Túlélési pontok - Mi lesz a budapesti hajléktalanokkal?

Közép-Magyarország

2010. november 08. hétfő, 11:09

Írta: http://www.orientpress.hu/

0 Hozzászólások

A főpolgármester még karácsony előtt látványos megoldásokat ígért a budapesti hajléktalankérdés ügyében, ám nyakunkon a tél, az aluljárókban pedig gyűlnek a menedéket kereső hajléktalan emberek. A kérdéssel kapcsolatban született döntések, az utcán élők 'kriminalizálása' ellen rengeteg civil szervezet tiltakozik, noha a mostani állapot sem tartható. Vecsei Miklóst, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét kérdeztük.

Parázs vitát váltott ki döntéshozók, civil szervezetek és érintettek körében a nemrég elfogadott építési törvény, melynek nyomán a főváros hozzálátott a budapesti hajléktalankérdés megoldásához. A hajléktalanok jogait féltő civilek tiltakoztak a döntés ellen, abban azonban talán mindkét fél egyet értett, hogy a jelenlegi helyzetre sürgős választ kell adni. Tarlós István néhány napja azt nyilatkozta, hogy még karácsony előtt látványos megoldások születhetnek az aluljárókban élő emberek elhelyezésében és hogy az első akcióval a Budapest legforgalmasabb részein élő hajléktalanokon igyekszik segíteni a főváros több segélyszervezettel együtt. A főpolgármester e célból személyesen is megkereste a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökét. Az akció részleteiről, továbbá a kérdés szociális hátteréről Vecsei Miklóst kérdeztük.

Az alelnök megkeresésünkre elmondta, a máltaiak legfontosabb szerepe abban áll, hogy segítsenek kialakítani a segítségnyújtás fő irányvonalát. Azt a kompromisszumot, amelyben találkozik a társadalom jogos elvárása arra vonatkozóan, hogy legyen végre rend a köztereken, és ami megteremti az emberi élet védelmére vonatkozó alapvető feltételeket. Mint fogalmazott, ebben a kérdésben meg kell találni a közös utakat. A folyamat beindításában igyekeztek katalizátorként használni a közterek használatáról szóló törvényt, azért nem tiltakoztak hevesebben a nagy szakmai szervezetek, mert látták a párbeszéd megkezdésének lehetőségét.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke arra is rámutatott, hogy a problémát nem lehet egyszerű tiltással megoldani, de szerinte az sem lehet cél, hogy a hajléktalan emberek az aluljárókban maradjanak. Mint mondta, idén csupán az első két őszi hónap során tíz ember hűlt ki Budapesten, és évente három-négyszáz hajléktalan juthat hasonló sorsra. Vecsei Miklós szerint ha ez bármilyen más esetben, például katasztrófahelyzetben történik, az heves válaszreakciót vált ki a társadalomból, így viszont végignézzük azt, ami az utcán a hajléktalan emberekkel történik.

A lehetséges megoldásokról szólva Vecsei Miklós úgy fogalmazott, hogy a mostani helyeztet úgy kell tekintenünk, mint egy komoly szükségállapotot, amelynek megoldásához nem csak új struktúrára, hanem másfajta hozzáállásra van szükség. Mint mondta, az új stratégia lényege, hogy 'nyitni kell az utcára', és be kell vezetni a pozitív zéró tolerancia fogalmát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntéshozókat ne a hajléktalanok eltüntetése, hanem az egyes emberek sorsa miatti aggodalom, részvét, a kiútkeresés motiválja. Ennek a hozzáállásnak pedig máris van eredménye, ugyanis a főpolgármester felhívása nyomán egymás után jelentkeznek nagy fővárosi cégek, akik többféle módon is felajánlották segítségüket, például szálláslehetőség biztosításával.

