Közép-Magyarország

Tavaly a szükséges forrásokra a tél közepéig kellett várni, tehát jócskán a krízisidőszakban érkeztek meg, most viszont időben rendelkezésre áll az állami normatíva, amely az alapintézmények működését fedezi. Azonban az idei tél is tartogat komoly bizonytalansági faktort: az október 15-én életbe lépett szabálysértési törvény módosításával az önkormányzatok által meghatározott közterületen való életvitelszerű tartózkodás szabálysértés, ami pénzbírsággal, súlyosabb esetben elzárással is büntethető, ezért az utcán élők kénytelenek a „hajléktalanmentessé nyilvánított övezeteket” elhagyni.

„Egyre nő a férőhelyek száma, Budapesten például 700-zal van több most, mint az elmúlt években, de minden hely hamar megtelik” – mondta lapunknak Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) szakmai vezetője. Budapesten 1000- 1200 ember él állandó jelleggel közterületen, vidéken pedig körülbelül 1800-an, így összesen minimum 3 ezren élnek az utcán Magyarországon, de számuk ennek akár kétszerese is lehet. „Férőhelyhiány vagy túlzsúfoltság miatt nem fog egy ember sem meghalni, ugyanis krízisidőszakban mindenkit be kell engedni” – állítja a szakember, aki a szabálysértési törvény életbe lépéséről úgy vélekedik: megváltoznak a hajléktalan emberek életviszonyai, máshova kényszerülnek, nehezebb lesz őket segíteni. „Az utcai szolgálatot teljesítők egy része majd próbálja a tiltott helyről máshova terelgetni őket, holott az sosem véletlen, hogy hol élnek. Elüldözni őket a beszerzési helyükről, ahol gyakran a környezet is segíti őket, rengeteg veszéllyel járhat” – véli Győri Péter, aki szerint a rendelet miatt többen keresik majd fel a szállókat.

A téli műszak november 1-jétől áprilisig tart. A kormány idén 8 milliárd forintot fordít a férőhelyek fenntartására. Ebben nincs benne az ételosztás, a vitaminok, a gyógyszerek, a kibővített nyitva tartással működő helyiségek, vagy éppen a krízisautók költségei. Ezekre pályázati úton lehet pénzt kapni, emellett magánemberek és cégek támogatásaiból tudnak az ellátók működni.

A nyáron bevezetett KENYSZI (Központi Elektronikus Nyilvántartórendszer a Szolgáltatást Igénybevevőkről) is nehezíti az ellátást. A nappali melegedőkbe betérőket regisztrálni kell, ám egy ember egy nap a szabály szerint csak egy nappali melegedőt és annak szolgáltatásait veheti igénybe, ugyanis ennyit finanszíroz az állam. A másodiknál az illető neve „bepirosodik”: a rendszer jelzi, hogy már vett igénybe aznap valamilyen szolgáltatást. Sok helyre be sem engedik a „pirosakat”, holott az ellátás kötelező. „A rendszer több adminisztratív munkát jelent, és félelmet is kelt a hajléktalan emberekben, sokan emiatt napközben inkább az utcán ténferegnek. Ezért érezhetik egyesek, hogy több a fedél nélküli, pedig a számuk valójában nem nő” – magyarázza a szakember.

Közép-Magyarország

Összesen több mint 20 millió forint tűnt el a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működő Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) két telephelyéről. A magyarnarancs.hu értesülését a BMSZKI vezetése is megerősítette.

A BMSZKI a legnagyobb budapesti hajléktalanellátó szervezet, kétszáznál több szociális munkásként és szociális asszisztensként dolgozó munkatársat foglalkoztat, évi több ezer rászorulót lát el, átmeneti szállásokat, éjjeli menedékhelyeket és munkásszállókat üzemeltet telephelyein, továbbá szakmai képzéseket, továbbképzéseket szervez (www.bmszki.hu).

Idén júliusban derült fény arra, hogy két telephelyen is vagyon elleni bűncselekményeket követtek el egyes alkalmazottak. A Külső Mester utcai átmeneti szállóban a gondnok tett zsebre 1 millió 200 ezer forintot a beszedett szállódíjakból. Ezt a sikkasztást gyorsan felfedezték, az ügyben a BMSZKI büntetőfeljelentést tett, elbocsátotta megtévedt, beismerő vallomást tévő dolgozóját, és a pénz visszafizetéséről is sikerült megállapodni.

