Belföld

Papíron jól mutatnak az uniós forrás-felhasználási adatok, de a gyakorlatban az uniós alapok szociális helyzetre gyakorolt hatása csekély. A hatalmas összegű támogatás hatásos fegyver lehetne a szegénység elleni küzdelemben, de a pénzek kevés esetben jutnak el a célcsoportokhoz.

„Ha a német adófizetők tudnák azt, hogy egy eurójukból mennyi éri el a célcsoportot, nem aludnának jól.” – mondta az EurActivnak egy, az uniós forrás-elosztásáért felelős intézmény dolgozója.

Akik már nyertek valaha uniós támogatást, tudják, hogy a projekteknek hatalmas adminisztrációs, irányítási és bérköltségei vannak, és a pénzügyi támogatás kis részét költik végül valóban a célcsoportra vagy a céltevékenységre.

A Szociális Szakmai Szövetség (3sz) egy nem régiben rendezett konferenciáján, a szociális terület számos képviselője panaszkodott arról, hogy az Európai Szociális Alapból (ESZA) származó források hatása elhanyagolhatóan kicsi.

A szociális területen dolgozó szakértők a bürokráciát tartják a pályázatok szempontjából az egyik legproblémásabb kérdésnek. Nem csak az európai szabályoknak nehéz megfelelni, hanem a nemzeti hatóságok követelményeinek is.

„Néha úgy gondolom, hogy az ablakon is kidobhatnánk a pénzt és ugyanezt az eredményt kapnánk.” – nyilatkozta a forrás az EurActivnak.

A közreműködő szervezetek nem segítik a jelentkezőket

Pataki Éva, a 3sz elnöke elmondta, hogy a pályázó a “legvédtelenebb” a jelentkezési, értékelési és végrehajtási procedúra során, továbbá kevés segítséget kap a hatóságoktól.

Az EurActiv érdeklődött az ESZA felhasználásának hatékonyságára vonatkozó statisztikák iránt, de mivel a tenderek második részét még nem zárták le, a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól azt az információt kaptuk, hogy még nincs hivatalos értékelés. Legalábbis 2006 óta.

2008-ban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kiadott egy tanulmányt a Humán erőforrások fejlesztése Operatív Programról (HEFOP 4.2), amely célul tűzte ki a szociális befogadás infrastruktúrájának fejlesztését.

A HEFOP 4.2 támogatásai a területi egyenlőtlenség kiegyenlítésére, óvodák fejlesztésére, hajléktalan szállók és fogyatékos emberek otthonának építésére nyújtottak támogatást. A programnak kiemelt prioritása volt a munkahelyteremtés a fogyatékos emberek és a nők számára.

A tanulmány arról számolt be, hogy az 5500 fő alatti létszámú településeken, ahol a projektek elsősorban a kiskorúak és a fogyatékkal élők ellátásának javítását célozták, jelentősen csökkent a női munkanélküliség. Tekintve, hogy ezzel egy időben nemzeti szinten a nők munkanélkülisége 1,6 százalékponttal nőtt, ez jó eredménynek tekinthető.

„A pályázat megvalósulása előtt a működési feltételek közül a legrosszabb értékeket az ingatlanok állapotára, felszereltségére vonatkozó kijelentéseket kapták. A hajléktalanok nappali intézményeinek az esetében az ingatlanokkal való ellátottság, a bölcsődék esetében pedig a berendezések leromlott állapota okozta a legnagyobb problémát. A válaszok alapján azonban kijelenthetjük, hogy a fejlesztések jelentős mértékben orvosolták ezeket az infrastruktúrával kapcsolatos gondokat.” – olvasható a tanulmányban.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Soteria Alapítvány felmérése azonban rosszabb eredményről számol be az Európai Strukturális Alapok egészének felhasználását vizsgáló tanulmányában. A tanulmány kutatói szerint rengeteg problémát okoz az átláthatóság és az információ hiánya, és ez bonyolult folyamattá teszi a végrehajtást.

„Habár a korábbi pályázati rendszerekhez képest az Európai Uniós támogatások forráselosztási rendszere egy elkülönült, hatalmas apparátus keretei között működik az valójában sem a szakmai irányelvek teljesülését sem pedig a forráselosztás átláthatóságát nem képes maradéktalanul biztosítani.” – hangsúlyozzák a tanulmányban az elemzők.

A tanulmány az információ áramlás folyamatát is kritizálta: „az interneten nem feltárható információk kiegészíthetőek lennének az NFÜ-vel, Irányító Hatóságokkal, vagy akár a Közreműködő Szervezetekkel folytatott közvetlen kommunikáció során, azonban tapasztalataink azt mutatják, hogy ez nem egy létező, eredményre vezető csatorna.”

Mennyire mély a magyar szegénység?

Magyarország a 2007-2013 közötti időszakban 3,7 milliárd eurót kaphat az ESZA-ból. Ez az összeg a magyar éves GDP 5 százaléka. Bár a szakemberek szerint a rendszer nem hatékony és átlátható, az ország a 12 százalékos szegénységi rátájával uniós viszonylatban a középmezőnybe tartozik.

Néhány társadalmi csoport esetében ez a szám még ennél is magasabb. Minden ötödik gyerek, minden harmadik háromnál több gyermekes család, majdnem minden második munkanélküli és minden második roma szegénységben él Magyarországon.

