Állásfoglalás

Tízek tanácsa

2011. január 11. kedd, 16:53

Írta: Fehér Boróka

0 Hozzászólások

Alulírottak, a Hajléktalan Embereket Segítők Budapesti Társasága (Tizek), a közép-magyarországi hajléktalan ellátó szervezetek érdekképviseletét ellátó választott képviselői, aggodalmunknak adunk hangot a Fővárosi Költségvetési Koncepcióval kapcsolatban, és kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy ne adja hozzájárulását a fővárosi hajléktalan-ellátó intézmények működését ellehetetlenítő, több ezer hajléktalan ember szállásának megszűnéséhez vezető tervezethez.

Dr. Szentes Tamás tájékoztatása szerint a Fővárosi Közgyűlés 2011. január 12-i ülésén dönt arról, hogy egyoldalúan felmondja a szociális ágazathoz, így köztük a hajléktalan ellátáshoz tartozó civil szervezetekkel kötött megállapodásaitmellett majdnem 60 millió forinttal (a fővárosi önkormányzati hozzájárulás megközelítőleg 20%-ával) kívánja csökkenteni a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI), a főváros fenntartásában lévő hajléktalan ellátó szervezet 2011-es támogatását. A Költségvetési Koncepcióban nem szerepel a 2011-es évre a főváros által is alapított Összefogás a Budapesti Lakástalanokért és Hajléktalan Emberekért Közalapítvány (továbbiakban: Összefogás Közalapítvány) szokásos éves 40 millió forintos támogatása sem, ami, a Hajléktalanokért Közalapítvány megszüntetésével együtt további drasztikus forráselvonást jelent a fővárosi hajléktalan embereket ellátó szervezetektől.

Mit jelent mindez a fővárosi hajléktalan ellátó szervezetek és a hajléktalan emberek számára?

A Fővárosi Önkormányzatnak jelenleg 11 hajléktalan szállót (éjjeli menedékhelyet, átmeneti vagy rehabilitációs szállót, illetve idős hajléktalan emberek számára hajléktalanok otthonát működtető) civil szervezettel van megállapodása az ún. kiegészítő normatíváról, ami az állami normatív hozzájárulás megközelítőleg 30%-ának megfelelő bevételt jelentett az eddigi évek során a szervezeteknek. A vonatkozó jogszabályok szerint Budapesten a hajléktalan emberek szállásáról a fővárosi önkormányzatnak kell gondoskodnia – ennek a kötelezettségének a főváros csak szerződéses partnerei, a civil szervezetek, bevonásával képes leget tenni.

A hajléktalan ellátó intézmények állami normatív támogatása az elmúlt években nominál értékben is csökkent, a fővárosi hozzájárulás összege előbb evvel összhangban csökkent, majd 2008 óta változatlan. A folyamatos infláció és a közüzemi díjak emelkedése mellett már eddig is nehézséget okozott az intézményi működés személyi és fizikai feltételeit meghatározó jogszabályi előírások betartása, az egyre csökkenő forrásokból ugyanolyan színvonalú szolgáltatások nyújtása. Amennyiben ezektől a szervezetektől a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján nyolc hónapos felmondási idővel megvonják a kiegészítő normatív hozzájárulást, kb. 1100 férőhely szűnhet meg (ami a jelenlegi fővárosi szállásnyújtó kapacitásnak kb. 23%-a) 2011. október 1-ével – vagyis 1100 hajléktalan ember kerülhet az utcára. (A főváros honlapján található pénzügyi táblákból hiányzik a felmondási idő finanszírozása – ha a főváros a szerződéseket azonnali hatállyal bontaná fel, akkor a férőhelyek 2011. februárjától kerülnek veszélybe.) Az intézmények bezárása ugyanakkor szélesebb kört érint, hiszen ezen az 1100 ágyon egy év során átlagosan 3300 hajléktalan ember fordul meg. A helyzetet súlyosbítja, hogy 2011-től több hajléktalan ellátó szervezet nem részesül a korábbi egyházi kiegészítő normatívában, így félő, hogy további férőhelyek szűnnek meg a már amúgy is szűkös kapacitások közül – így az elmúlt húsz évben kiépült ellátórendszer a rendszerváltás kori atomjaira hullhat szét. 2010. február 3-án Budapesten 1254 közterületen élő hajléktalan emberrel találkoztak a kutatók – ha további 1100 ember kerül közterületre, az ennek a számnak szinte a megduplázását jelentené.
Üdvözöljük, hogy a Főpolgármester úr kiemelt fontosságúként kezeli a közterületi hajléktalan emberek helyzetének megoldását – a kiegészítő normatívára vonatkozó szerződések egyoldalú felmondása ugyanakkor pont evvel ellentétes hatással járhat.