A másik, súlyosabb eset a Kocsis utcai munkásszállóban történt (mivel ez nem hajléktalanszálló, a szállódíjak, és így a bevétel is nagyobb). Hónapokig folyt a sikkasztás, ami végül összesen 19 millió 400 ezer forintra rúgott, mivel „bankon keresztül is, pénztáron keresztül is érkezett bevétel, továbbá konkrét, közvetlen vezetői ellenőrzési hiányosságok miatt hónapokon keresztül nem derült fény arra, hogy nem folyik be a központi bankszámlára a helyszínen beszedett teljes munkásszállódíj egy-egy tetemes tétele” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Győri Péter, a BMSZKI szakmai vezetője. A lebukást követően – a fenntartó Fővárosi Önkormányzat tájékoztatásával párhuzamosan – feljelentést tett és belső vizsgálatot folytatott le a BMSZKI vezetése, és ebben az esetben is sor került elbocsátásra. Beismerő vallomás viszont nincs, a rendőrségi nyomozás jelenleg is zajlik, bár forrásaink szerint az elkövető kiléte nagy biztonsággal azonosítható az ügy dokumentumaiból.

Azoknak, akik a belső vizsgálat eredménye szerint mulasztást követtek el az ellenőrzés során, szintén távozniuk kellett a BMSZKI-től, a szállóvezető megbízatását visszavonták, a gazdasági igazgató és a gondnok nyugdíjba kényszerül, más dolgozók pedig fegyelmi büntetésben részesültek. Az eset óta a pénzkezelési folyamatok ellenőrzési rendszerét szigorították. Győri Péter szerint „bár a körültekintő belső vizsgálat arról győzött meg minket, hogy igen-igen alaposak a pénzmozgási nyilvántartások, minden forint útját nyomon tudjuk követni, egy ideig mégis ki lehetett játszani a rendszert, ezért minden telephely pénzbeszedésére egy mozgó pénztárellenőrt alkalmaztunk”.

Az összesen 20,6 millió forintból eddig 2 millió 300 ezer került elő, de a BMSZKI-nél abban reménykednek, hogy az eljárás során a maradék összegből is viszontláthatnak remélhetőleg minél többet, legkésőbb a büntetőeljárás lezárultával. Annál is inkább, mert az intézmény 2 milliárd forint feletti költségvetésének a hiányzó pénz nem elhanyagolható része.

Közép-Magyarország

Egyeztetéseket kezdeményezett a hajléktalanellátó-rendszer téli hónapokra történő felkészítése érdekében Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára - közölte a tárca kedden az MTI-vel. "A hidegekre való tekintettel a hatékony koordinációnak kiemelt jelentősége van az életveszélyes helyzetek elkerülésében" - írták az MTI-hez eljuttatott közleményben. A megbeszélésen Soltész Miklós , a tárca szociális és családügyért felelős államtitkára és Szentes Tamás főpolgármester-helyettes mellett jelen voltak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, valamint a Menhely Alapítvány képviselői.

A részvevők áttekintették az ellátórendszer jelenlegi helyzetét és az előttük álló feladatokat. "A jelenleg kedvező időjárás ellenére valamennyien egyetértettek abban, hogy a fedél nélküli honfitársainkra nézve a következő időszak a legnagyobb veszélyforrás, aminek elhárítása idén is összehangolt, jól szervezett munkát kíván" - írták.

A közlemény szerint a rendszer minél hatékonyabb működésének előkészítése érdekében a tél beköszöntéig további egyeztetéseket tartanak.

Közép-Magyarország

Tervezett napirendi pontok:

1, szabálysértési törvény - hol tartunk, mi történt, mi várható, mit tudunk tenni?
2, átmeneti szállók, levél
3, HKA 2013. évi pályázatok hol tartunk?
4, téli krízis programok, felkészülés
5, tüdőszűrés - fel kellene venni a fonalat
6, egyebek

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Közép-Magyarország

A főváros állítja, hajléktalanellátással foglalkozó szakmai szervezetekkel is egyeztet majd a hajléktalanmentes zónák kialakításához, erről azonban a szervezetek nem tudnak. A szakemberek szerint a hajléktalanságot bizonyos területeken szabálysértéssé minősítő törvény nem oldja meg a hajléktalan-problémát, csak fizikailag odébb helyezi és a korábbinál eltérő területeken teszi még látványosabbá. Aluljárók és terek helyett például kapualjakban.

