Közép-Magyarország
2013. október 03. csütörtök, 09:12
Írta: index.hu
A főváros állítja, hajléktalanellátással foglalkozó szakmai szervezetekkel is egyeztet majd a hajléktalanmentes zónák kialakításához, erről azonban a szervezetek nem tudnak. A szakemberek szerint a hajléktalanságot bizonyos területeken szabálysértéssé minősítő törvény nem oldja meg a hajléktalan-problémát, csak fizikailag odébb helyezi és a korábbinál eltérő területeken teszi még látványosabbá. Aluljárók és terek helyett például kapualjakban.
Hétfőn kora este a magyar Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében szabálysértést követ el, aki bizonyos közterületeken az utcán él. Az MSZP és az LMP elutasította, a Jobbik – három nemmel szavazó képviselőjén kívül – tartózkodott, így kizárólag Fidesz-támogatással sikerült átvinni a törvényt. Ennek értelmében az önkormányzatoknak lehetősége van arra, hogy körzeteket jelöljenek ki, amelyekben tilos életvitelszerűen az utcán élni.
Ez a két szervezet 2011 óta a hajléktalan-ellátó szervezetek közül egyedüliként áll közvetlen kapcsolatban (konzorciumi működésben) a főpolgármesteri hivatallal, a Menhely a pesti, a Máltai Szeretetszolgálat a budai oldal ellátásáért felel, és a támogatásokat is ők osztják tovább egyéb, több tucatnyi civil szervezetnek.
Várhatóan itt nem lehet hajléktalankodni
Győri Péter, szociológus, a Menhely Alapítvány vezetője rendszeresen szerepel szakértőként hazai és nemzetközi hajléktalan-ellátási ügyekben. Azt mondja, még augusztusban informális csatornákon, tehát nem a Főpolgármesteri Hivataltól, de hozzájutott egy rendelettervezethez, amiben a majdani hajléktalan-mentes övezetek szerepeltek.
A Győri Péter által látott verzió említi a fővárosi tulajdonú főutakat, játszótereket, parkokat, hidakat, aluljárókat, a közösségi közlekedési járművek – busz, villamos, vasút, hajó – megállókat, a világörökség területeket – tehát a budai Vár, a rakpartok és az Andrássy út környékét –, az oktatási és egészségügyi intézményeket, és ezek ötven méteres körzetét. Az alábbi térképen nagyjából ezeket a területeket jelöltük be:
_
Ezeken a területeken nem lehet életvitelszerűen az utcán élni, és ha valaki mégis ezt teszi, a rendőrök a törvény értelmében háromszor felszólítják rá, hogy ne tegye. Szabálysértőnek az számít, aki háromszori felszólítás ellenére is a tiltott területeken él. Ekkor először közmunkára kötelezhető, második alkalommal pedig már elzárással is büntethető.
Győri Péter véleménye szerint az elfogadott törvény tisztán kampányfogás, amelyet elfogadása után mindkét politikai oldal saját céljaira használ fel. A szakember szerint azonban minden érintett, tehát a hajléktalanok, a lakosság és a politikusok számára is vesztes helyzetet eredményez az új helyzet. Ugyanis a törvénnyel nem szűnik meg, csak fizikailag odébb helyeződik a hajléktalan-probléma, ráadásul kummulálódni fog. „Inadekvát helyeken, koncentráltan fognak megjelenni ugyanazok az emberek, az aluljáró helyett például a társas házak kapujában”.
Ezért már augusztusban, amikor felkérték (nem árulja el, hogy kik, de nem a főváros), hogy véleményezze a tervezetet, jelentős módosításokat javasolt. Azt mondja, ugyanezt az álláspontot fogja képviselni, ha a főváros valóban felkéri majd szakmai egyeztetésre. Szerinte ha kialakítanak zónákat, akkor csupán a játszóterekről, hidakról és nagyon forgalmas aluljárókról szóljon a rendelet, és ezekben a zónákban is függesszék fel a rendelet végrehajtását minden olyan időszakban, amikor nincs elég hely a hajléktalan-szállókon.