A Fővárosi Önkormányzatnak 7 hajléktalan ellátó tevékenységet folytató civil szervezettel van emellett megállapodása olyan feladatok ellátásáról, melyeknek nincs vagy nem elégséges az állami normatív támogatása, de a főváros a hajléktalan emberek szükségleteinek kielégítése szempontjából fontosnak tartott. Olyan tevékenységekhez járul hozzá a főváros ezen szerződések által, mint a hajléktalan emberek ügyfélszolgálati irodáinak működtetése, munkerőpiaci reintegrációt elősegítő álláskereső irodák, közhasznú munkavégzési programok, egészségügyi szolgáltatások, krízisautó a közterületen élő hajléktalan emberek felkutatására és ellátáshoz juttatására, csomagmegőrzés, fiatal hajléktalan embereknek nyújtott speciális szolgáltatások. Ezek a szerződések 2007-2008 folyamán felülvizsgálatra és megújításra kerültek. Becsléseink szerint ezen szolgáltatások kb. 9000 főhöz jutnak el évente.

A BMSZKI, a főváros legnagyobb szállásnyújtó szervezetének támogatása az elmúlt évek során nem csak reál-, hanem nominál értékben is folyamatosan csökkent. Az intézménynek egyre nagyobb nehézséget jelent, hogy az intézményi működés személyi és fizikai feltételeit meghatározó jogszabályi előírások betartása mellett az egyre csökkenő forrásokból ugyanolyan magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtson. Az intézmény az eddigi megvonások következtében már minden szinten maximális takarékosságot vállalt, a felújítási és karbantartási munkák éveket várakoznak - a mostani 20%-os támogatás elvonás azonban már nem teljesíthető elbocsátások vagy bércsökkentések nélkül. A szociális ágazatban dolgozók jelentős része már így is másod- és harmadállásokat vállal, hogy maga és családja számára biztosítani tudja megélhetését – a bércsökkenés biztosan nem fogja előmozdítani a szakmai munka színvonalát.

Az Összefogás Közalapítvány alapítása óta a Főváros évi 40 millió forinttal járult hozzá a fővárosi hajléktalan ellátás zavartalan működtetéséhez, pályázati felhívások útján. Ezek a pályázati programok jelentős részben olyan, a mindennapi ellátáshoz kapcsolódó tevékenységet jelentettek, mint a Fővárosi Téli Operatív Program megvalósítása (valójában a „téli krízis ellátás” – nappali melegedők hétvégi nyitvatartása, esetleges éjjeli megnyitása, krízisautó működtetése a nap 24 órájában a főváros teljes területén, stb.), a hajléktalan emberek egészségügyi ellátásának támogatása (a szükséges gyógyszerek, vitaminok, egészségügyi segédeszközök biztosítása), valamin a Diszpécserszolgálat működtetése (ami többek között a fővárosi utcai szociális munkás teamek és a krízisautó működését koordinálja, illetve napi adatot gyűjt az egyes szállásnyújtó intézmények kihasználtságáról). Amennyiben a Fővárosi Közgyűlés nem gondoskodik az Összefogás Közalapítvány további működéséről, az a téli fagyhalálok emelkedéséhez, illetve a közterületi hajléktalan emberek ellátásának romlásához vezethet.
Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a Hajléktalanokért Közalapítvány 2011. április 30-i megszüntetése további forrásokat von el a fővárosi hajléktalanellátó szervezetektől, akik eddig a Hajléktalanokért Közalapítvány pályázati forrásait is fel tudták használni a hajléktalan emberek hatékonyabb ellátása érdekében. A két közalapítvány támogatásával évente 250-300 hajléktalan ember került ki a hajléktalan-ellátásból támogatott lakásbérletbe.
A Nemzeti Erőforrás Minisztere 2010. decemberében az utcai hajléktalanság kérdésével összefüggő Középtávú Intézkedési Tervet terjesztett a kormány elé, melyben mind a két (Összefogás és Hajléktalanokért) Közalapítvány munkájáról elismerően nyilatkozik.

„A két szervezet évek óta közreműködik a területért felelős minisztérium döntéselőkészítési munkájában, valamint a hajléktalan ellátás fejlesztésére irányuló források pályázati úton történő felhasználásában. Az elmúlt években olyan programokat dolgoztak ki és hajtottak végre, mint a hajléktalan emberek támogatott lakhatási programja, melyben több ezer hajléktalan ember vett részt, a Pilisi Parkerdőben élők elhelyezését, vagy a 24 órás egészségügyi centrumok kiépítését szolgáló fejlesztési program. Ezen túl a két szervezet folyamatosan aktív szereplői a terület szakmai feladatainak végrehajtásában.

