, szakmailag jól képzett (a teljesség kedvéért belgyógyászat, gyermekgyógyászat, psychiátria, neurológia, sebészet, érsebészet, plasztikai sebészet, anaesthesiológia és intenzív terápia, radiológia, gastroenterologia, fog- és szájbetegségek, bőrgyógyászat, bakteriológia, pathologia, foglalkozás-egészségügy, háziorvostan szakvizsgával rendelkező) személyekből áll, az előírásnak megfelelő szakképesítésű ápolószemélyzet és egyéb munkatársak (szociális munkások, pszichológus, gyógytornász) magas színvonalú, kiváló munkát végeznek.

Jellemző betegségek:

Igen találó az a mondás, hogy nem minden beteg hajléktalan de minden hajléktalan beteg. Megfigyeléseink szerint nemcsak betegek, hanem nagy többségük egyszerre több betegségben is szenved. Vizsgálataink (928 esetét) tekintve kiderült, hogy a betegek több mint 50%-a (480 fő) súlyos alkohol-beteg. Mindössze maximum 5 fő volt a pácienseink körében, aki vagy teljességgel absztinens vagy hihetően alkoholt elvétve fogyasztó volt. A súlyos alkohol- betegeknél jelentősen emelkedett enzim értékek, májnagyobbodás ill. laesio, predelirium, delirium, neuropátia, pellagra és az egyéb alkoholra jellemző tünetek figyelhetők meg. Igen nagy számú (173 eset) a különböző bőrbetegségek száma, kiváltó okként a hiányos személyi higiénés szokások, valamint a hiányos táplálkozás és a krónikus alkoholfogyasztás miatti felszívódási zavart tekintjük. Traumás sérülés miatt 169 főt kezeltünk, talán nem újdonság, hogy a kiváltó ok szinte valamennyi esetben az alkohol volt. A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők szintén nagy számban fordultak meg kórházunkban (163) fő. Ezek között fiatal szívbillentyű műtétre váró, coronaria-bypass műtéten átesett, perifériás érelzáródást követően ércserére váró, illetve műtét utáni betegek voltak. Igen sok a perifériás keringési betegségben szenvedő, a felsoroltaknál minden esetben kiváltó okként szerepelt a dohányzás. Minden bizonnyal sokat rontott az állapotukon, illetve a betegség kialakulását okozhatta, a viszontagságos életmód (igen sokan kényszerültek még a leghidegebb téli időben is gyakorlatilag a nap 24 órájában az utcán tartózkodni). A légúti megbetegedés miatt kezeltek száma 115 volt, itt szintén a háttérben a legvalószínűbb okként az erős dohányzást tartjuk. A leggyakoribb alapbetegség az emphysema és a krónikus bronchitis volt.

Mivel kórházunkban csak férfi betegeket kezelünk, ezért azt mondhatjuk, hogy a szülész- nőgyógyászati betegségek kivételével minden betegséggel találkoztunk pácienseink körében. A teljesség igénye nélkül kiemelnénk, hogy bár speciális belgyógyászati osztály van Budapesten, ahol a kihűlt betegeket kezelik, ennek ellenére 7 hypothermiás (kihűlt) beteget is kezeltünk. Végül, de nem utolsó sorban az egyik legsúlyosabb probléma a tbc-s betegek sorsa. 642 főből 73 esetben (11, 4 %) derült ki, hogy fertőző tbc-s megbetegedésben szenved. Bár a kórházakból azonnal tüdőosztályra kell felvenni az ilyen beteget, kórházunkban, ebben az időszakban 1519 nap volt a tbc-s betegek kezelési ideje. Igen nehéz az állandóan vándorló hajléktalanoknak a szűrése, és a kiszűrt betegek nyomon követése is. Köztudott, hogy az egész világon mindenhol emelkedőben van a tbc-s megbetegedések száma és nemcsak a hajléktalanok érintettek. A rossz szociális környezet, a hiányos táplálkozás és a krónikus alkoholfogyasztás miatt azonban a hajléktalanok sokkal inkább veszélyeztetett kört alkotnak. Érthetetlen módon ennek ellenére tüdőosztályos elhelyezésük, tapasztalataink szerint, igen nagy nehézségekbe ütközik (bizonyítja ezt a fenti statisztikai adat is). Ha mégis kórházba kerül a hajléktalan, igyekeznek az első adandó alkalommal onnan eltávolítani őt (házirend megsértése, stb. miatt), illetve kezelési ideje rövidebb, mint " a normál" polgáré. A már nem fertőzőnek nyilvánított hajléktalan a kórházból távozva szem elől vész, rendszeres táplálkozása nincs biztosítva, gyógyszerszedését nem kontrollálják, és nagy többségük a teljes gyógyulásig nem jut el. Nem csoda, ha így egyre terápiarezisztensebb esetekkel találkozunk.

A pszichiátriai betegek száma egyre több, ápolási idejük alatt akut pszichotikus epizódot elszenvedett betegeinket kisebb- nagyobb nehézségek árán szakirányú osztályra helyezzük el. A beteganyag teljes pszichiátriai szempontból történő feldolgozása nem történt meg, személyes megfigyeléseink alapján azonban azt gondoljuk, hogy a hajléktalanok 70-80 %-a valamilyen pszichiátriai betegség tüneteit mutatja (psychosis, demencia, különböző személyiségzavarok, neurózisok, addiktologiai problémák, enyhébb-súlyosabb értelmi fogyatékosság, stb.).

Az életkor szerinti megoszlás a következő: a többség (40 %) a 40-50-es korosztály, ők főként a munkahely leépítésekkel váltak hajléktalanná, illetve válás miatt kerültek az utcára. Szintén magas az 50-60 év közöttiek aránya (27%), és sajnálatos módon az utóbbi időben megszaporodott a 60 év (13 %) felettiek számaránya. Kisebb részben lakásukat felelőtlenül elherdáló, nagyobb részük a család számára teherré vált, vagy lakását nyugdíjból fenntartani nem tudó személy. Ugyanígy megjelent a legfiatalabb felnőtt korosztály is, és számuk növekszik, ők nagyrészt családi háttér nélküli, illetve pszichiátriai betegek.

Forgalmi adatok: l. az éves beszámolókban

Nehézségek:

A betegeink nem kis része igen elhanyagolt állapotban, szennyezett ruházatban, élősködőktől is ellepve kerül felvételre. Sajnos az esetek többségében alkoholos állapotban, csökkent belátási képességgel, nem egyszer az önkontroll hiányával. Lelkiismeretes munkát végző ápoló személyzetünkre nemcsak a fertőzés veszélyét, hanem sokszor fizikai veszélyt is jelentenek.

Az élősködők mellett a legnagyobb veszélyforrás a tbc korokozója, hiszen hajléktalanjaink körében a tbc-s betegek számaránya meghaladja az átlagot.

Az „utcaképessé” már nem rehabilitálható személyek biztonságos elhelyezése komoly nehézségek mellett is sokszor lehetetlen.

A zökkenőmentes működéshez komolyan rászorulunk mind pénz, mind természetbeni adományokra (ruházat, gyógyszer, élelmiszer stb.).

forrás: oltalom.hu