Megfélemlítésre alkalmas
„Az a véleményem, hogy a rendelet betartatása, végrehajtása egyszerűen megoldhatatlan, tehát a rendeletalkotó a gyakorlati szempontokat nem gondolta végig megfelelően” – fogalmazott a szakember, aki szerint ugyanakkor szerint a törvény által kialakított helyzet a háromszori felszólítással fokozatosnak tekinthető, és szerinte a hajléktalan emberek nagy többsége a felszólításoknak eleget fog tenni, és elmegy az adott körzetből. „Fokozatosan vannak megállapítva a jogi következmények (felszólítás, közmunka, börtön), de ezzel együtt a törvény alkalmas a vegzálásra, megfélemlítésre”.
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Hasonlóan vélekednek a Máltai Szeretetszolgálat illetékesei is. Romhányi Tamás, kommunikációs vezető az alábbi közleményt juttatta el nekünk: „Azzal, hogy a szabálysértési törvény alapján születő rendeletek tiltott területeket jelölnek majd ki, az összes többi terület indirekt módon türelmi zónává válik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat változatlanul azt szeretné, hogy a döntéshozók a megoldásra koncentráljanak. Azzal ugyanis, hogy bizonyos helyszínekről eltűnnek majd a hajléktalan emberek, a probléma nem oldódik meg, csak áthelyeződik.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a hajléktalan emberek sorsára minden esetben személyre szabott megoldást keres. Van közöttük a válásába beleroppant diplomás, állami gondozásból kikerült fiatal, pszichiátriai kezelésre szoruló beteg ember. Számunkra egyértelmű, hogy egy aluljáróban a harci kutyájával üldögélő, a járókelőket félelemben tartó, vizeletét tartani nem tudó, drogos fiatalember két utcával távolabb küldése nem visz közelebb a megoldáshoz. Egy ilyen esetben szociális munkások, közterület-felügyelők, mentősök, rendőrök közös fellépésével juthatunk el a megoldáshoz.”
Elvileg nem fogják egész Budapestet elkeríteni
A törvény nem ró kötelezettséget az kerületi önkormányzatokra, csak lehetőséget ad kezükbe arra vonatkozóan, hogy területeket jelöljenek ki. A törvényszöveg a laikus olvasónak akár azt is jelentheti, hogy teljes kerületeket is elzárhatnak a hajléktalanok elől, de az általunk megkérdezett szakemberek szerint erről nem lesz szó. A törvény úgy fogalmaz, hogy "a közterület meghatározott részein" lehet tiltani, így Győri Péter szerint jogszabályt sért az az önkormányzat, amely kerületének teljes területét kijelöli. Viszont ha egy önkormányzat megnevez egy területet, akkor azt a fővárosi közgyűlésnek kötelessége elfogadni, és a rendeletbe beépítenie.
Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index
A Győri Péter által javasolt ötlet működhet, amely szerint minden olyan időszakban függesszék fel a rendeletet, amikor nincs elég hely a hajléktalan-szállókon. Győri azt mondja, jelenleg az egyedülálló férfi hajléktalanoknak elegendő hely van, az egyedülálló női hajléktalanoknak éppen hogy elég hely jut, a pároknak és családoknak viszont nincsen.
A hajléktalan aktivistákból és szövetségeseikből álló A Város Mindenkié csoport korábban 1700 aláírással petíciót küldött Pintér Sándor belügyminiszternek, és tüntetett is a törvény elfogadása miatt. Most azt mondják, tovább folytatják a harcot, Áder Jánoshoz fordulnak levélben, hogy ne írja alá a törvényt, valamint az Alkotmánybíróságtól alkotmányos normakontrollt kérnek, és nemzetközi színtéren is fellépnek. Az ügyet a Strasbourgi emberi jogi bíróságig viszik.
A Fidesznek iszonyatosan fontos volt az anti-hajléktalan törvény
A Fővárosi Közgyűlés 2011 áprilisában már hozott egy szabálysértési rendeletet, amelynek értelmében pénzbírsággal sújtható a hajléktalanság. 2011 novemberében több polgálmester javaslatára módosítja az Orsszággyűlés a szabálysértési törvényt, amelynek tartalma nagyjából egyezik a mostanival, a végpontja ugyanaz: a hajléktalankodásért börtön jár. 2012 májusában Szabó Máté, alapjogi biztos alkotmányos felülvizsgálatot kér, amelynek eredményeként 2012 novemberében az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a szabálysértési törvény módosítását. 2013 márciusában a Fidesz javaslatára módosítják az Alaptörvényt, és e negyedik módosítás értelmében mégis csak lehet anti-hajléktalan törvényt hozni. Hoztak is, szeptember 30-án.