A Hajléktalanokért Közalapítvány, szorosan együttműködve az Összefogás Közalapítvánnyal működteti a TÁMOP 5.3.2., a hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozását célzó kiemelt programot, mely sok ponton hozott eredményeket a hajléktalan emberek foglalkoztatása területén.

A Hajléktalanokért Közalapítvány ezen túl kiterjedt intézményhálózatot is működtet, köztük a Főváros egyik 24 órás hajléktalan egészségügyi centrumát is.

Összegezve elmondható, hogy a két szervezet mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a hajléktalan ellátás rendszerének, szakemberei és kapcsolatrendszere révén hatékonyan képes a döntéshozatali folyamatokba becsatolni a szolgáltatói, fenntartói érdekeket, kialakult rutinja és regionális hálózata révén lehetőséget ad minisztériumi, kormányzati megbízások szakszerű végrehajtására is, melyre a korábbi években számtalan példa volt. ”

Kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy a Miniszter úr állásfoglalását is figyelembe véve ne járuljon hozzá az Összefogás Közalapítvány megszüntetéséhez, hanem vállalja annak további működtetését az ellátások zavartalan biztosítása érdekében!

Az Európai Parlament 2010. decemberében elfogadott 61/2010-es számú Írásbeli Nyilatkozatában, melyet a magyar EP képviselők 60%-a is aláírásával támogatott, a hajléktalanságot „az alapvető emberi jogok elfogadhatatlan megsértéseként” jellemzi, és arra szólítja fel az Európa Tanácsot, valamint a tagállamokat, hogy gondoskodjanak nem csak arról, hogy senki ne kényszerüljön közterületen aludni, de az átmeneti- és krízisszállásokat se kényszerüljenek a polgárok a szükségesnél hosszabban igénybe venni.

A Fővárosi Közgyűlés 2007.06.28-án tárgyalt legutóbb a fenti szerződésekről – a 40. napirendi pontban, „Javaslat a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában működtetett szociális intézmények átszervezésére”. Akkor Tarlós István is a rászoruló embereknek juttatott támogatások csökkentése ellen, és szerződéses partnerekkel való tárgyalás mellett foglalt állást.

A fővárosi hajléktalan ellátó intézményektől elvonni tervezett összeg számításaink szerint a 2011-es költségvetési évben a szerződések felmondási ideje miatt „csak” 160 millió forint , 2012-től azonban 440 millió forint. Ez a Főváros költségvetésének töredéke, ugyanakkor a budapesti hajléktalan ellátó intézmények működését alapjaiban rendítheti meg, és a döntés hatására több ezer hajléktalan ember maradhat ellátás nélkül, illetve nőhet a télen kihűlés következtében elhalálozók száma. Egy ilyen döntés nem lenne összhangban sem a Főpolgármester úr nyilatkozatai és korábbi véleményével, sem dr. Szentes Tamás ígéretével, továbbá ellentmondásban állnak mind a Nemzeti Erőforrás Miniszter által előterjesztett koncepcióval, mind az Európai Parlament már idézett nyilatkozatával.

Tarlós István egykori felszólalásával mélységesen egyetértve ismételten arra kérjük a Tisztelt Fővárosi Közgyűlést, hogy ne hagyja jóvá a Költségvetési Koncepció vonatkozó sarokszámait, és ne zárja le ezt a kérdéskört a felekkel történő érdemi egyeztetések, a lehetséges alternatívák megvizsgálása nélkül. A Tizek Társasága készséggel partnere a fővárosnak ezen egyeztetések, közös gondolkodás során, akár a Hajléktalanügyi Konzultatív Tanács, akár más fórumon keresztül.



Tisztelettel,

Budapest, 2011. január 9.

Tizek Hajléktalan Embereket Segítők Budapesti Társasága


Kapcsolattartó: Kovács Ivetta
06704250139
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

Dr. Szentes Tamás a Tizeknek 2011. 01.05-én írt levelében a szerződésekben rögzített 8 hónapos felmondási idő melletti felmondásról tájékoztatta az ellátókat.

Előterjesztés a Kormány részére az utcai hajléktalanság kérdésével összefüggő Középtávú Intézkedési Tervről. 2010 december. Előterjesztő: Nemzeti Erőforrás Miniszter

Amennyiben a főváros a kiegészítő normatívát a szerződésben szereplő felmondási idő figyelembevételével mondja fel…