Hétfőn kora este a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében szabálysértést követ el, aki bizonyos közterületeken az utcán él. Az MSZP és az LMP elutasította, a Jobbik – három nemmel szavazó képviselőjén kívül – tartózkodott, így kizárólag Fidesz-támogatással sikerült átvinni a törvényt. Ennek értelmében az önkormányzatoknak lehetősége van arra, hogy körzeteket jelöljenek ki, amelyekben tilos életvitelszerűen az utcán élni.

Ez a két szervezet 2011 óta a hajléktalan-ellátó szervezetek közül egyedüliként áll közvetlen kapcsolatban (konzorciumi működésben) a főpolgármesteri hivatallal, a Menhely a pesti, a Máltai Szeretetszolgálat a budai oldal ellátásáért felel, és a támogatásokat is ők osztják tovább egyéb, több tucatnyi civil szervezetnek.

Várhatóan itt nem lehet hajléktalankodni

Győri Péter, szociológus, a Menhely Alapítvány vezetője rendszeresen szerepel szakértőként hazai és nemzetközi hajléktalan-ellátási ügyekben. Azt mondja, még augusztusban informális csatornákon, tehát nem a Főpolgármesteri Hivataltól, de hozzájutott egy rendelettervezethez, amiben a majdani hajléktalan-mentes övezetek szerepeltek.

A Győri Péter által látott verzió említi a fővárosi tulajdonú főutakat, játszótereket, parkokat, hidakat, aluljárókat, a közösségi közlekedési járművek – busz, villamos, vasút, hajó – megállókat, a világörökség területeket – tehát a budai Vár, a rakpartok és az Andrássy út környékét –, az oktatási és egészségügyi intézményeket, és ezek ötven méteres körzetét. Az alábbi térképen nagyjából ezeket a területeket jelöltük be:

Ezeken a területeken nem lehet életvitelszerűen az utcán élni, és ha valaki mégis ezt teszi, a rendőrök a törvény értelmében háromszor felszólítják rá, hogy ne tegye. Szabálysértőnek az számít, aki háromszori felszólítás ellenére is a tiltott területeken él. Ekkor először közmunkára kötelezhető, második alkalommal pedig már elzárással is büntethető.

Győri Péter véleménye szerint az elfogadott törvény tisztán kampányfogás, amelyet elfogadása után mindkét politikai oldal saját céljaira használ fel. A szakember szerint azonban minden érintett, tehát a hajléktalanok, a lakosság és a politikusok számára is vesztes helyzetet eredményez az új helyzet. Ugyanis a törvénnyel nem szűnik meg, csak fizikailag odébb helyeződik a hajléktalan-probléma, ráadásul kummulálódni fog. „Inadekvát helyeken, koncentráltan fognak megjelenni ugyanazok az emberek, az aluljáró helyett például a társas házak kapujában”.

Ezért már augusztusban, amikor felkérték (nem árulja el, hogy kik, de nem a főváros), hogy véleményezze a tervezetet, jelentős módosításokat javasolt. Azt mondja, ugyanezt az álláspontot fogja képviselni, ha a főváros valóban felkéri majd szakmai egyeztetésre. Szerinte ha kialakítanak zónákat, akkor csupán a játszóterekről, hidakról és nagyon forgalmas aluljárókról szóljon a rendelet, és ezekben a zónákban is függesszék fel a rendelet végrehajtását minden olyan időszakban, amikor nincs elég hely a hajléktalan-szállókon.

Megfélemlítésre alkalmas

„Az a véleményem, hogy a rendelet betartatása, végrehajtása egyszerűen megoldhatatlan, tehát a rendeletalkotó a gyakorlati szempontokat nem gondolta végig megfelelően” – fogalmazott a szakember, aki szerint ugyanakkor szerint a törvény által kialakított helyzet a háromszori felszólítással fokozatosnak tekinthető, és szerinte a hajléktalan emberek nagy többsége a felszólításoknak eleget fog tenni, és elmegy az adott körzetből. „Fokozatosan vannak megállapítva a jogi következmények (felszólítás, közmunka, börtön), de ezzel együtt a törvény alkalmas a vegzálásra, megfélemlítésre”.

