NYILT LEVÉL a Túlélőpontok kialakítása ügyében

Tízek tanácsa

2011. február 24. csütörtök, 19:20

Írta: Tizek Tanácsa

1 Hozzászólások

A Hajléktalan Embereket Segítők Budapesti Társasága (Tizek), a budapesti hajléktalan ellátó szervezetek érdekképviseletét ellátó választott testület, TILTAKOZUNK a NEFMI-BM által tervezett Túlélőpontok kialakítása ellen!

Soltész Miklós (Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkár) 2011. február 18-án „Túlélőpontok” kialakítása tárgyában, levélben kereste meg Magyarország városainak polgármestereit. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által közösen jegyzett tervek alapján, olyan „Túlélőpontokat” alakítanának ki a nagyvárosokban, melyek bázisul szolgálnak ahhoz, hogy hajléktalan embereket erőszakkal, rendőri eszközökkel távolítsanak el közterületekről. A Túlélőpontok a levélben megfogalmazottak alapján, olyan megoldások, „melyek rövidtávon is érzékelhető módon csökkentik a városok forgalmas közterületein élők számát.” Ezen túl pedig: „A szociális ellátások rendszerétől eltérően sajátosságként jelenik meg, hogy ezekben az intézmények a szabálysértési előállításra is alkalmasak, vagyis olyan hajléktalan emberek elhelyezése is megoldható, akik önszántukból nem kívánják igénybe venni a szolgáltatásokat.”
Magyarul: a Túlélőpontok a közterületi hajléktalanság felszámolásának rövidtávú eszközei, melyek alkalmasak arra, hogy bennük - akaratuk ellenére - embereket helyezzenek el.

A túlélőpontnak nevezett intézmények, bár segítő foglalkozásúakat is alkalmaznának, hangsúlyosan nem szociális, hanem rendészeti funkciót töltenének be, hiszen a szociális intézményekben „rendőrségi előállítás és a szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó kötelezés nem valósítható meg”.

A Tizek más érdekvédelmi és emberi jogi szervezetekkel, valamint az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosával együtt már 2010 őszén több alkalommal tiltakozott az építési törvény módosítása ellen, mely 2011. január 1-től lehetővé teszi, hogy a települési önkormányzatok bizonyos viselkedésmódokat (az eredeti indoklás szerint pl. a közterületen alvást) tiltó helyi rendeleteket alkossanak, a hajléktalanságot pénzbírsággal vagy akár elzárással büntessék. A törvénytervezetet a parlament az ominózus indoklás törlésével, lényegi módosítás nélkül elfogadta.

A NEFMI 2010 decemberében három napra (közülük 2 munkanap) társadalmi egyeztetésre bocsájtotta az 59.332-3/2010-es számú kormány előterjesztést „az utcai hajléktalanság kérdésével összefüggő Középtávú Intézkedési Tervről”. Bár a Tervezetet tudomásunk szerint a kormány azóta sem tárgyalta, az számos ponton tartalmazza, hogy az „érintett szervezetek és intézmények bevonásával” kell az intézkedési terveket kidolgozni. A tervezet szerint a kormány a települési önkormányzatokat is felkéri arra, hogy hozzon létre „valamennyi érintett fél részvételével vagy képviseletével megvalósuló, rendszeresen ülésező helyi konzultatív testületet és biztosítsák az általa megfogalmazott elképzelések nyilvánosságát.” Maga Soltész Miklós államtitkár az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságában történő meghallgatásakor azt nyilatkozta, hogy „a spanyol elnökségnél a társadalmi bevonás témaköre, a belgánál az ifjúsági munka, míg a magyar elnökségnél a részvétel formái és maga a részvétel a legfontosabb a szakpolitikai prioritások között”.
A Tizek emlékezteti a NEFMI-t arra, hogy a saját vállalásaik és ajánlásaik figyelembevételével a szakmai döntések előkészítésének érdemi munkájába vonják be az érintettek (ellátó szervezetek, érdekképviseleti szervezetek) képviselőit, és ne csak a társminisztériumokat!

Az „utcai hajléktalanság kérdésével összefüggő Középtávú Intézkedési Terv”, mellyel kapcsolatos szakmai észrevételeinkre azóta sem kaptunk érdemi reakciót, NEM TARTALMAZZA a fent említett túlélőpontok kialakításának ötletét. Kérdés, hogy mennyire átgondolt, hatásvizsgálattal alátámasztott tervezetről van jelen esetben szó – szakmai egyeztetés ez ügyben biztosan nem történt.
Sőt, a korábbi tervezet evvel ellentétes elképzeléseket tartalmaz! Nem esik benne szó kényszerítésről, rendőri intézkedésről, a hajléktalan-ügy II. világháborút megelőző vagy akár a Kádár-rendszert idéző rendészeti szempontú átalakításáról, sőt, indoklásában ellentétes célkitűzés szerepel: „Az előterjesztés kapcsolódik a Nemzeti Együttműködés Programjának az igazságos és méltányos szociális rendszer helyreállítását, az intézmények megerősítését, továbbá a szociális szolgáltatásokat érintő adminisztratív terhek csökkentését célzó pontjaihoz”.
A túlélő pontokhoz leginkább azok (a tervezetben „ingyenesen biztosító pihenőhelyek”) hasonlítanak, amit a települési önkormányzatok forgalmas csomópontokon hoznának létre a közterületen élő hajléktalan emberek elemi szükségleteinek kielégítése érdekében, melyek „legalább vízvételi lehetőséget, fűtött helyen pihenés céljára szolgáló padokat vagy székeket, illemhelyet” tartalmaznának. A tervezet ennél tovább megy, és megvizsgálná annak a lehetőségét, hogy a forgalmas csomópontokon épülő beruházások kötelezhetőek ilyen pihenőhelyek létrehozására!

A polgármestereknek írt levél elkeserítő és kétségbeejtő. Olyan javaslatokat tartalmaz, melyek több mint száz évvel ezelőtti (lásd toloncházak) válaszokat adnak egy már akkor megjelenő, és ciklikusan újra felerősödő problémára: a mélyszegénység közterületi megjelenésére! Szeretnénk hinni, hogy felelősen gondolkodó döntéshozók, politikusok, polgármesterek 2011-ben, Európa közepén nem próbálnak olyan megoldásokkal élni, melyek figyelmen kívül hagyják az alapvető emberi jogokat, a hatályos jogszabályokat, és valójában csak elmélyítik, tartósítják a fennálló problémákat!

A Tizek felszólítja a Nemzeti Erőforrás Minisztériumot, hogy
• Vonja vissza az állampolgári szabadságjogokat sértő, a Nemzeti Együttműködés program igazságos és méltányos szociális rendszerének valamint saját „utcai hajléktalanság kérdésével összefüggő Középtávú Intézkedési Terv”-ének ellentmondó, a szakmával nem egyeztetett tervezetét!
• Kezdjen hozzá a megfelelő szereplők részvételével az „utcai hajléktalanság kérdésével összefüggő Középtávú Intézkedési Terv” érdemi vitájához a beérkezett észrevételek alapján!


Budapest, 2011. február 23.

Tizek Tanácsa