A szegénységi küszöb alapjában véve alacsonyabb itthon, mint az Unióban, ezért a szegények Magyarországon szegényebbek, mint a régi tagállamokban.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium az előző nemzeti stratégia eredményeit hangsúlyozta az EurActivnak. A Nemzeti Stratégiai Jelentés a Szociális Védelemről és a Társadalmi Összetartozásról című dokumentum alapján, Magyarország elérte a 2006-2008 közötti stratégia céljait. A foglalkoztatási ráta túlnőtt a 2007-es 57 százalékon, és az idős embereket és a nőket érintő foglalkoztatási adatok is kielégítők. Igaz, ez a jelentés a gazdasági válság előtt készült, vagyis a stratégia céljait egy szociális tekintetben kevésbé bonyolult helyzetben tűzték ki.

A minisztériumnál érdeklődtünk, hogy ezek a célok módosultak-e a válság hatására. A minisztérium Társadalmi Befogadási Irodája elmondta, hogy egy következő jelentés elkészítése 2011 őszére esedékes, ezért ennek átdolgozása még nem kezdődött meg. A mai napon továbbá ígéretet kaptunk rá, hogy a válságkezelő intézkedésekkel kapcsolatosan is tájékoztatást kapunk a napokban.

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éve csak RP fogás?

„Igen, az Európai Év pontosan a figyelemfelkeltést szolgálja. Minden Európai Évnek ez a célja.” – válaszolta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkatársa az EurActiv azon kérdésére, hogy milyen konkrét intézkedéseket terveznek a szegénység leküzdése érdekében, vagy az európai év csak figyelemfelkeltő intézkedés és ne várjunk konkrét eredményeket.

A minisztérium két alapvető tevékenységet jelölt meg a következő évekre nézve:

* kommunikációs kampány az év második felében
* pályázat civil szervezetek számára, amelynek keretében közpénzeket használhatnak arra, hogy felhívják a figyelmet a szociális problémákra.

A minisztérium reményei szerint ezek az intézkedések konkrét politikai kötelezettségeket támasztanak, mind európai, mind nemzeti szinten, hogy hosszú távú megoldást találjanak a problémára.

A szociális védelem bizonytalan elem

Ezek szerint egyelőre nem várható, hogy az említett szegénységi ráta gyors javulásnak indul. Bár ezek a számok rosszabbak is lehetnének abban az esetben, ha nem használnánk a szociális védelem eszközeit. A szociális védelmi hatása az országban igen jelentős, ezért ez nagyon kényes politikai téma.

A szociális védelem a gazdasági válság miatt több ponton módosult. Bajnai Gordon „válságkezelő” kormánya – többek között – eltörölte a tizenharmadik havi nyugdíjat, két évre befagyasztotta a családi pótlékot és 20 százalékról 25 százalékra emelte az áfá-t (eredetileg 3 százalékos emelkedést terveztek).

A változások csökkentették az állami kiadásokat és megnyugtatták a piacokat, annak ellenére, hogy a szociális területen tevékenykedő NGO-k figyelmeztettek a „Bajnai csomag” katasztrofális társadalmi hatásaira.

„Az elmúlt másfél év erőteljes politikája bizalmat ébresztett [az ország iránt] és elindította Magyarországot a stabilitás és a növekedés útján. A kormányzati kiadásokat tartósan csökkentették, bár az elérendő deficit szintje a GDP 3,9 százalékára emelkedett 2009-ben, hogy elkerüljék a nagyobb mértékű gazdasági zsugorodást.” – mondta James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziójának vezetője egy februári sajtóközleményben.

Ferge Zsuzsa, szegénységkutató szerint a csomag nem hosszú távon gondolkozik. „Nem hiszem, hogy a válságból ki lehet úgy jönni, hogy közben nem gondolunk arra, mi lesz azután” – mondta Ferge az Fn.hu-nak. A kutató elmondta, hogy a szigorítások első körben a legszegényebbeket érintik, de a középréteg is veszélyeztetett abban, hogy visszacsúszik a szegénységbe.

A szociális biztonság kérdését – beleértve az egészségügyet – a hétvégén (április 25.) megválasztott új kormánynak kell kezelnie. A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége lehetőséget adhat a második Orbán kormánynak, hogy a saját elképzelése szerint vezesse be a tervezett reformokat.

A reformok pedig szükségesek egy olyan országban, ahol az emberek 34 százaléka azt mondja, hogy nehezen jön ki a fizetéséből, ahol az átlagos nettó havi jövedelem 112 ezer forint és egy átlagos nyugdíjasnak havi 88 ezer forintból kell fenntartania magát

A Fidesz-KDNP programja az időseket, a családokat, a fogyatékosokat, a gyermekvédelmet, a romákat, a mélyszegénység elleni küzdelmet és a sportot célozza meg.

„Az elmúlt évek rombolása odáig vezetett, hogy 2009-ben 34000 lélekkel csökkent az ország lakossága. (…) A közös értékeken és a nemzeti ügyek képviseletén alapuló új kormány számára a társadalompolitika alapjait a család jelenti.” – olvasható a programban.

Mindemellett a program nem beszél semmilyen konkrét intézkedésről, amit a Fidesz vezetői legtöbbször azzal indokolnak, hogy még nem tudják, mit fognak találni az ország kasszájában.

You have no rights to post comments




Int.ker.TESZT

intker.terk.TESZT

Komment

Műhelyek

No current events.

ÁLLÍTSUK MEG A BÁNTALMAZÁST!

Pályázatfigyelő

 

www.pafi.hu

Regionális hajléktalan ellátók diszpécserszolgálatai és hajléktalan ellátással kapcsolatos információs oldal.
A beküldött hírek, cikkek és fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenűl tükrözik a tulajdonos álláspontját, minden egyes hozzászólás a szerző saját véleménykifejtése, amelynek tartalmáért a fórum üzemeltetője nem vállal felelősséget. (2007-2013)
A domain nevek és az oldal tulajdonosa: Buzás Endre 2007-2013 ©

http://diszpecserportal.huhttp://otthontalanok.hu, http://hajléktalan.hu, http://latszom.com