Nyugat-Dunántúl

A kormányzat készül megtisztítani a közterületeket a hajléktalanoktól. Az elképzeléssel szemben a legfőbb ellenérv, hogy nem megoldani, csak a szőnyeg alá söpörni akarja a problémát.

Zalaegerszegen egy ideje napirenden van a nagytemplom előtti koldusok ügye. A társaság a környéken élők, a misékre járók és a templomban szolgálók szerint mindent elkövet, hogy kivívja az emberek haragját. Egy dolog, hogy jelenlétükkel rontják a belváros képét, de hangoskodnak, a környező padok és bokrok alatt ittlétük anyagcsere-maradványai éktelenkednek, zaklatják a járókelőket, zavarják a misét, s lopásokat is tulajdonítanak nekik. Az új örvény megszabadítaná tőlük a Mindszenty teret.

De helyben, az önkormányzat maga is próbálkozik a megoldással. Az ügyben a körzet fideszes képviselője, Balaicz Zoltán interpellált még a nyár elején, a csütörtöki közgyűlésen pedig nem fogadta el dr. Gyimesi Endre párttárs-polgármester erre adott válaszát, mely nagyjából olyan értelemben született: a probléma élő, ám a jelenlegi szabályokkal és hatósági eszközökkel kezelhető.

- Azt szeretném, ha több hazai város példáját követve kitiltanánk a hajléktalanokat a belvárosból - fogalmazott Balaicz Zoltán. - Nem azért, mert nem vagyok érzékeny a szociális problémák iránt, de ebben a helyzetben a többség érdekét kell védeni. Már nem lehet vendégeket hozni a nagytemplomhoz, mert a teret elfoglalják a koldusok; nem lehet nyugodtan sétálni a főutcán, mert lépten-nyomon beléjük botlik az ember; a szemét, az ürülék elborítja a város szívét. Üdvözlöm a hajléktalanokat a közterületekről kitiltani igyekvők törekvését, de ettől függetlenül szerintem az ügyben az önkormányzatunknak is lépnie kell.

Gtafika: Urbanics Pál

Nagykanizsán is vannak hajléktalanok közterületeken, hisz nem minden rászoruló veszi igénybe a vöröskeresztes szálló szolgáltatásait. A lakók amúgy döbbenten hallgatják a közterületes híreket.-

Úgy járunk, mint Senki Alfonz, akit a Föld minden országából kitiltottak, tehát legálisan csak a Holdon tartózkodhatott - csóválta a fejét Szigethy László egykori egyetemi tanár. - Embertelen intézkedés lenne, mely ráadásul megoldást sem kínál a problémákra, miközben a szabad élet esélyét elveszi tőlünk. 

A hajléktalanok kitiltása a közterületekről nem más, mint a bajok szőnyeg alá söprése.Az általunk megkérdezett hajléktalanok egyhangúlag kijelentették: a tiltás nyomában járó esetleges bírságot egyikük sem tudná kifizetni. Stromhayer Attila szerint a javaslat egyértelmű diszkriminációt eredményezne, korlátozná emberi jogaikat.- Köztünk sem mindenki iszik, trágárkodik és botránkoztatja meg a járókelőket - fakadt ki Dévényi József. - És hová tiltanának ki bennünket? Honnan ne menjünk többé az utcákra? Nekünk nincs magánterületünk, ahová visszahúzódhatnánk!A nagykanizsai hajléktalanszálló vezetője, Barbarics László szerint megoldandó problémát feszeget a javaslat, ám azt finomítani kellene.

 

Koldus a zalaegerszegi nagytemplom lépcsőjén – Fotó: Pezzetta Umberto

Koldus a zalaegerszegi nagytemplom lépcsőjén – Fotó: Pezzetta Umberto

- A köztér nem arra való, hogy ott hajléktalanokat kerülgessünk - szögezte le. - Ezt a kérdést rendezni kell, ám elsősorban nem bírsággal, erre az ügyre bizony költeni kell. Kanizsán is létezik olyan hajléktalancsoport, amely a többieknél agresszívebb fellépése miatt ellenérzéseket kelt, ám a gond megoldásához pénz kellene: a többi hajléktalantól külön elhelyezni őket, speciális helyiségben, s felvenni legalább három embert, akik ügyelnének rájuk.

Cseresnyés Péter, Nagykanizsa fideszes országgyűlési képviselője, alpolgármestere elárulta: hozzá még nem érkezett jelzés hajléktalanok megbotránkoztató viselkedése miatt - pedig információi szerint mintegy 130 hajléktalan él a városban.

