1/2000 SzCsM Rendelet Változásairól

2011. január 1.-től változott több jogszabály, köztük a szociális ágazatot érintő jogszabályok is módosultak, az elkövetkezőkben az 1/2000 SZCSM Rendeletet érintő változásokat próbáljuk ismertetni, amely a  személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működési feltételeiről szól.

Az új hatályos jogszabályban jelentős mértékben módosultak a szociális szolgáltatások képesítési feltételei, mind tartalmilag mind formailag. Ennek szükségességét az OKJ és a felsőoktatási rendszer változásai nagymértékben szorgalmazták. E változások olvashatók és tanulmányozhatók a rendelet 3. számú mellékletében.

E melléklet megkülönbözteti az érettségit a középfokú végzettségtől, eszerint a középfokú végzettség (mely szükséges, pl. egy szociális segítő esetében) OKJ szakképzettséget követel meg, az érettségi ez utóbbit nem tartalmazza.

Ø                 A szakmai program kötelező tartalmi elemeinek csökkentése és racionalizálása:

A Rendelet  5/A. § (1) bekezdése határozza meg, hogy a szakmai programnak melyek a kötelező tartalmi elemei.

A szakmai program kötelező elemei közül több törlésre került, mert a programnak a szolgáltatás megvalósításáról kell szólnia, a szolgáltatás megtervezésével, előkészítésével kapcsolatos intézkedések a szakmai program tartalmában nem értelmezhetőek, irrelevánsak. A hatályon kívül helyezett tartalmi elemek egy része az SzMSz-nek is része, így azok megismétlése szükségtelen.

 Módosultak a szakmai program következő elemei:

·        Az ellátottak köre, demográfiai mutatói, szociális jellemzői, ellátási szükségletei (5/A. § (1) bek. b) pont). - E pont helyett az ellátandó célcsoport jellemzőit szükséges a jövőben bemutatni a szakmai programban. Tehát csak az adott szolgáltatástípus által ellátott személyek jellemzőit (pl. a célcsoport korösszetétele, egészségi állapota, jövedelmi viszonyai, gondozási szükségletei) kell bemutatni, általános leírásokra nincs szükség.

·        Az 5/A. § (1) bekezdés korábbi c) pontja (a feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége) és f) pontja (bentlakásos intézmény esetén az ápolási, gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma) összeolvadt az új c) pont alatt a következőképpen: a feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, bentlakásos intézmény esetén a gondozási, rehabilitációs és fejlesztési feladatok jellege, tartalma.

Fentiek mellett a szakmai program kiegészült egy új tartalmai elemmel, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módjával (5/A. § (1) bek. e) pont), pl. helyi újság, szórólap, internet, stb.

A szakmai programhoz a jövőben mellékletként nem kell csatolni a szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak tervezett alakulását, mivel a gazdálkodásáról külön dokumentációt vezet az intézmény.

  Hozzátartozó értesítése elhalálozás esetén:

Az R. korábbi szabályai szerint az intézményvezetőnek gondoskodnia kellett elhalálozás esetén az elhunyt törvényes képviselőjének, valamint közeli hozzátartozóinak értesítéséről.

E rendelkezés pontosításra került annak érdekében, hogy ne valamennyi közeli hozzátartozót, hanem csak az ellátott által megnevezett hozzátartozót kelljen értesítenie az intézménynek. Tehát nincs szükség az elhunyt valamennyi hozzátartozójának felkutatására, az elhalálozásról a törvényes képviselő mellett az ellátott által az Szt. 20. § szerinti nyilvántartás felvételekor megnevezett, és a nyilvántartásban (Szt. 20. § (2) bek. e) pont) rögzített hozzátartozót kell értesíteni (R. 62.§ (1) bek. c) pont). A megnevezett és a nyilvántartásban rögzített személy kizárólag hozzátartozó lehet, tehát ismerősök a nyilvántartás e részébe nem rögzíthetők. Annak természetesen nincs akadálya, hogy az ellátott írásban külön nyilatkozzon arról, kik értesítését kívánja az intézménytől e személyeken kívül.

  Tárgyi feltételek enyhítése:

Az R. eddig arról rendelkezett, hogy négynél több személy csak kivételesen indokolt esetben helyezhető el egy lakószobában, azonban ilyen esetben is biztosítani kell az egy ellátottra jutó hat négyzetméternyi lakóterületet.

Kivételesen indokolt helyzetben, illetve soron kívüli elhelyezés esetében szükségessé vált, hogy a rendelet mentesítést adjon a szigorú tárgyi feltétel biztosítás alól. Ennek megfelelően módosult az R. 42.§ (1) bekezdése.