Hasonlóan vélekednek a Máltai Szeretetszolgálat illetékesei is. Romhányi Tamás, kommunikációs vezető az alábbi közleményt juttatta el nekünk: „Azzal, hogy a szabálysértési törvény alapján születő rendeletek tiltott területeket jelölnek majd ki, az összes többi terület indirekt módon türelmi zónává válik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat változatlanul azt szeretné, hogy a döntéshozók a megoldásra koncentráljanak. Azzal ugyanis, hogy bizonyos helyszínekről eltűnnek majd a hajléktalan emberek, a probléma nem oldódik meg, csak áthelyeződik.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalan emberek sorsára minden esetben személyre szabott megoldást keres. Van közöttük a válásába beleroppant diplomás, állami gondozásból kikerült fiatal, pszichiátriai kezelésre szoruló beteg ember. Számunkra egyértelmű, hogy egy aluljáróban a harci kutyájával üldögélő, a járókelőket félelemben tartó, vizeletét tartani nem tudó, drogos fiatalember két utcával távolabb küldése nem visz közelebb a megoldáshoz. Egy ilyen esetben szociális munkások, közterület-felügyelők, mentősök, rendőrök közös fellépésével juthatunk el a megoldáshoz.”

Elvileg nem fogják egész Budapestet elkeríteni

A törvény nem ró kötelezettséget az kerületi önkormányzatokra, csak lehetőséget ad kezükbe arra vonatkozóan, hogy területeket jelöljenek ki. A törvényszöveg a laikus olvasónak akár azt is jelentheti, hogy teljes kerületeket is elzárhatnak a hajléktalanok elől, de az általunk megkérdezett szakemberek szerint erről nem lesz szó. A törvény úgy fogalmaz, hogy "a közterület meghatározott részein" lehet tiltani, így Győri Péter szerint jogszabályt sért az az önkormányzat, amely kerületének teljes területét kijelöli. Viszont ha egy önkormányzat megnevez egy területet, akkor azt a fővárosi közgyűlésnek kötelessége elfogadni, és a rendeletbe beépítenie.

A Győri Péter által javasolt ötlet működhet, amely szerint minden olyan időszakban függesszék fel a rendeletet, amikor nincs elég hely a hajléktalan-szállókon. Győri azt mondja, jelenleg az egyedülálló férfi hajléktalanoknak elegendő hely van, az egyedülálló női hajléktalanoknak éppen hogy elég hely jut, a pároknak és családoknak viszont nincsen.

A hajléktalan aktivistákból és szövetségeseikből álló A Város Mindenkié csoport korábban 1700 aláírással petíciót küldött Pintér Sándor belügyminiszternek, és tüntetett is a törvény elfogadása miatt. Most azt mondják, tovább folytatják a harcot, Áder Jánoshoz fordulnak levélben, hogy ne írja alá a törvényt, valamint az Alkotmánybíróságtól alkotmányos normakontrollt kérnek, és nemzetközi színtéren is fellépnek. Az ügyet a Strasbourgi emberi jogi bíróságig viszik.

A Fidesznek iszonyatosan fontos volt az anti-hajléktalan törvény

A Fővárosi Közgyűlés 2011 áprilisában már hozott egy szabálysértési rendeletet, amelynek értelmében pénzbírsággal sújtható a hajléktalanság. 2011 novemberében több polgálmester javaslatára módosítja az Orsszággyűlés a szabálysértési törvényt, amelynek tartalma nagyjából egyezik a mostanival, a végpontja ugyanaz: a hajléktalankodásért börtön jár. 2012 májusában Szabó Máté, alapjogi biztos alkotmányos felülvizsgálatot kér, amelynek eredményeként 2012 novemberében az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a szabálysértési törvény módosítását. 2013 márciusában a Fidesz javaslatára módosítják az Alaptörvényt, és e negyedik módosítás értelmében mégis csak lehet anti-hajléktalan törvényt hozni. Hoztak is, szeptember 30-án.