- Nem hiszem, hogy a hajléktalanokra jellemzőbb lenne a agresszív megnyilvánulás, mint általában - szögezte le. - A kormányzat szociális területén dolgozó szakemberek már foglalkoznak a kérdéskörrel, s biztos, hogy a szociális védőhálót fejleszteni kell. Ami a közterületekre vonatkozó javaslatot illeti: szerintem jogos elvárást fogalmaz meg, ám a tervezet nem azt jelenti, hogy bántani kell a hajléktalanokat, hanem megfelelő ellátóhálózatot kell biztosítani. Ez Nagykanizsán már kiépült, a Vöröskereszttel együttműködve mindenkit el tudunk látni.

Dévényi József és Szigethy László beszélget a nagykanizsai hajléktalanszállón a közterületes javaslatról. – Fotó. Szakony Attila

Dévényi József és Szigethy László beszélget a nagykanizsai hajléktalanszállón a közterületes javaslatról. – Fotó. Szakony Attila


A hajléktalanokra vigyázó nagykanizsai intézményhálózat keretében 35 fős hajléktalanszálló és két éjjeli menedék is működik: a férfiaké 30, a női 20 fő befogadására alkalmas. A fenntartó vöröskereszt 40 férőhelyes nappali melegedőt is üzemeltet, népkonyhájáról pedig hétköznaponként 100 adag ételt osztanak ki. Az intézményektől távol maradó hajléktalanokkal pedig utcai szociális munkások foglalkoznak.




Télen-nyáron telt ház van

A Vöröskereszt zalaegerszegi hajléktalanszállójának munkatársa, Kardos Ádám azt mondja, mélységesen egyetért a probléma felvetésével, de több szempontból is teljesen rossznak véli a mostani megközelítést.  – Azért az elég ijesztô, ha a a megválasztásra leginkább esélyes fôpolgármester-jelölt olyan kijelentést tesz, hogy meg kell tisztítani a köztereket az ország hangulatát rontó hajléktalanoktól – hallottuk tôle. – Ha egy ilyen magas és fontos pozícióba törekvô ember így viszonyul az elesettséghez, akkor ott furcsa világ következik. Szakmai szempontból úgy gondolom, a törvénytervezet legalábbis aggályos: azt írja, a közterület nem rendeltetésszerû használata miatt lehetne majd a hajlékta- lanokat „elvinni”, s ez a meghatározás elég tág. Alkalmas arra is, hogy akár emberi alapjogokat korlátozzanak vele, mert mi lesz, ha valakinek mondjuk ad abszurdum eszébe jut, hogy egy demonstráció az nem rendeltetésszerû megnyilvánulás a téren?


Kardos Ádám a tervezet mögül nagyon hiányolja a megvalósításhoz szükséges pénzt is. Mert addig rendben van, hogy a hajléktalanokat – akik közül sokan és sokszor viselkednek szerinte is megbotránkoztató módon – elzavarják az utcáról, de hová menjenek onnan? Pár utcával arrébb újra baj lesz velük, a megyeszékhelyi szállóra pedig újabbak már nem nagyon férnek, az intézmény télennyáron telt házzal üzemel. – Ha a szabályt sértô hajléktalan a 30 ezer forintos bírságot nem fizeti meg, akkor gondolom elzárják. Egy ilyen nap az államnak 8 ezer forintjába kerül, míg mi a szállón egy nap egy emberre 1300 forintot költhetünk. Talán ez sincs rendben – tette hozzá Kardos Ádám.




Szerintem (Varga Andor jegyzete)

Polgári világ bontakozik nálunk, ha minden igaz. Olyan szavak röpködnek, hogy nemzet, összetartozás, együttmûködés, szeretet, értékalapúság. De akkor a magyar hajléktalanokkal miért nem érez együtt senki? Persze, a koldus nyomorultul fest, rossz ránézni, s miután mosdatlan, a közelében lenni se élmény. Vele találkozni keserûség, mert arra emlékeztet, hogy nincs rendben minden – egy szépen kövezett fôtéren, langyos ôszi napsütésben egyenesen üvölti az arcunkba, hogy ember, bajok vannak a világban! A múltnak abban a részében, melyben manapság trendi visszarévedni, szintén voltak szép terek, azokon templomok, azok ajtajában koldusok. És voltak, akik a misék végén az ajtókon kijövet kötelességüknek érezték, hogy alamizsnát osszanak. Lehet mondani, hogy a koldus kocsmába hordja a jövedelmét – de melyikünk ne piálna ilyen helyzetben? Lehet takarózni azzal, hogy magának kereste a bajt – de ilyen dolgokat megítélni nem lehet egy pillantással. Lehet hivatkozni rá, hogy halat osztani kár, halászni kell tanítani a koldust. És ha megleltük a megfelelô kifogást, lehet nem csinálni semmit. Az is jobb, mint ha valaki árt.


2010. szeptember. 20. hétfő | Szerző: Szalabán Attila, Varga Andor


forrás: Zalai Hírlap


Az eredeti cikk itt olvasható