Továbbra is fennmaradnak az Szt. 92/K. § (5) bekezdésének szabályai, melyek kimondják:

„92/K. § (5) Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg

b) bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám százöt százalékát,

éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő hatvan napot meghaladóan a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámnál több személyt látnak el, a fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását.”

E szabályok megakadályozzák, hogy a fenti enyhítés következtében zsúfolttá váljanak az intézmények.

Ø     Az intézmények szakmai munkájának értékelése:

A Rendelet szerint a fenntartó kötelessége évente egy alkalommal ellenőrizni és ennek alapján értékelni az intézményekben működését. A fenntartó továbbra is köteles vizsgálni az intézmények szakmai szempontú elemzését, az intézménybe történő felvétel gyakorlatát, a feladatok ellátására vonatkozó szakmai programot, az intézmény működésének általános feltételeit, a tárgyi, személyi és szakmai feltételeket egyaránt. A gondozási tervek hatékonyságát, eredményességét, valamint az intézmény szerepét a helyi szociális ellátórendszerben.

Amiben eltér az eddig hatályban levő Rendelettől az, hogy nem említi a módszertani intézményeket, mint ellenőrzést végző szerveket.

Ø     Nappali intézményekre vonatkozó általános szabályok

A Rendelet 79§-a kimondja, hogy nappali ellátás esetén a Szt. 94/C. § szerinti megállapodások száma meghaladhatja a működési engedélyben meghatározott férőhelyek számát. A fent említett paragrafus értelmében ez vonatkozhat nappali melegedőkre, éjjeli menedékhelyekre, utcai szociális munkára, valamint hajléktalanok átmeneti otthonára, amennyiben az ellátás időtartama nem haladja meg a 30 napot.

Mivel a bázis-szállások megszűntek, így a nappali ellátások házirendjének erre vonatkozó bekezdése érvényét vesztette - 79/A §(1) e).

Ø     Hajléktalan személyek ellátására vonatkozó különös szabályok

Az utcai szociális munka koordinátorának kötelessége a foglalkoztatás kezdő időpontjában bejelentkezni utcai szociális munkás képzésre. Ez iránti igényét a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetnél teheti meg.

Az új Rendelet értelmében megszűntek a bázis-szállások.

Ø     Szakképzésekre, létszámnormákra vonatkozó előírások

Az új hatályos jogszabályban jelentős mértékben módosultak a szociális szolgáltatások képesítési feltételei, mind tartalmilag mind formailag. Ennek szükségességét az OKJ és a felsőoktatási rendszer változásai nagymértékben szorgalmazták. E változások olvashatók és tanulmányozhatók a rendelet 2. és 3. számú mellékleteiben.

E melléklet megkülönbözteti az érettségit a középfokú végzettségtől, eszerint a középfokú végzettség (mely szükséges, pl. egy szociális segítő esetében) OKJ szakképzettséget követel meg, az érettségi ez utóbbit nem tartalmazza.

A módosítások értelmében minden olyan munkatárs szakképzettnek tekinthető, aki 2010. december 31.-ig az akkor hatályban levő jogszabály értelmében szakképzett volt. A Rendelet értelmében szakképzettnek minősül az, aki egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezik, illetve OKJ-s képesítése van, de az adott képesítés már nem szerepel az új képesítések választékában, akár foglalkoztatva van, akár nincs. Ugyanakkor szakképzettnek minősül minden olyan nem az előző csoportba tartozó szociális foglalkoztatásban levő, aki a 2010. dec. 31-én hatályos rendelet szerint szakképzettnek minősül, de csak addig, amíg munkahelyet nem vált, amennyiben ez bekövetkezik 10 év áll a rendelkezésére, hogy a szükséges és törvény szerint előírt képesítését megszerezze.

A képesítési előírások minimum feltételek, ennek értelmében azoktól csak felfele lehet ettől eltérni. Tehát azt jelenti, hogy az egyes munkaköröknél magasabb képesítéssel rendelkező egyén alkalmazható a már előírt munkakörökre szóló képesítéseknél, illetve a mellékletben megjelölt személynél több felsőfokú képesítésű személy foglalkoztatható. Azokban az esetekben, ahol nem éri el az előírt százszázalékos arányt, az intézményvezető döntésére van bízva, hogy a fennmaradó százalékos arányban az adott munkakörre jellemzően milyen kompetenciát megkövetelő, milyen képesítéssel rendelkező szakembert alkalmaz.

A létszámnorma (a kötelezően alkalmazandó legkisebb létszámot jelenti) a hajléktalan ellátásra a következőképpen alakul.