A pszichiátriákról kiszoruló betegek vegetálnak a győri hajléktalanszállókon

Nyugat-Dunántúl

2010. március 21. vasárnap, 07:04

Írta: http://www.hirtv.hu

0 Hozzászólások

Egyre több a zavart elmeállapotú, pszichés beteg ember a megyei hajléktalanszállókon. Az intézményvezetők azt mondják, nincsenek felkészülve a fogadásukra. Miközben egyre emelkedik hazánkban a hajléktalanok száma, a fedél nélkül élők között látványosan nőtt az olyan, korábban orvosi kezelés alatt álló, magatehetetlen és ápolásra szoruló betegek aránya, akik a pszichiátriai intézetek és a krónikus kórházi ágyak leépülésével kerültek utcára.

A menhelyek vezetői szerint egyre kaotikusabb a helyzet, mivel az átmeneti szállásokon sem megfelelő szakmai személyzet, sem gyógyszer nincs az ellátatlanság miatt gyakran közveszélyessé váló dühöngők megfékezésére. A győri pszichiátriai centrum vezetője szerint a fővárosban már olyan is előfordul, hogy az ápolók és nővérek a kórházak melletti parkokban látják el fájdalomcsillapítóval korábbi betegeiket.

"Borzasztóan sokat szenvednek, vannak akik azt sem tudják, hol vannak, kimegy, a lábát elfagyasztja" - mondja Sütő Csaba intézményvezető. A győr-likócsi segítőházban 300, férőhely hiányában az intézményen kívül további 200 hajléktalanról gondoskodnak. Közülük a 30-at is meghaladja már azoknak a száma, akik korábban gyógykezelés alatt álltak, szakorvos foglalkozott velük.

Sütő Csaba intézményvezető, Győr-Likócsi Segítőház:

"Teljesen szakmaiatlan ellátásban részesülnek, ezeknek az embereknek a nagy része krónikus pszichiátriai beteg, nem hiszem, hogy csak gyógyszerrel és egy ilyen bezárt, rögzített elhelyezéssel megoldható problémáik vannak."

Előfordult, hogy a beteg emberek dührohamot kaptak, a menhelyen élőkre támadtak. Nappal sem könnyű megfékezni őket, éjjelente pedig 2 női alkalmazottnak kell felügyelnie 250 ellátottra. Mosonmagyaróváron kevesebb a gyógykezelt hajléktalan, de arányaiban a számuk a Lajta-parti városban is eléri az 5-7 százalékot.

Nagy István alpolgármester, Mosonmagyaróvár:

"Valahová tenni kell ezeket a magatahetetlen, szerencsétlen embereket, ezért a hajléktalanszálló egy szobájában nálunk is ők vannak elhelyezve. Feltétlenül a szociális háló egy újabb láncszemét kell megalkotnunk, erre Mosonmagyaróváron lépéseket is tettünk, egy magánalapítvány szerveződik."

Egészségügyi szakemberek és önkormányzati vezetők egyetértenek abban, hogy a megoldás kormányzati feladat volna, ha már az egészségügyi és a szociális ágazat leépülésével a hajléktalanszállók pszichiátriai feladatok ellátására kényszerülnek.

Dr. Varga Gábor főigazgató, Pszichiátriai Centrum, Győr:

"Az ágyredukciók a magyar egészségügyön belül 30 %-ban a pszichiátriát érintették, és hát a Lipóton is közel 800 ágynak a felszámolása úgy történt, hogy különösebb előkészítés nem volt. Ez azt jelentette, hogy ellátatlanságot keltett, és nem mindennapi, de gyakori jelenség, hogy Budapest parkjaiban gyógyszert osztanak a lelkes nővérek a ma már inkább hajléktalanná váló, személyiségzavarral vagy inkább pszichiátriai kórképekkel küzdőknek."

A főigazgató szerint a válság és az elszegényedés következtében tovább növekedhet a gyógykezelésre szorulók száma, akiknek a szakszerű ellátásához egyre kevésbé vannak meg a feltételek.