Budapestnek egyébként megvan téli hónapokban alkalmazott operatív terve, ebben minden nagyobb szervezet részt vállal, és ehhez kapcsolódnak idén új segítségnyújtási elemek - magyarázza a szakértő, aki szerint most karácsonyig az a legfontosabb, hogy sikerüljön ellátáshoz juttatni azt a 100-120 embert, akik az aluljárókban élnek. Itt tudnak legaktívabban közreműködni a szakmai szervezetek, hiszen dolgozóik szociális munkások, akik rendelkeznek a megfelelő szakmai felkészültséggel és mindenkinek egyéni szükségleteihez szabott segítségnyújtást tudnak biztosítani. Ez az, amivel például a hatóságok nem rendelkeznek - teszi hozzá Vecsei Miklós, aki úgy látja, hogy a célra rendelkezésre áll az induláshoz szükséges minimális pénzforrás is.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke arról is beszélt, hogy azokat sem hagyják magukra, akik valamilyen okból nem akarják elfogadni a felkínált segítséget. Tapasztalatai szerint amennyiben emberhez méltó megoldást kínálnak egy hajléktalan ember számára, a legtöbben élnek a lehetőséggel. Ez alól többnyire azok jelentenek kivételt, akik súlyos pszichés vagy alkoholproblémákkal küzdenek. A tervek szerint túlélési pontokat nyitnak majd azoknak, akik továbbra is az utcán maradnának, ez egyébként életvédelmi szempontból is kötelező - teszi hozzá a szakember. Ezek például az aluljárók jól elkülönített szakaszában helyezkedhetnének el, és rendelkeznének WC-vel, légelzárófüggönnyel, kialakítható bennük fűtés, de ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd rájuk, mint az utcára. Konkrét helyeket egyelőre nem nevezett meg Vecsei Miklós, de azt elárulta, hogy minimum két túlélési pont felállítását tervezik, és a legforgalmasabb helyek a legalkalmasabbak erre a célra. Ettől eltérő funkcióval rendelkeznének a szociális csomópontok, ahol a hajléktalan emberek minden szükséges segítséget és információt megkaphatnak majd ahhoz, hogy szállást és ellátást szerezzenek.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke arra is kitért, fontos, hogy az ellátásban is bekövetkezzen egyfajta paradigmaváltás. A hajléktalanság ugyanis gyakran pusztán lakhatási probléma. Ám mivel Magyarországon nincs megfelelő albérleti támogatás, ha valaki ilyen megkereséssel fordul a hatóságokhoz, rögtön egy hajléktalanszálló címét kapja meg. Nincs munkásszállóhely, albérleti, társbérleti lehetőség, pedig akinek minden egyéb szociális értéke a helyén van, annak sokszor másra nem is lenne szüksége. Rosszul segíteni pedig bűn - fogalmaz a szakember, hozzátéve hogy a probléma megoldásáról folynak a tárgyalások a NEFMI-vel, és úgy tűnik, az elmúlt években elkezdett jó gyakorlatokat folytatni lehet ezen a területen.

Vecsei Miklós a polgármesterek hozzáállásáról elmondta, sok kerület vezetőjével tárgyalt már, és az a tapasztalata, hogy mindenki arra törekszik, hogy ne kitiltással, hanem szociális megoldással válaszoljon a hajléktalan-kérdésre. A szakértő azt is elképzelhetőnek tartja, hogy meg sem születnek majd azok a rendeletek, amelyek kivívták a társadalom előzetes ellenkezését.

Vecsei szerint egyébként Magyarországon nem is a hajléktalan-ellátással van a probléma, mert az európai viszonylatban is jól szervezettnek számít. A társadalom alsóbb rétegeiből a gazdasági válság hatására azonban nagyon sok hajléktalan ember kerül ki, és kevés az esély a visszailleszkedésre. Ehhez elsősorban egy másik emberhez való kötődés tud segítséget nyújtani, nem véletlen, hogy akinek van családja, az még a mélyszegénységben élők között is csak nagyon ritkán kerül az utcára. Aki képes egy kis segítséggel elhelyezkedni, albérletet találni és újjáépíteni a társas kapcsolatait, az szerencsés. Ha akad egy társ, akiért 'érdemes felkelni', akkor jó esély van újra kezdeni.